„A digitalizációval kapcsolatos, a közszolgálat modernizálását is érintő kérdésekben indult el szakmai együttműködés a Digitális Jólét Program és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértői között. Erről is beszélt a Bonum Publicumnak adott interjújában Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. Az Európai Parlamenti képviselőként is dolgozó politikus szerint mindenki számára lehetővé kell tenni a szélessávú internethasználatot, amelynek érdekében jövőre már csak 5 százalékos ÁFA terheli majd a szolgáltatást.
Úgy tűnik, hogy a Digitális Jólét Program kezd egyre összetettebbé válni. Milyen eredményeket sikerült eddig elérniük?
Deutsch Tamás: A digitális fejlesztések alapvetően három nagy területre fókuszálnak: az infrastruktúra kialakításán túl, a gazdaság digitalizálására, az állam által nyújtott digitális szolgáltatások fejlesztésére és a digitális kompetenciák fejlesztésére. A fizikai feltételek megteremtése mellett fontos szempont a megfizethető szolgáltatás és a digitális kompetenciák megfelelő ismerete is. Ezek ma már a gazdaság fejlesztésében is nélkülözhetetlenek és fontos feltételek egy ország versenyképességének növelésében. De nem szabad megfeledkeznünk az állam által nyújtott szolgáltatások digitális alapokra helyezéséről sem. Így alakul ki egy olyan rendszer, amelyben az egyes tényezők szorosan kapcsolódnak egymáshoz és együttesen tudnak igazán nagy lendületet adni a változásokhoz. Ma már nem kell külön hangsúlyozni azt, hogy az internethasználat milyen előnyökkel jár az átlagfelhasználó számára és mennyire alakítja át mindennapjainkat. Ezért is fontos, hogy lehetőleg mindenki számára megadjuk a lehetőséget arra, hogy elérhetővé váljon számára az online világ. A kormány azt vállalta, hogy 2018 végéig minden településen elérhetővé teszi a szupergyors internethasználatot.Mennyire tartható ez a vállalás?
D. T. Egy katonabölcsesség szerint az a biztos kimenő, amiről visszajött az ember. De ha időarányosan nézzük, akkor kifejezetten jól állunk ezen a téren. Az Európai Unió 2020 végére tűzte ki azt a célt, hogy minden európai polgár számára elérhetővé váljon a szélessávú, legalább 30Mb/sec sebességű internet. Ha minden jól alakul, ezt mi két évvel hamarabb teljesíteni fogjuk. A vezetékes mellett, jelentős fejlődést tapasztalhatunk a mobilinternettel kapcsolatban is. Évek óta a világ egyik legfejlettebb 4G-s szolgáltatása érhető el hazánkban. De nemsokára megérkezhet a nagyon jelentős előrelépést jelentő 5G-hálózat is, amely az adatátvitel gyorsaságát, mintegy 100 szorosára bővíti majd. De jelentősen fejlődik az állam működéshez szükséges online rendszer is. Itt kapacitásbővítésről, a sebesség növeléséről és a megfelelő biztonság megteremtéséről beszélhetünk.Ha már felmerült a biztonság kérdése, az államnak milyen szerepe van a kibervédelemben? Azt láthatjuk, hogy manapság akár napi szinten követnek el „merényleteket” az online térben is.
D. T. Számtalan kibertámadást láthatunk és tapasztalhatunk az utóbbi években, tehát érdemes nagyon komolyan venni a témát. Ez nem egy csillagháborús vízió, hanem maga a napi valóság. Ennek a kiépítésében az államnak különösen nagy szerepe van, hiszen saját információit is védeni kell. Elmondhatjuk, hogy nálunk, az állami digitális hálózatfejlesztés a világon az egyik legmagasabb biztonsági szintű fizikai és informatikai biztonsági rendszerrel van védve. Tehát hazánkban nem történhetne meg az például, mint ami Észtországban előfordult, hogy egy vélhetően orosz kibertámadás következtében szinte teljesen lebénult az állami szolgáltatások rendszere és szinte minden állami-közigazgatási adatot elloptak. Amit emellett az állam tehet és tesz is, az a témával kapcsolatos felvilágosítás, tájékoztatás és képzés.Utóbbiban pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek is szerepe lehet, hiszen alapfeladata mellett a közszolgálatban dolgozók továbbképzését is végzi az intézmény.
D. T. Ez is egy kiemelt feladat, hiszen a tapasztalatok alapján a közszolgálatban dolgozóknak sincsenek meg azok az alapismeretek, amelyek például szükségesek a már előbb említett kibertámadások kivédéséhez vagy megelőzéséhez. Olyan elemi információkról is szó van, mint például hogy kapcsoljuk ki a számítógépünket, ha befejeztük a munkát. A megfelelő képzésre és az ehhez szükséges kutatói munkára tehát ezen a területen is szükség van, Ezt segíti az az együttműködés, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kezdtünk el és manapság a KÖFOP-projekt keretében is vannak közös feladataink. Öt témában zajlik a szakmai együttműködés, amelyek a már említett kibervédelem mellett olyan területekkel kapcsolatos kutatásokra is fókuszálnak, mint például az okos város programok, a digitális ökoszisztémában zajló közteherviselés, az e-kereskedelem és a közigazgatási stratégiaalkotás digitális szempontjai. Ezekkel a kutatásokkal már a jövőre is gondolunk.Milyen területeken érdemes egy kicsit előre gondolkoznunk?
