„Az Infotér budapesti Okos Város Konferenciáján jártunk, ahol a főműsoridőben Deutsch Tamás és Csepreghy Nándor adtak elő a kormányzati terveket a megjelent önkormányzatoknak, vállalkozóknak és hivatalnokoknak. Mi a V4-es szekció előadásaiból mutatjuk be a régiós okos városok helyzetét.
Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül a hazai városfejlesztésben és a közbeszédben is az okos város-koncepció. A kormányzat kommunikál a magyar településekkel, ösztönzi őket a hazai és nemzetközi (főleg uniós) források kiaknázására. A jövő magyar városainak a képe eszerint a szemünk előtt alakulhat ki. Nem mellékes azonban, hogy ezeket a fejlesztéseket a városlakókért, illetve az ő részvételükkel valósítanak-e meg, vagy önkényesen, csupán a rövid távú politikai és gazdasági haszonra koncentrálva. Ebben a progresszív városfejlesztésért folyó harcban fontos szövetségesei lehetnek egymásnak a régió hasonló cipőben járó települései.
A V4-es sereghajtó egyelőre Szlovákia
A konferencián Szlovákiát Miroslav Jurík, a szlovák Smart Cities Club elnöke képviselte, akik egyesületükkel Szlovákiában próbálják az okos megoldásokat a városfejlesztési tervek részévé tenni – eddig elsősorban skandináv példákra támaszkodva. Szlovákia a V4-ek legkisebb országa: rengeteg kisebb falu és csak néhány nagyobb város vár progresszív, okos fejlesztésekre, ami a területtel foglalkozó civileknek és a fejlesztésekre ösztönző államnak is nagyobb kihívást jelent.A szlovák szakértő szerint eddig sereghajtók a régióban: a kormányzati támogatás hiánya mellett a helyi politikusok sem motiváltak az innovációra, a lakosság bevonására, a technológiai fejlesztésekre. Egyedül néhány multinacionális nagyvállalat indított okos projektet, mint az IBM, ami viszont önmagában nem elég a változtatáshoz. Ráadásul az állampolgárok is sokkal inkább felülről jövő beavatkozásnak, mint legitim politikai cselekvésnek tekintik mindezt. Ezek a projektek egyébként főleg technológiai jellegű fejlesztések voltak. Ha további szlovák kezdeményezések után kutakodunk, akkor Nagyszombatot érdemes megemlíteni, ahol Peter Bročka polgármester regnálása alatt több okos projekt is futott a településen.
Jurík arra a kérdésre, mi lenne a megoldás a szlovák városok számára, úgy válaszolt: mindenekelőtt találnunk kell olyan városvezetőket, akik elkötelezettek a városlakókkal közösen kiötlött innovatív fejlesztések mellett – és nem minden négy, vagy öt évben, hanem hosszútávon gondolkoznak. Ez talán a régió valamennyi országában megszívlelendő tanács.
Lengyelország és az aktív helyi politika
Tomasz Kulisiewicz, a Center for Studies on Digital Government vezetője és az inteligentnemiasta.pl szerkesztője kiemelte, hogy a 913 lengyel város a népesség 60%-át, a GDP-nek pedig 30%-át teszi ki. Mivel ezek az adatok, továbbá az energiafogyasztás, a kultúra és további jellemzők jelentősen eltérnek országonként, így fontos, hogy a helyi szereplők alakítsák ki a személyre szabott okos városfejlesztési terveket, projekteket. Kis településeken is fontos az okos fejlesztés: szerinte nem a 100 rendszeres utazó miatt kell például a buszrendszert digitalizálni, hanem annak érdekében, hogy a lakók jobban kötődjenek lakóhelyükhöz, sajátjuknak érezzék a közösséget. Lengyelországban az olyan nagyvállalatok, mint az IBM, Orange vagy nagy lengyel IT cégek smart projektjei mellett a helyi vezetők is aktívak a kezdeményezésekben. Néhány példa:Intelligens tömegközlekedés
- a Tristar nevű, Európai Uniós forrásból finanszírozott intelligens közlekedésfigyelő eszköz
- jakdojade.pl menetrendkereső nyílt adat felhasználásával
- okos közbringarendszer Varsóban több, mint 300 megállóval és közel ötezer kerékpárral
Energia, közvilágítás, monitoring rendszerek
- 60%-os megtakarítás a közvilágításban Krakkóban és Szczecinben
- intelligens hálózatok, okos mérőeszközök (víz, gáz, áram) – pilot projektek több városban
- okos vízgazdálkodás, még a kisebb lengyel városokban is
Egyéb projektek
- okos városmenedzsment és közszolgáltatások
- a magyar Járókelőhöz hasonló közterületi bejelentő platform
Magyarország – kormányzati szándék, civil együttműködés és kisebb projektek
Magyarországon több városban is találhatunk olyan kezdeményezéseket, amiket az okos város fejlesztések közé sorolhatunk, azonban tudatosan végigvitt koncepciót még egy település esetében sem láthattunk. A kormányzat ambiciózus városfejlesztési elképzelését mutatja, hogy a Lechner Központot bízta meg az okos város program program szakmai koordinálásával, akik több várossal is felvették a kapcsolatot és segítséget nyújtanak a stratégiai dokumentumok kialakításában, a források kiaknázásában. Idén a Századvégnél is nyílt smart city klaszter, ami a témakörrel foglalkozik. A kormányzat a városokkal való kommunikációban az EU-s források és visszatérítendő támogatások kihasználására ösztönzi a településeket. Fővárosi szinten is történt előrelépés: Budapest közgyűlése elfogadta a 2030-as okos város jövőképet, amiben több üdvözlendő, progresszív gondolat is megfogalmazódott, – mint az önkormányzati bérlakásrendszer létrehozása – az elképzelések megvalósulására azonban még várat magára. A konferencián felszólalt Bakonyi Péter régiós együttműködésre ösztönözte a V4-eket, amit egy éppen futó uniós pályázat rakna keretbe. Potenciális közös projektekként egy helyzetértékelő Smart City index és nemzetközi fórum elindítását, valamint kisvárosi okos város modell kialakítását javasolta. Kiemelte, hogy a magyar kezdeményezések apropója és ösztönzője kell, hogy legyen a jövőbeli V4-es magyar elnökség.Eddig csak techológia és infrastruktúra, pedig ennél több kell
Noha akadnak pozitív kezdeményezések a régióban, azok főleg a technológiai fejlesztésekre koncentrálnak. Pedig egy valóban okos város ennél sokkal több kell, hogy tudjon: akkor lesz progresszív és felelős, ha a fejlesztésekbe bevonja az állampolgárokat, a hosszabb irányvonalakat pedig a civilekkel és szakértőkkel közösen alakítja ki. Olyan helyi, illetve országos kormányzatokra van szükség, amelyek nem állítják le a projekteket, amiket az elődjük kezdett el, és nem egy választási ciklusban gondolkoznak. Hosszú távú koncepciót alkotnak, amibe a korábbi terveket és erőfeszítéseket is beépítik. Fontos és jó dolog a vállalati kezdeményezés is, de az áttörést a részvételi városfejlesztésben az aktív helyi közösség hozhatja. Akkor lesznek okos városaink a régióban, ha az erőforrások megléte mellett minél inkább bevonják lakosságot a folyamatba, akik a kormányzattal közösen visszafoglalják az utcákat és tereket a közönytől és a bizalmatlanságtól.”
Forrás:
Hol állnak a magyar okos városok a visegrádi régióban?; Szadai Levente; K-Blog; 2017. május 31.
