MINEK NEVEZZELEK? – FOGALOMTÁR
A személyre szabott diplomácia
A digitális diplomácia korai időszakában a külügyi szakemberek, gyakorló diplomaták egyszerű „lineáris kommunikációs” eszközként karolták fel a közösségi médiumokat: úgy vélték, általuk üzeneteket gyárthatnak és továbbíthatnak az online közönséghez éppen úgy, mint más, korábbi tájékoztatási csatornákon, a rádión vagy a televízión át.
Mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi médiumok, egyetlen közeg („közvélemény”) helyett valójában zárt „visszhang kamrák” ezreit takarják. Ahhoz, hogy a diplomácia üzenetei eljussanak a felhasználókhoz, valahogyan át kell törni ezeknek a zárt mikroközösségeknek a burkát. Az IT fejleményei azonban lehetőségeket is kínálnak ehhez: ma már a közösségi csatornák, például a Twitter vagy a Facebook rendkívül fejlett algoritmusokat használnak arra, hogy az információáramlást a lehető legpontosabban az egyes egyéni felhasználók igényeihez, érdeklődéséhez, szokásaihoz, demográfiai-, pénzügyi adottságaihoz szabják. Ennek folytán a diplomáciai információk is nagymértékben személyre szabottan jeleníthetők meg.
Kérdés azonban az: a megfogalmazott üzenetek ilyen személyekre szabott továbbítása mellett ki kontrolálja a digitális diplomácia folyamatát? A kibocsátó külügyi apparátus – vagy az algoritmusokat fejlesztő és működtető Twitter, vagy Facebook?
The Personalization of Digital Diplomacy; Ilan Manor; Exploring Digital Diplomacy blog; 2017. október 21.
KATALÁN VÁLSÁG – NAPRÓL NAPRA
A 2017. évi Nagy Katalóniai Kiberháború
A katalán válság tovább forr. A múlt héten rövid áttekintésben mutattuk be a tartomány függetlenség párti erőinek digitális diplomáciai törekvéseit. A külvilág tájékoztatása továbbra is az erőfeszítések fókuszában áll – mindkét oldalon. Most az önállósodási mozgalomhoz kapcsolódó IT-tevékenységek külföldi visszhangját villantjuk fel. Sokatmondó a The Washington Post témába vágó cikkének címe is, amely egyenesen „kiberháborút” vizionál. A függetlenséget szorgalmazó erők jól áttekinthető internetes jelenlétet építettek ki, és figyelemre méltó nemzetközi tájékoztatási kampányba fogtak a Facebookon, Instagramon, de mindenekelőtt a Twitteren. Az elszakadás pártiak közvetlenül a népszavazáshoz kapcsolódóan is építettek a digitalizáció lehetőségeire: pl. könnyen használható alkalmazást fejlesztettek a szavazókörzetek azonosítására. A folyamatok eszkalálódásával a spanyol központi kormány is beszállt ebbe a „kiberháborúságba”. Bíróságok a népszavazáshoz bármi módon kapcsolódó webhelyek működésének beszüntetésére adtak utasítást, majd a spanyol rendőrség lecsapott a .cat doménnév üzemeltetőjére is. A központi kormányzat fellépése mellett a nem hivatalos szereplők is akciókba kezdtek a függetlenség párti digitális infrastruktúra megbénítására: egyrészt túlterheléses (DDoS) támadásokat indítottak egyes függetlenségpárti webhelyek ellen, illetve levélszemét támadásokkal igyekeztek megzavarni a katalóniai polgármesteri hivatalok e-mail szervereit. A függetlenség pártiak digitális diplomáciai erőfeszítése most arra irányul, hogy – a népszavazáshoz kapcsolódó rendőri brutalitás bemutatása mellett – felhívják a külföld figyelmét erre a háttérben zajló, de szinte már nyílt háborúra emlékeztető kiberkonfrontációra is.
The Great Catalonian Cyberwar of 2017; Christian Caryl; The Washington Post; 2017. október 18.
