„Nagy adat és digitális történelem: egy izgalmas házasság múltja, jelene és jövője
Z. Karvalics László
A tanulmány fő tézise szembemegy a lelkes kommentárokkal. Önmagában sem a nagy adat (Big Data), sem az az átfogó digitális transzformáció, amelynek a nagyadat-jelenség csak része, nem hoz paradigmatikus változást a történeti megismerés módjában, az új tudás szintetizálásában. Ellenben egyfajta „kreatív rombolással” úgy alakulnak gyökeresen át a történeti kutatást támogató háttérrendszerek, hogy radikálisan feljavítják a történészi munka idő- és erőforrásigényben megtestesülő peremfeltételeit – s evvel előbb-utóbb mégiscsak soha nem volt lehetőségek sorát nyithatják meg új típusú történeti tudásműveletekhez. A szerző nyolc pontban foglalja össze, hogy a nagy adat, a digitális történelem és a crowdsourcing hol és mit változtat, s mit nem a történeti kutatásban.A szociológia helye a Big Data-paradigmában és a Big Data helye a szociológiában
Kmetty Zoltán
A digitális adatrögzítés, a közösségi média, a dolgok internete (Internet of Things, IoT) és összességében a digitalizáció olyan mennyiségű adatot generált, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Az adattudomány teljesen új perspektívája nyílt meg, amelynek a lehetőségei és a határai sem láthatóak még. Mivel a nagy adatbázisok (Big Data) feldolgozásának képessége nem része általában a szociológusok standard eszköztárának, más tudományterületek képviselői (például a fizikusok), aktív résztvevőivé váltak a társadalomtudományi Big Data-kutatásoknak, továbbá olyan új szakmák is kialakultak, mint az adattudósé. De az adatok keletkezésének megértése és a jó kutatási kérdések feltevése a Big Data-paradigmán belül is elengedhetetlen ahhoz, hogy új tudományos eredményekhez jussunk. A társadalomtudósok rengeteg tudást felhalmoztak a világról, tudják mik a társadalom strukturálódásának mozgatórugói, sokat tudnak az emberi viselkedésről is. Ezt a tudást fel kell használni a kutatási kérdéseink megfogalmazásához, annak érdekében, hogy a társadalom Big Data-alapú vizsgálatában előre tudjunk lépni.Digitális transzformáció a mezőgazdaságban
Bőgel György
A gazdaságtudomány egyik fontos területe a technológiai innovációk terjedésének, diffúziójának vizsgálata. ’Technológia’ alatt ebben a tanulmányban infokommunikációs technológiát értünk, és azt vizsgáljuk meg, milyen változásokat hoz az adatrobbanás jelensége a mezőgazdaságban. A megközelítésünk alapvetően nem technikai, hanem gazdálkodási és irányítási szemléletű. Bemutatjuk, hogy a számítógépeknek és más elektronikai eszközöknek köszönhetően miként terjedtek el a szektorban a precíziós megoldások, milyen eredményeket hoztak a múlt század utolsó évtizedeiben, majd a századforduló után hogyan indított el új innovációs hullámot a Big Data-jelenség. A mezőgazdaság digitális transzformációját szakaszokra bontjuk, és az általános trendek felvázolása mellett a jelen legfontosabb feladataira és eseményeire, a diffúziót befolyásoló tényezőkre koncentrálunk. A cikk végén felhívjuk a figyelmet a legújabb innovációs hullámmal kapcsolatos gazdaságtudományi kutatási feladatok fontosságára, ide értve az innováció egyes társadalmi következményeinek vizsgálatát is.Az új adatkezelés lehetőségei és kockázatai a társadalomkutatásban
Nagy Péter Tibor, Veroszta ZsuzsannaA legtágabb perspektívában minden olyan „új adatról” gondolkodunk, amely a jelenben folyamatosan termelődik, és kezelhetővé tételük strukturálásra vagy újrastrukturálásra készteti a kutatót, átalakítva ezzel a kutatási eljárásmódokat is. Szűkülő fókuszunk ezután a nem kutatási céllal létrejött, ám strukturált mikroadatokra helyeződik át, melyeknek kutatási célú felhasználása egyfelől megköveteli a maga tudományos validációs eljárásait, másfelől azonban az adatfelhasználás új lehetőségei felé mozdítja el az empirikus vizsgálatokat. Legszűkebb perspektívában ezen lehetőségek megmutatása írásunk célja.”
Forrás:
Tematikus összeállítás. A nagy mikroadat – Big Data-használat a társadalomtudományban; Magyar Tudomány; 2018. május (2018/05)
