„Megszületett Budapest első klímastratégiai programja, amely a 2018–2030-as időszakra érvényes. A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi, áprilisi ülésén elfogadott tanulmányban a stratégia megvalósítására 49 intézkedést határoztak meg. A Levegő Munkacsoport szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a lebegő szilárd részecskék okozta környezetszennyezés visszaszorítására.
A főváros 170 oldalas klímastratégiai tanulmányában megfogalmazott intézkedések között szerepel a budapesti épületek korszerűsítése, a kerékpárút-hálózat és a közösségi közlekedés fejlesztése, a megújuló energiaforrások használatának elősegítése, valamint az e-mobilitás bővítése is – számolt be a Világgazdaság.
A tanulmány tartalmazza a Főtáv Zrt. távhőellátó rendszerének fejlesztését 44 milliárd forint értékben, valamint a közösségi közlekedés fejlesztését, amelyre ötszázmilliárd forintot szánnak az elkövetkező több mint egy évtizedben.
A stratégia legnagyobb tétele az a nyolcszázmilliárd forint, amelyet a fővárosi lakóépületek energetikai korszerűsítésére fordítanak, többek között az Otthon melege programon keresztül, valamint uniós forrás segítségével.
A klímastratégia szerint javítani kell Budapest levegőjének minőségét. A főváros légszennyezettsége többek között azzal is csökkenthető, ha visszaszorítják az agglomerációkban élőknél a vegyes fűtést, és minél több lakást rákapcsolnak a távhőszolgáltatásra.
Az elképzeléseket véleményező Levegő Munkacsoport szerint a tervezet hiányossága, hogy a levegőben lebegő apró méretű szilárd részecskéket (PM) nem számítja be az éghajlatot károsító szennyezők közé. Bár a tervezet megemlíti a PM-kibocsátás csökkentésének szükségességét, de csak mellékesen, és mint aminek „csak” a levegőminőség javítása szempontjából van jelentősége.
Kritikaként fogalmazták meg azt is, hogy a tervezet nem foglalkozik azzal az üvegházhatású gázkibocsátással, amelyet a Budapestre kerülő kész- és félkész termékekhez köthető, vagyis ami azok előállítása és szállítása során keletkezik. A munkacsoport véleménye szerint ezeknek a kibocsátásoknak a csökkentését is ösztönözni szükséges, például azzal, hogy a vásárlók a helyi, illetve hazai termékeket részesítsék előnyben a más földrészekről ideszállítottakkal szemben.
A stratégia elkészítése a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodást, a negatív hatások csökkentését szolgálja. Az EU-s forrásból is támogatott települési elképzeléseknek tartalmazniuk kell a természeti, a gazdasági, a társadalmi adatokat, a veszélyeztetettséget, az üvegházhatású gázokat kibocsátó szervezetek felsorolását, és lehetőségeket is fel kell vázolni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.”
Forrás:
Klímastratégiát alkotott Budapest; Magyar Idők; 2018. május 9.
A Fővárosi Közgyűlés 2018. április 25-i nyilvános ülésének vonatkozó napirendjének (Javaslat Budapest Klímastratégiájának elfogadására) anyagai:
Előterjesztés (PDF)
Budapest Klímastratégiája (PDF)
