„Negyedik alkalommal kerül sor a Jó Állam Jelentés mutatókészletének frissítésére, amelyben a pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség kérdése kiemelt szempont. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkacsoportjának tagjai szakmai workshopot tartottak a terület szakembereivel, ahol megvitatták a kutatások aktuális fókuszpontját, valamint jövőbeni irányait.
Prof. Dr. Csath Magdolna, a munkacsoport vezetője kiemelte, hogy a Jó Állam Jelentés hat hatásterületen vizsgálja az állami működést: ilyen a biztonság és bizalom, a közösségi jólét, a fenntarthatóság, a demokrácia, a hatékony közigazgatás, valamint a pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség. Minden hatásterület 5 főmutatóval, valamint ezek 5 almutatójával dolgozik, így összesen 150 alkotja a kutatás indikátorrendszerét. Ismertette, hogy a hasonló vizsgálatokhoz képest az ő kutatásuk abban különbözik, hogy idősoros elemzésekkel is foglalkoznak, nemcsak az adott évek kimutatásait értékelik. „A versenyképesség nem egyéves téma.” Előadásában kitért arra, hogy a versenyképességi összehasonlítások során vizsgálni kell az országok gazdasági és kulturális környezetét is, mivel a formalizált mérések gyakran fals képet mutathatnak. Versenyképesség szempontjából kiemelt szerepe van az egyes államok döntéshozóinak, hiszen a stratégiai területeken történő beavatkozások hosszútávon meghatározhatják az adott ország sikerességét. Véleménye szerint lehet, hogy az oktatástól elvont pénzek javíthatják a makromutatókat, azonban hosszútávon a terület forrásait ki kell bővíteni. „Magyarországnak most már az lenne a feladata, hogy előrelépjen: innovációval és a tudással versenyezzen” – tette hozzá.
Csath Magdolna rávilágított, hogy a környezeti töréspontokra, az ipari forradalmakra nagy hangsúlyt kell fektetni, az automatizációs versenyben nem szabad hazánknak lemaradnia. „Ne csak túlélni akarjunk, hanem kreatívan kapcsolódjunk be.” A professzor szerint a digitális tudás, az adatkezelés, az infokommunikáció, valamint a human talents területek fel fognak értékelődni. Számtalan kutatás kimutatta, hogy Magyarország a rendszerváltozás óta folyamatosan leszakad a V4 országoktól. „Miben jobbak a lengyelek?” – tehetjük fel a kérdést. Ők a tudásba is fektetnek. Csath Magdolna kifejtette, hogy Magyarország a „kiépítettséget” vizsgáló kimutatásokban előkelő helyet foglal el, azonban „1 dollár infrastruktúrához 5 dollár tudás kell”. Fontos, hogy hazánknak humánerőforrás-fejlesztésbe kell beruháznia.
A Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség munkacsoport mutatórendszere egy összefüggő hálózatot alkot, amelyben az egyes elemek hatást gyakorolnak egymásra. A gazdasági és társadalmi következmények egyaránt kihatnak az állami és vállalati döntéshozó tényezőkre, és fordítva. A professzor kiemelte, hogy a növekedés nem egyenlő a fejlődéssel, a gazdasági siker nem ugyanaz, mint a társadalmi siker. A versenyképesség javítása több szektor feladata: a kormányzat, az üzleti szektor, a társadalom és a K+F terület párbeszédjén kell, hogy alapuljon. „Nincsenek sikertelen országok, csak rosszul menedzselt országok” – egészítette ki végül Peter Drucker gondolatát Csath Magdolna.”
Forrás:
A tudás a versenyképesség és a stabilitás kulcsa; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2018. április 3.