Ausztrália új Külkapcsolati Stratégiája: átfogó és összehangolt információ-politika
Ausztráliában felgyorsulni látszik a külügy digitalizációja. Nincs még egy éve sem, hogy az ausztrál Külgazdasági és Külügyminisztérium elfogadta első digitális média stratégiáját, most pedig egy szinttel feljebb lépett a szigetország kiberdiplomáciája. A hónap elején lépett életbe Ausztrália új Nemzetközi Információ-politikai Stratégiája. Ebben kitűzték a kereteit és főbb összetevőit egy átfogó és összehangolt cselekvési programnak, amellyel egy nyílt, szabad és biztonságos nemzetközi információs tér kialakításáért kívánnak együttműködni partnereikkel. A programdokumentum a következő fő fókuszterületeket jelöli ki:
- a gazdasági növekedés és jólét lehetőségeinek maximális kiaknázása a digitális kereskedelem előmozdítása révén;
- a kiberbűnözéshez kapcsolódó kockázati tényezők csökkentése;
- a nemzetközi információs tér békéjének és stabilitásának előmozdítása.
Az erőfeszítések prioritási területeként a dokumentum az Indiai-óceán vidékét, valamint a Csendes-óceáni térséget jelöli meg; elsősorban itt kíván regionális vezető szerepet biztosítani az ausztrál diplomáciának a kibertér jövőbeli működési szablyainak alakításában. Az ambíciózus tervek támogatására jelentősen megnövelt forrásokkal ellátott, nemzetközi Informatikai Együttműködési Programot rendelnek a stratégiához, amely elsősorban a vállalati szektor bevonását tűzte ki célul.
A program végrehajtásáért a Külügyminisztériumon belül speciális nemzetközi információ-politikai nagykövet felel.
Australia’s International Engagement Strategy: Comprehensive and Coordinated Cyber Affairs; Tobias Feakin; DFAT blog; 2017. október 4.
Trend-elemzés. Kereskedelmi- és környezetvédelmi adat-történetek feltárása
A digitalizáció a nemzetközi kapcsolatokban, vagy akár a szűken vett diplomáciai munkában, korántsem korlátozódik ma már a külföldi célközönségekre irányuló elektronikus tájékoztatásra.
Az elmúlt időkben késhegyig menő vitákat váltott ki néhány óriási horderejű nemzetközi kereskedelmi megállapodás előkészítése és tárgyalása. Akár a Csendes-óceáni Partnerségről (TPP) legyen szó, vagy a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi és partnerségi megállapodásról (CETA), mind inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a kereskedelem és a környezetvédelem közötti összefüggések egyre átláthatatlanabbak, egyre ellentmondásosabbak. Következésképpen ma már a szakértők is egyre nehezebben képesek átlátni az egyes kereskedelmi megállapodások környezetvédelmi rendelkezéseit, illetve ezek fejlődését és módosulásait térben és időben (valamint eltérő tématerületenként).
A nemzetközi megállapodások végrehajtásának támogatására az adattudománnyal, és ezen belül is az adat vizualizációval foglalkozó szakértők bevonása minőségi előrelépést hozhat. Ezt célozta meg a Német Fejlesztési Intézet és a Kanadai Kutatási Alap közös projektje: első lépésben több ezer oldalnyi jogi szöveg kódolásával átfogó adatbázist hoztak létre, amely 688 különböző nemzetközi kereskedelmi megállapodás több száz környezetvédelmi záradékának adatait öleli fel. Az adatbázisban levő adatkészlet kiaknázására és megjelenítésére felhasználóbarát online adatvizualizációs eszközt fejlesztettek. A programgazdák azt remélik: a könnyen használható eszköz hasznára válhat újságíróknak, nemzetközi szervezetekben dolgozó szakértőknek, szakdiplomatáknak egyaránt¸ és így az egyre növekvő számú (és egymást sokszor átfedő) kereskedelmi egyezményekben levő környezetvédelmi rendelkezések nyomon követhetőkké, értelmezhetőkké, számon kérhetőkké válnak majd.
Trend analytics. Exploring data stories on trade and the environment; Clara Brandi; Data Driven Journalism; 2017. október 12.
