„Az NGM napokban megjelent rendelettervezete megerősíti, hogy 2018. július 1-től indul a számlák valós idejű bejelentése a NAV felé. Minden olyan belföldi adóalany részére kibocsátott számláról, amelynek áfatartalma meghaladja a 100 ezer forintot, adatszolgáltatást kell teljesíteni az adóhatóság felé. Mindezt valós, vagy közel valós időben. Csak adóalanyok felé kiállított és csak százezer forint feletti áfatartalmú számlák esetében él a kötelezettség, de nézzük pontosan a részleteket!
Kikre vonatkozik a valós idejű számla-adatszolgáltatás?
A valós idejű számla-adatszolgáltatási kötelezettség minden belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra vonatkozik, így a belföldi cégekre és a külföldi cégek belföldi adószámaira is (adóregisztráltakra).Külföldi távolsági értékesítőkre (webshopokra) ez a kötelezettség nem vonatkozik, amennyiben csupán B2C termékértékesítéseket végeznek belföldön, még akkor sem, ha az áthárított adó összege meghaladja a 100 ezer forintot – a valós idejű számla-adatszolgáltatás ugyanis csak a belföldi áfaalanyoknak teljesített termékértékesítésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik.
Az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik azokra a belföldi adóalanyokra is, amelyek a számlázást például külföldi szolgáltatóközpontba szervezték ki, így a tényleges számlakibocsátás külföldön történik. Ebben az esetben az adózónak eleget kell tennie a számla-adatszolgáltatási kötelezettségnek. Az adatszolgáltatás technikája ugyanis lehetővé teszi, hogy az adatokat külföldről is lehessen továbbítani a NAV felé.
Milyen számlákra vonatkozik a valós idejű számla-adatszolgáltatás?
A valós idejű számla-adatszolgáltatás csak bizonyos számlákra vonatkozik. Nézzük meg részletesebben, hogy milyen ügyleteket érint, és milyen ügyleteket nem érint a valós idejű számla-adatszolgáltatás.Az adatszolgáltatási kötelezettség:
- csak a ténylegesen kibocsátott számlákra vonatkozik,
- csak a belföldi adóköteles ügyletekre vonatkozik,
- csak a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyoknak kibocsátott számlákat kell jelenteni,
- csak az egyenes adózás alá eső ügyleteket kell jelenteni,
- csak azon számlákat kell jelenteni, ahol az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Ha a számlán több tétel szerepel (és akár több adómérték),akkor az összes tételt jelenteni kell, ideértve az adómentes tételeket is.
Lehet-e válogatás nélkül jelenteni minden kimenő számlát?
A feltételeket áttekintve úgy tűnhet, hogy nehezebb szétválasztani az egyes számlákat a tranzakció típusa, illetve az adó összege szerint, mintsem lejelenteni az összes számlát. Erre van lehetőség, az adóalany dönthet úgy is, hogy figyelmen kívül hagyja az adóértékhatárt és – függetlenül attól, hogy a számla tartalmaz-e áthárított adót, illetve, hogy milyen összegű áthárított adót tartalmaz – valamennyi belföldi adóalany számára kiállított számlájáról adatot szolgáltat. A NAV az önkéntesen szolgáltatott számlaadatokat is befogadja.A NAV jelenlegi elképzelése csak a B2B (azaz a belföldi adóalanyoknak teljesített) ügyletekre vonatkozik. Még nem világos, hogy lehet-e választani az önkéntes adatszolgáltatást a B2C (azaz a nem-adóalanyoknak teljesített) ügyeletekre is.
Ugyan a rendelettervezet jelenleg a 100 000 forintot meghaladó áfatartalmú, adóalany (gazdálkodó) felé kiállított számlák azonnali jelentését írja elő, de egyáltalán nem tiltja minden, azaz az összeghatár alá eső számlák riportolását. Ennek ismeretében mérlegelendő, hogy érdemes-e időt és technológiát áldozni a számlák összeg alapján történő szortírozására. Amennyiben várható, hogy rendszeresen állít ki nettó 370 000 Ft értéknél magasabb és kisebb összegű számlákat is üzleti partnereinek, érdemes az összesre kiterjeszteni az online adatjelentést. Egyrészt, mert így biztosan nem marad el egyetlen, a rendelet hatálya alá eső számla jelentése sem, másrészt pedig egyszerűsödik az informatikai megoldás, kevesebb hibalehetőség bújik meg benne.
