„A DW riportja szerint a 2017-es német parlamenti választási kampány újdonságát jelentik azok a fajta célzott kampánytechnikák, amelyek a nagy adatmennyiségek informatikai feldolgozásán alapulnak. Bár maguk a kampányfelelősök cáfolják mind a „Big Data”, mind a személyre szóló kampányüzenetek (microtargeting) használatát, a kampányban igénybe vett mobil-alkalmazások legalábbis közel állnak ahhoz, amit az amerikai választásokon így neveznek. A megnevezésekkel és kategorizálásokkal kapcsolatos óvatosság egyik oka a szigorúbb német szabályozás. Az Egyesült Államokban megengedett az, hogy – legalábbis a regisztrált választók körében – a kampánycsapatok személyes adatokhoz is hozzájussanak, és ezt akár kereskedelmi célú személyes adatbázisokkal is összekapcsolják. Ilyen módon hatalmas, személyes azonosításra alkalmas adatbázis állítható össze a szavazók nevével, telefonszámával és szavazói előéletével, ami lehetővé teszi célzott üzenetek eljuttatását, az adott választó preferenciái szerint differenciálva.
Ezzel szemben Németországban nem csak a személyre szóló adatgyűjtés tilos, hanem a háztartások szintjén végzett adatrögzítés is. A legkisebb engedélyezett minta négy háztartást jelent. Ez nem teszi lehetővé az üzenetek személyre szóló célzását, de az egyes választókörök feltérképezésére alkalmas. A „microtargeting” minősítéssel kapcsolatos bizonytalanság oka, hogy a „mikro” nem feltétlenül kell, hogy egyént jelentsen – irányulhat szavazók egy kisebb csoportjának azonosítására is. A kritikusok szerint ez a gyakorlat árt a választások transzparenciájának, támogatói viszont a szűkös erőforrásokra hivatkoznak, amit az ilyen módon szerzett információkkal hatékonyabban tudnak felhasználni. (Hogy ez utóbbi előny magukon a pártokon kívül kinek jelentene nyereséget, arról nem szól az írás – szerk.) A módszer a demokráciával kapcsolatos alapvető kérdéseket is felvet, mivel minden további nélkül előfordulhat, hogy például ugyanaz a politikai erő az egyik célcsoportnak migránsbarát, míg egy másik célcsoportnak migrációellenes üzenetet fogalmaz meg, ami – bár ezt a riport ilyen élesen nem fogalmazza meg – a képviseleti demokrácia egyik fontos alapját, az adott programpont képviseletére való felhatalmazást kérdőjelezi meg. Előfordulhat ugyanis, hogy választók egyik csoportja teljesen ellentétes politikai célok miatt szavaz az adott politikai erőre, mint egy másik csoport.
A németországi pártok a mobilos alkalmazásokat az „ajtótól ajtóig” kampányolás során alkalmazzák. A lakásokba becsöngetve, a kampányanyagok átadása után az applikáció segítségével rögzítik, hogy elutasítóan vagy rokonszenvvel fogadták az üzenetet és a reklámanyag átadását, valamint a meglátogatott választó nemét, becsült életkorát és a beszélgetés során felmerült kérdéseit. (Az alkalmazás egyben a kampányolók hatékonyságát is méri és értékeli.) A CDU által használt „Connect17” alkalmazás első tesztjei mindenesetre jól sikerültek: az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választás során – a korábbiaknál nagyobb részvétel mellett – a párt mintegy 7 százalékponttal tudta növelni a szavazatokban kifejezett támogatottságát.”
Forrás:
CDU, SPD and Greens use big data to target Bundestag voters; Amien Essif; Deutsche Welle; 2017. augusztus 26.
Lásd még: Wahlkampf in der Grauzone: Die Parteien, das Microtargeting und die Transparenz; Ingo Dachwitz; netzpolitik.org ; 2017. szeptember 1.
Apps im Wahlkampf: So mobilisieren die Parteien ihre Wähler; Samuel Held; mobilbranche.de; 2017. szeptember 1.
Bundestagswahl 2017: Stimmenfang durch Microtargeting im Interne; Gabriela Keller, Kai Schlieter; 2017. augusztus 28.
Connect17
connect17 – Der Kampagnenservice von CDU und JU
