„A közigazgatás döntései a legellenőrzöttebb döntések akár Magyarországon, akár az egész ismert világon. Több állami és civil szervezet hivatott erre az ellenőrzésre. A lényeg, hogy az ellenőrzések minden esetben egy befejezett közigazgatási aktust követően történnek. Vagyis az ellenőrzés már csak azt tudja megállapítani, hogy döntés helyes volt vagy sem. A 2011. évi törvényi változások lehetővé tették, hogy nem csak a közigazgatási döntések utólagos ellenőrzésére legyen lehetőség, hanem a közigazgatási folyamat teljes egészében, a kezdetektől a befejezésig – a jogszerűség, a szakmai követelményeknek megfelelő eljárás – ellenőrizhető legyen. Azonban szükség esetén, az eljárás folyamatában bekövetkező hiba, vagy tévedés helyén – még a végső közigazgatási döntés meghozatala előtt – az erre létrehozott szervek beavatkozzanak a folyamatba és a törvényes, elvárható szakmai döntés meghozatalát lehetővé tegyék, illetve elősegítsék. A kontroll ellenőrzést jelent. A controlling nem pusztán egy folyamat elemeinek – működés közbeni – ellenőrzését jelenti. A kontrolling tulajdonképpen egy pontosan meghatározott folyamat, tudatos – csak az adott folyamat eredményes működése szempontjából lényeges, előre meghatározott pontjain történő – adatgyűjtés, elemzés és szükség esetén beavatkozás – korrigálás a folyamat menetébe.
A beavatkozás nem a konkrét mérési helyen történik – ahol a hibát észlelték –, hanem megkeresik a folyamat azon pontját, ahol a hiba kialakulása elkezdődött és ott avatkoznak be a folyamatba és térítsék vissza a megfelelő irányba….”
Forrás:
Kontrolling a közigazgatásban; Bajor Tibor; Új Magyar Közigazgatás; 2017. évi 4. szám; 30-36. oldalak (pdf)