A NAV egyértelmű célja, hogy idővel az összeghatárt folyamatosan lejjebb szállítsa, így ha már kezdetben figyelmen kívül hagyjuk a jelenlegi 100 000 forintos korlátot, később vélhetően nem lesz teendőnk ezzel a megfelelőséggel.
Mi a helyzet a kéziszámlákkal?
Kézi számlázás – nyomtatvány, például számlatömb alkalmazásával történő – esetén a számla adatait webes felületen kell rögzítenie az adózónak. Az adatszolgáltatást ebben az esetben legfeljebb 5 naptári napon belül teljesíteni kell. Ez a határidő rövidül akkor, ha a számla 500 ezer forint vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmaz. Az 500 ezer forint vagy annál nagyobb összegű áfát tartalmazó számla adatait már a számlakibocsátás utáni napon rögzíteni kell a webes felületen.Hogyan kezdheti el a cég a felkészülést az adatszolgáltatásra?
A valós idejű számla-adatszolgáltatás adózói regisztrációt követően kezdhető meg. Ez magában foglalja az adatszolgáltató végpont és a számlázóprogram regisztrálását is. A regisztráció során a képviseleti jogosultság fennállását a NAV vizsgálni fogja.Mulasztás esetén milyen szankciók várhatók?
Még második olvasatra is megdöbbentő szankciókat olvashatunk a rendelettervezetben. Azok, akik az online jelentési kötelezettségnek nem, vagy késve tesznek eleget, akár 500 000 forintos bírsággal is sújthatóak, számlánként. Még ha várhatóan nem is az azonnali büntetés lesz a NAV első eszköze mulasztások esetén, az elvárás egyértelmű: minden olyan számlázóprogramot el kell látni az elvárt kommunikációs funkciókkal, amelyet hosszabb távon is használni szeretnének.A szankció komolyságának szemléltetésére vegyünk egy példát:
Egy külföldi vállalkozás termékeket hoz be belföldre más tagállamból, majd értékesíti ezeket belföldön, belföldi adóalany felé, 27 százalékos áfát felszámítva. Havonta tíz szállítmány várható, minden szállítmány értéke nettó 500 ezer forint. A vállalkozás tehát havonta 10 számlát bocsát ki, minden számla nettó értéke 500 ezer forint, az áfa összege számlánként 135 ezer forint. A külföldi vállalkozás belföldön bejelentkezett (adószámot kért),az áfát szabályosan be is fizette a tárgyhónapot követő hónap 20. napig. Tételezzük fel azonban, hogy a bevallás és a Közösségi összesítő nyilatkozat (A60) a vállalkozás nevében nem került időben beadásra, és az adóalany az adatszolgáltatást sem teljesítette. Nézzük meg, hogy ebben az esetben milyen szankciókra számíthat a vállalkozás:
A bevallás és az összesítő nyilatkozat beadásának elmulasztása miatt a vállalkozás összesen maximum 500 ezer forint mulasztási bírságra számíthat (ez kevesebb, mint a fele a teljes havi áfatehernek (1 080 ezer forint)). Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt azonban emellett számlánként számíthat a maximum 500 ezer forintos bírságra, azaz összesen akár 5 millió forintra (ami a teljes havi áfateher kb. ötszöröse),annak ellenére, hogy a vállalkozás szabályosan, időben fizette be az áfa összegét a költségvetés felé.Az adóhatóság valós gyakorlata valószínűleg nem lesz ennyire szigorú, hiszen bírságolás során az adóhatóság köteles az eset összes körülményeit mérlegelni. A kötelezettség bevezetésekor a hatóság eleinte várhatóan csak figyelmeztetni fog, és kötelezni fogja az adózókat a jogkövető magatartásra. A maximális bírságok erejét a példa mindemellett jól szemlélteti…”
Forrás:
Valós idejű számlaadat-szolgáltatás – Mindenkinek, minden számláról?; Sztankó Dániel; RSM Hungary; 2018. január 23.
