Skip to main content
gazdaságközigazgatás: külföldönszakirodalomszervezet

Szemléletváltásra van szükség az amerikai közigazgatás-fejlesztésben

Szerző: 2018. február 11.No Comments

„Az IBM Center for The Business of Government saját oldalán ismerteti az Egyesült Államokban 1967-ben alapított Nemzeti Közigazgatási Akadémia (National Academy of Public Administration) új tanulmányát, amely a „Kormányzati intézmények szervezeti egészségének és teljesítményének javítása” (Strengthening Organizational Health and Performance in Government) címmel jelent meg. A címben szereplő „szervezeti egészség” és az „egészséges szervezet” fogalmát elsősorban a vállalatok működésének elemzésére vezették be korábban, a közigazgatásban ez Amerikában sem volt jellemző. A McKinsey megfogalmazása szerint a szervezeti egészség nem mást jelent, mint hogy egy vállalat hosszú távon is kiváló pénzügyi és működési teljesítményre legyen képes. Egy másik meghatározás szerint a szervezet egészsége az arra való képességeken nyugszik, hogy világos vízióhoz, stratégiához és kultúrához igazodjon, a kiválóság vezérelje, és hogy képes legyen megújítani a szervezeti célokat a piaci vagy más környezeti trendek változása esetén.

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a szövetségi kormány hogyan tudja javítani ügynökségei szervezeti egészségét és teljesítményét, illetve hogy az adat-áradat és a fejlett elemzési lehetőségek hullámait meglovagoló új stratégiák képesek-e javuló eredményekre vezetni. A kutatók a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Government Accountability Office – az ottani „Állami Számvevőszék”) jelentéseinek feldolgozása alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a közigazgatási teljesítmény és eredmények javítására az elmúlt két évtizedben megfelelő jogszabályi kereteket sikerült kialakítani, de ezek túlságosan is felülről vezéreltek („top-down” megközelítésűek), és éppen a kormányzati ügyfelekkel és a polgárokkal közvetlen kapcsolatban lévő szervezeti egységek (front line units) bevonása és elköteleződése maradt hiányos. Összességében a tanulmány megkérdőjelezi a kormányzati fejlesztési törekvések sikerességét, mivel a tapasztalat alapján elég vegyes kép rajzolódik ki. Az új adatkezelési és adatelemzési eszközök jó lehetőséget teremtenek új ötletek születésére és a közigazgatás teljesítőképességének erősítésére, ugyanakkor a reformot kezdeményezők és irányítók nem fordítottak elegendő figyelmet a teljesítmény azon építőkockáira, amit az egészséges szervezet és az elkötelezett dolgozók biztosítanak. Mint megállapítják, a szövetségi ügynökségek a korábbinál sokkal részletesebb adatokból dolgozhatnak, ugyanakkor ennek felhajtóerejét nem használják fel a frontvonalban a vezetői döntésekben. A kutatók arra következtetésre jutottak, hogy az ügynökségeknek a frontvonali szervezeti egységek teljesítményének javításához kell építőelemeket biztosítania, hangsúlyt téve ezen egységek egészséges működésének és kapacitásainak javítására.

Ehhez az elemzők új, alulról kiinduló („bottom up”) megközelítést javasolnak – nem a már létező teljesítmény-menedzsment keretrendszer helyett, hanem annak kiterjesztéseként – a szervezeti egészség és teljesítmény fejlesztésére, az adott szervezeti egységek igényeire szabva. Ennek három fő stratégiai eleme:

  • Az egészséges működés és a teljesítmény javítása a szervezeti egységek szintjén. Ehhez ki lehet indulni a meglévő adatokból, mint amilyen az alkalmazottak elkötelezettségét mérő index a jelenleg 28 ezer szervezeti egységre vonatkozóan.
  • Tanulás-alapú megközelítés kialakítása az eredmények javítására. Az adatközpontú értékelésekre és diagnózisokra alapozva a kormányzatnak bátorítania kellene a tanulás-alapú megközelítést. Ennek eszköze lehet annak elérése, hogy a frontvonalbeli szervezeti egységek saját teljesítményjavítási tervvel rendelkezzenek, és emellett el is kötelezzék magukat. Ezeknek a terveknek a speciális elemeit az adott szervezet küldetése határozza meg. A tervek és a stratégiák akár a programok vagy az ügynökségek határait is átléphetik.
  • Az adatelemzés erejének alkalmazása az irányításban. Ahhoz, hogy a tanulásalapú megközelítés fenntartható legyen, a vezetésnek szüksége van a működéshez szükséges adatok áramlásának hatékony felhasználására. Ehhez megfelelő eszközöket kell adni a kezükbe az adatok eléréséhez, elemzéséhez és a megfelelő alkalmazásokhoz, ahogy az ehhez szükséges készségek kialakítását is erősíteni kell az új, adatgazdag környezetben. A kutatók arra bátorítanak, hogy a vezetők hozzanak létre gyakorlatias szakmai közösségeket, amelyekben egymás tapasztalataiból tanulhatnak – többet, mint amennyit formális képzések során elsajátítanának.

Forrás:
Next Steps in Improving Government Performance; John M. Kamensky; IBM Center for The Business of Government; 2018. január 29.
Strengthening Organizational Health and Performance in Government; National Academy of Public Administration; 2018. január 29. Letölthető a teljes tanulmány, és a kísérő munkaanyagok:

  • Additional Details on Private and Public Sector Approaches to Improving Organizational Health and Performance
    Prepared by John M. Kamensky with contributions from Doris Hausser, Bob Lavigna, Michael Maccoby, Donald Moynihan, Demetra Nightingale, Andrew Podger and Steve Redburn
  • Understaning the Federal Employee Viewpoint Survey
    Prepared by Doris Hausser
  • Understanding Learning Agendas and Performance Management
    Prepared by Demetra Nightingale
  • Case Study of IBM’s Use of Cognitive People Analytics
    Prepared by Anshul Sheopuri, IBM People Analytics and Cognitive Solutions Manager, and colleagues
  • Case Studies of Other Countries’ Use of Agency Capability Reviews
    Prepared by Andrew Podger, Prajapati Trivedi, and John Kamensky
  • Case Studies of U.S. Federal Approaches to Improve Employee Engagement and Organizational Health
    Prepared by Greg Parham, Major Kristen Saling, Terry Gerton, and Bill Methany