„Számos ponton módosítja az adóigazgatást a Nemzetgazdasági Minisztérium új rendelettervezete. Halad a korral a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a szervezeti feladatok is tisztulnak.
Több adózással és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) kapcsolatos rendeletet módosítana a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).Vannak a módosítási javaslatnak közérdeklődésre számot tartó pontjai. Egyebek mellett bővülni fog a NAV kényszerítő eszközeinek köre. Ez a szokásos ügyeket természetesen nem befolyásolja. Egy hétköznapi adóellenőrzés során biztosan senkinél sem lesz sokkoló, maroklőfegyver vagy gyorsbilincs.
Ezek az eszközök akkor kerülnek elő, amikor a hatóság eleve fegyveres szervként száll ki. Tipikusan ilyenek azok az esetek, amikor bűnözőkön ütnek rajta, például maffiaszerűen működő áfacsalókon, jövedéki termékekkel nagyüzemi méretekben visszaélőkön, számlagyárakon. Vagyis sem a balatoni büféseknek, sem a milliárdos árbevételű kereskedőcégeknek nem kell a továbbiakban sem attól tartaniuk, hogy fegyverrel felszerelkezve szállna ki hozzájuk a NAV.
Ha lassan is, de a NAV is halad a korral, jövőre kiiktatja a kommunikációból a faxot, és elektronikusan vagy személyesen, esetleg papíralapon lehet tárgyalni a hatósággal.
Más szempontból látszik érdekesebbnek az adóhivatal szervezeti felépítésének átalakítása. A módosító javaslatok között az szerepel, hogy a jövőben a transzferárazással kapcsolatos ügyintézést nem a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság végzi, hanem a NAV Központi Irányítása. Az indoklás szerint a javaslat a NAV átszervezéséhez igazodó pontosításokat tartalmaz. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatás értelmében a 485/2015. (XII. 29.) kormányrendelet szerint idén januártól a központ felel a szokásos piaci ár megállapításáért, s az átvett feladatkörök a tervezet szerint a transzferárazás ügyeivel bővülnek majd. A mostani szabályozást az indokolta, hogy ellentét feszült a kormányrendelet és az ugyancsak hatályban lévő NGM-rendelet között, most ezek összhangját teremtik meg.
A központi irányítás olyan országos szintű és irányítású feladatokért felel, mint a kiválasztási rendszer működtetése, a hatósági iránymutatások kidolgozása (hogyan kell a hatóságnak értelmeznie adott jogszabályt, milyen elvek szerint kell eljárnia adott típusú ügyekben), bizonyos felügyeleti intézkedések vagy felülellenőrzések. Ezekből az látszik, hogy leegyszerűsítve emberekkel, cégekkel nem foglalkozik a központi irányítás, arra ott vannak a területi igazgatóságok.
Az olcsóbb és hatékonyabb NAV-koncepcióba beleférhet az irányítási szintek további csökkentése, ám kérdésünkre a minisztérium cáfolta, hogy napirendre került volna az, hogy a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság beolvadna a Központi Irányításba. A Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság egyik legfontosabb feladata a kiemelt adózók ellenőrzése, azon cégeké, amelyek voltaképpen az adóbevételek javát biztosítják. Egyes vélemények szerint ugyanakkor egy ilyen szervezeti változástól az ügyek intézése nem változna – továbbra is ugyanazok a NAV-képviselők végeznék a vizsgálatokat, ők szállnának ki a cégekhez, mint eddig –, csak a döntési lánc rövidülne, ráadásul ennek a fontos területnek a munkájára és igényeire jobban rálátna a vezetés.”
Forrás:
Új feladatok kerülnek a NAV-központba; F. Szabó Emese; Világgazdaság; 2017. augusztus 25.