A Kínai Nagy Szakadék. Kína közösségi média ökoszisztémája és a külvilág
A digitális diplomácia legfontosabb, és mindenképpen legáltalánosabb terepe napjainkban a külföldi célközönségekkel folytatott (instant, és mind inkább testreszabott) párbeszéd. Preferált eszközei a közösségi média közkedvelt alkalmazásai és csatornái. Ugyanakkor nincs külügyi szakértő, aki kétségbe vonná: Kína ma az egyik legérdekesebb és legfontosabb szereplője és egyben alanya a digitalizációval megtáltosított közdiplomáciának. Azaz: csak lenne! A nyugati világban népszerű, sőt generációk számára egyenesen nélkülözhetetlen közösségi média és egyéb alkalmazások – Facebook, Twitter, Google Maps, Gmail, Instagram, Snapchat, Youtube, Dropbox,Pinterest, hogy csak a legfontosabbakat említsük – Kínába érve egyszerűen nem működnek! Természetesen a kínai netezők saját közösségi platformok sokaságát használják: ott van a WeChat, a Weibo és a QQ, és általánosságban elmondható, hogy minden célra legalább három alternatívából választhatnak. Tehát: nem a hiány okoz gondot.
Gyakorlatilag két különálló közösségi média ökoszisztéma létezik egymás mellett: a kínai, meg az azon kívüli világé. A probléma nyilvánvaló. A digitalizált, mobil alapú, mind inkább a közösségi médiumokban „élő” világban a közösségi platformok fontos információforrást jelentenek: naprakészen tájékoztathatják más országok külpolitikai szakembereit, külügyi döntéshozóit egy-egy társadalom állapotáról. Másrészt a digitalizált diplomácia maga is aktív párbeszédet, befolyásolást, tájékoztatást folyatathat a leghatékonyabb elérést biztosító közösségi csatornákon. Itt azonban jelenleg digitális szakadék tátong. Már pedig Kínát nem lehet figyelmen kívül hagyni; a szakértőknek sürgősen dolgozniuk kell áthidaló megoldásokon.
The Gap. China’s social media versus the Rest of the World; Belgrade Initiative 4 Digital Public Diplomacy; 2017. október 17.
SZAKMAI MŰHELYEK – A washingtoni Olasz nagykövetség digitális projektjei
Miközben fejletlennek aligha nevezhető, mégsem tartjuk számon Olaszországot az IT-világ igazi nagyhatalmai között. Rosszul tesszük! Legalábbis a külkapcsolatok terén. Az Olasz Köztársaság ugyanis évek óta már a digitális diplomácia legfontosabb úttörői közé tartozik. Fejlesztésekben gazdag, újszerű, ugyanakkor divatos sallangoktól többnyire mentes, tehát valóban használható elektronikus közdiplomáciai eszköztára jelenleg alapvetően az Egyesült Államok közönségére koncentrálódik. A követség közösségi média felületeit egy könnyen áttekinthető webes csomópontban („centráléban”) összpontosították: a képviselet Twitter-fiókja, Facbook oldala és Youtube csatornája mellett innét érhető el az amerikai konzuli hálózat, de az otthoni Külügyminisztérium néhány fontosabb képviselőjének közösségi média csatornája is.
A követség digitális részlege – a fentebb említett, ma már a diplomáciai életben is szokványosnak számító közösségi média jelenlét mellett – néhány figyelemre méltó projektet is elindított az utóbbi években. Élőben közvetített interaktív panelbeszélgetésekkel az elsők között jelentkeztek, még 2012-ben. Az olasz kultúra vonzerejére alapozva, és persze az Amerikában élő nagyszámú olasz leszármazott kulturális gyökereit is szem előtt tartva, Italy in US.org néven önálló kulturális portált hoztak létre, kettős fókusszal: egyrészt az USÁ-ban élő olasz (vagy olasz kötődésű) diaszpóra kulturális gyökereinek ápolására, bemutatására törekszenek; másrészt Olaszország gazdag kultúráját igyekeznek közvetíteni nem csupán az olasz-amerikaiak számára. Italy4kids néven pedig külön webes felület célozza meg az iskolás korosztályokat; ez – a korcsoportok adottságaihoz igazodva- részben gamifikált eszközökkel igyekszik körükben népszerűsíteni az olasz nyelvet és kultúrát.
Digital Diplomacy at the Italian Embassy in Washington DC