D. T. Itt van például a közlekedés várható átalakulásának kérdése. Azt látjuk, hogy akár már néhány éven belül tömegesen is megjelenhetnek az önvezető járművek a közlekedésben, vagy például az áruszállításban. Felmerül a kérdés, hogy a közlekedési jogszabályokat hogyan kell majd „átírnunk” ahhoz, hogy ne legyen jogbizonytalanság ezen a területen. Például ki lesz majd a felelős, ha egy önvezető járművel történik baleset? De maga a digitalizált közigazgatás működése is számos kérdést vet fel szabályozási és szervezetirányítási szempontból. Például itt van a távmunka kérdése, ami előbb-utóbb valószínűleg a közszférában is elterjed majd. Egy klasszikus hatósági ügyintézés esetében szükséges-e, hogy egy kormánytisztviselő a munkahelyén lássa el a feladatát, vagy ezt otthonról is megteheti a megfelelően kiépített és biztonságos informatikai rendszer segítségével? Ez például számos munkajogi kérdést is felvet, amire majd válaszokat kell találnunk. Ilyen kérdésekkel is foglalkozunk majd az egyetemmel való együttműködésben.A Digitális Jólét Programban megvalósuló infrastrukturális fejlesztés a vezetékes hálózatokra fókuszál. Közben azonban egyre elterjedtebbeké váltak a mobiltechnológiák is. Kérdés, hogy ezek után szükség lesz-e a hagyományosabb megoldásra?
D. T. Korábban úgy tűnt, hogy teljesen átvehetik a vezetékes hálózatok szerepét, de ma a szakemberek inkább azt mondják, hogy mindkettőre szükség lesz a jövőben is. Már csak azért is, mert a mobilrendszerek is vezetékes technológiára épülnek. A két rendszer adatátvitel szempontjából úgymond egymásra van utalva. A dolgok internete is arról szól, hogy a gépek hogyan kommunikálnak egymással, és ez már a mai napok valósága is. Eszközeink, adataink és az internet kapcsolódik össze, amely forradalmi változást hoz hamarosan. Jó példa erre a távdiagnosztika, ami már ma is működik.Kétségtelenül nagyok a lehetőségek az internet használatával, ugyanakkor az is fontos, hogy megfizethető legyen a szolgáltatás. Ma állítólag 1.5 millió ember van Magyarországon, akik eddig még egyáltalán nem használták a világhálót. Nekik bizonyára az ár meghatározó szempont lehet.
D. T. Ez így van és éppen emiatt döntött a kormány az internet áfacsökkentése mellett, aminek első lépése már idén megtörtént, 27-ről 18 százalékra mérséklődésével. Jövő év elejétől pedig már csak 5 százalék lesz az internethasználat áfatartalma. Emellett hamarosan, várhatóan már júniusban elindul a szolgáltatóknál a Digitális Jólét Alapcsomag is, ami azoknak szól, akik még eddig egyáltalán nem használták a netet, főleg az ára miatt. Ez a jelenlegi legolcsóbb előfizetéshez képest is legalább 15 százalékos csökkenést jelent majd. Ezekkel az intézkedésekkel összesen 30-40 százalékkal lesz olcsóbb a világháló használata a jövő évtől Magyarországon. Az a tendencia érzékelhető, hogy a szolgáltatókat is „felbátorították” a digitalizációval kapcsolatos állami intézkedések és ez további versenyre késztette vagy majd készteti őket. Mind a három nagy szolgáltató vadonatúj csomagokkal állt elő a napokban, tehát ők maguk is igyekeznek csökkenteni a szolgáltatások árát. Ma már 4-5 ezer forintért is lehet egy komolyabb előfizetést vásárolni, ez a kormányzati intézkedések miatt jövőre tovább csökken majd.Öntől az utóbbi időben sokszor idéztek a sajtóban, elsősorban a twitteren tett bejegyzései miatt. De gondolom már csak a munkája miatt is sokat használja az internetet.
D. T. Mondhatjuk, hogy az életem a nap minden szakában az internethez kapcsolódik. Európai parlamenti képviselőként és miniszterelnöki biztosként nem is nagyon tehetnék mást, hiszen például az Európai Parlamentben a módosító javaslatokat elektronikusan kell beadni. Egyre inkább mobileszközöket használok a munkahelyemen és otthon egyaránt. Én mindig a hírek szerelmese voltam, így nem csoda hogy erre is használom az internetet és egyre kevesebbet tájékozódom a nyomtatott sajtóból. Már régóta nincsenek előfizetéseim napi, heti vagy havilapokra, de néha repülés előtt megveszek egy-egy újságot. Ugyanakkor, ha előadást vagy beszédet tartok, akkor az előre megírt szöveget vagy annak vázlatát mindig kinyomtatom, mert abban utólag még mindig könnyebb belejavítani, mint a mobileszközökön található szövegbe. De így vagyok sokszor a különböző jegyzetekkel és előterjesztésekkel is. A digitalizáció nem vet véget a Gutenberg-galaxisnak.”
Forrás:
Az államnak jelentős szerepe van a digitalizációban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2017. július 26.
