1.)
MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
Mi az a digitális diplomácia – ahogy Kanadában látják?
Mi is az a „digitális diplomácia”? Az elmúlt héten a téma kiemelkedő kutatója, az izraeli Ilan Manor definícióját osztottuk meg. A tudós szabatos, teljességre törekvő, leíró meghatározása után most lássunk egy jóval gyakorlatiasabb megközelítést! A kanadai külpolitikát korábban irányító John Baird koncepciójában a tulajdonképpeni eszközrendszer helyett az újszerű alkalmazás kap hangsúlyt. E szerint „a digitális diplomácia eszköz arra, hogy kormányok (közvetlenül) egy másik ország népével lépjenek kontaktusba, annak kormányzata helyett”.
What is ’digital diplomacy’?; Amy Minsky; Global News Canada; 2015. január 11.
2.)
Amerika szelfije – Trump és a külvilág felé sugárzott Amerika-kép változása
Az amerikai Külügy hagyományosan az élharcosa annak a mozgalomnak, amely a digitális technológiák eszköztárával akarja dinamizálni, sőt gyökeresen átformálni a „XXI. század diplomáciáját”. Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja az US State Department facebook oldalának elemzésével vizsgálta: hogyan változik a Trump-kormányzat alatt az a kép, amelyet (a hivatalos) Amerika a közösségi médiumokon keresztül sugároz önmagáról. A kutatók úgy vélik: a korábbi időszakhoz képest jelentős „átpozícionálás” zajlik a közösségi térben. A prioritások változása óhatatlanul megjelenik a közszemlére tett „szelfiben” is. Amerika immár nem morális elveken nyugvó hatalomként, hanem olyan pénzügyi erőközpontként láttatja magát, amely a terrorizmus fenyegetésének felszámolása révén is önnön gazdasági érdekérvényesítését kívánja szolgálni.
America’s Selfie in the Age of Trump; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2017. szeptember 3.
3.)
Az Indiai KüM a Facebookot állítja csatasorba, hogy megszólítsa a világot
A Narenda Modi miniszterelnök vezette indiai kormányzat komoly szerepet szán a közösségi médiumoknak az ország globális jelenlétének előmozdításában. Az indiai Külügy megállapodást kötött a Facebook céggel egy olyan gyűjtőoldal létrehozására, amely egyetlen helyre csatornázza be az ország diplomáciájának valamennyi közösségi média fiókját. A gyűjtőoldalon keresztül több mint 500 facebook- és twitter fiókot, illetve minisztériumi webhelyet lehet már elérni. Interaktív térképalkalmazás segíti az egyes kontaktpontok földrajzi azonosítását. A minisztérium és a külképviseletek egyaránt proaktív használói a rendszernek: különösen a nemzetközi közösséget érintő eseményekre épülő közösségi média jelenlétekkel (kampányokkal) igyekeznek növelni az ország globális „láthatóságát”.
Inida’s Ministry of External Affairs leverages Facebook to better engage the World; The Digital Diplomacy Hub; 2017. szeptember 14.
4.)
Az USA KÜM felülvizsgálta digitális diplomáciára vonatkozó eljárásrendjét
Az amerikai Külügyminiszérium Közdiplomáciai és Közkapcsolati Főosztálya a közelmúltban felülvizsgálta és módosította a Külkapcsolati Eljárásrend (Foreign Affairs Manual) digitális diplomáciára vonatkozó részeit. Az új irányelvek a közdiplomáciai célú közösségi média használat jó néhány fontos területét érintik: a hivatali célú közösségi média fiókok létrehozásának engedélyeztetésétől kezdve a közmédia reklámozáson át a személyes fiókokon közzétehető tartalmak körének korlátozásáig. Hangsúlyosan jelenik meg továbbá a közösségi média fiókok menedzselésének, a felhasználói- és szolgáltatói feltételeknek a kérdése, csak úgy mint a kormányzati adatok védelmének kötelezettsége.
10 FAM 180 Official Communication Using Social Media; Foreign Affairs Manual; US Department of State; 2017. augusztus 24.
5.)
Ukrajnai oktatási törvény – pártfogói a digitális diplomáciát is bevetik a tiltakozást kiváltó új jogszabály védelmében
A közelmúltban elfogadott új ukrán közoktatási törvény, a kisebbségeket hátrányosan érintő módosításaival jelentős felháborodást keltett Magyarországon, és a környező régióban másutt is. Az ukrán diplomácia – nyilván számolva a nemzetközi reakciókkal– a globális közvélemény közvetlen elérésére hivatott digitális eszközöket is nyomban „harcba vetette”: Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter twitter csatornáján azonnal reagált a kibontakozó botrányra, ígéretet téve a kisebbségek anyanyelv használati jogának megőrzésére.
Ezzel szinte egy időben, az ukrajnai belpolitikai életben erős befolyással rendelkező Egyesült Államok kyivi nagykövetsége, szintén a közösségi média széles elérésére támaszkodva állt ki az ukrán parlament komoly feszültségeket generáló lépése mellett.
Ukrajna továbbra is biztosítja a kisebbségek nyelvhasználatát; Index.hu; 2017. szeptember 11.
Pavlo Klimkin üzenetei: 1., 2., 3.; Twitter; 2017. szeptember 11.
U.S. Embassy Kyiv; Twitter; 2017. szeptember 10.
6.)
Diplomáciai kríziskezelés a digitális korban
Terrorista merényletek, tornádók figyelmeztetnek naponta arra: a hirtelen lecsapó katasztrófák – társadalmiak és természetiek egyaránt – sokaságára számíthat korunk. A globális munkavállalás, illetve tömegturizmus ugyanakkor fokozza idegen országok állampolgárainak veszélyeztetettségét is. A változó helyzet más, mindenekelőtt gyorsabb kríziskezelési megoldásokat kíván a diplomáciai intézményrendszerek szereplőitől is. Az e-diplomácia jeles kutatója, Corneliu Bjola legújabb tanulmányában arra keresi a választ, hogy a digitális eszköztár hogyan segítheti a külszolgálatokat a válsághelyzetek menedzselésében. A munka erőssége, hogy nem csupán a nyilvánvaló tájékoztatási aspektust veszi górcső alá. Figyelmet szentel a válságkezelés teljes folyamatának, megvizsgálva, hogy milyen korszerű IT-megoldások, alkalmazások állnak a követségi-konzulátusi apparátusok rendelkezésére, a helyzetfelmérés mozzanatától kezdve a hatékony döntéshozatalon át a megfelelően szelektáló tájékoztatáson keresztül a válságok lezárásáig.
Diplomatic Crisis management in the Digital Age; Corneliu Bjola; Digital Dplomacy – Medium; 2017. augusztus 10.
