„A magyar munkavállalók és munkáltatók érdekeit figyelembe véve kell elkölteni az innovációtermelésre szánt adófizetői pénzt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Debrecenben, az 56. közgazdász-vándorgyűlésen pénteken.
A kilencvenes évek gazdaságpolitikája a külföldi érdeket helyezte előtérbe
A gazdaság- és innovációs politika nem lehet öncél, annak a magyar emberek jólétét kell szolgálnia: a tiszta és élhető környezetet, a megfizethető lakhatást illetve a versenyképes tudás és a jól fizető munkahely megszerzésének lehetőségét – mondta György László. Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy mindenki dolgozzon, akinek nincs munkája, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor a gazdaságpolitikának nem volt célja, hogy mindenkinek legyen munkája és a bérek felzárkózzanak a nyugati szinthez – tette hozzá.
György László szerint e kitűzött célok megvalósításához ismernünk kell a körülöttünk lévő világ folyamatait. Súlypontváltás zajlik a világban, az E7 országok (Kína, Brazília, Mexikó, Oroszország, Indonézia, India és Törökország) gazdasági teljesítménye 2050-re kétszerese lesz a fejlett G7 országok kibocsátásának (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Államok és Egyesült Királyság). Ezekben az országokban több száz millió fős új középosztály emelkedik ki a szegénységből.
Ha innoválni akarunk, akkor ismernünk kell, hogy ezt a világot mi foglalkoztatja, mi jelent számára kihívást és értéket.
Csak erre építve hozhatunk létre saját globális értékláncokat és márkákat, miközben tömegtermékek helyett minőségi termékeket kínálunk – figyelmeztetett.Ez nehéz kihívás, mivel a kilencvenes évek gazdaságpolitikája úgy döntött, hogy a magyar helyett a külföldi érdeket helyezi előtérbe. Ma már látjuk, hogy cselekvő és célokat kitűző gazdaságpolitika nélkül a piaci mechanizmusok nem növelik automatikusan a magyar emberek jólétét – vélekedett. Az aktív gazdaságpolitika feladata, hogy átfogó megközelítésben tekintsen a hazai vállalkozásokra: az önvezető autózás fejlődéséhez például a kormányzatnak a vállalati és tudományos élet együttműködését, de a teszteléshez szükséges jogszabályi háttér létrejöttét is segítenie kell.
A technológia és az életminőség-javítás összekapcsolódásának példájaként kitért arra is, hogy az önvezető autózás megkönnyítené az idős emberek közlekedését, mérsékelné a teherszállítás költségeit, hozzájárulna a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez és elősegítené a gyors és biztonságos munkába járást is.
Már a hazai közgazdászok is magyar modellről beszélnek
Az innovatív gondolkodásnak számos technológiai és társadalmi változásra kell választ adnia: a munkapiac átalakulása az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek megszűnésével vagy a városiasodás a vidéki környezet minőségének és szolgáltatásainak romlásával egyaránt kihívást jelent.Szerencsére azonban már a hazai közgazdászok is egyre innovatívabban gondolkodnak és mindinkább képesek értelmezni a magyar gazdaságpolitika működését, így talán e problémákra is egyre több magyar válasz születik.
Ma már beszélnek magyar útról és elismerik, hogy nem mindenben kell követni az IMF vagy az Európai Bizottság ajánlásait – vélekedett.
Kihasználatlan a magyar innovatív képesség
Az államtitkár ezt követően innovációs helyzetképet adott Magyarországról, kifejtve, hogy a hazai és a külföldi vállalatok termelékenysége között háromszoros különbség van. Magyarországon a hazai tulajdonú közép- és nagyvállalati szektor megszűnt a kilencvenes években a korabeli gazdaságpolitika „érzéketlensége” miatt.Ma pedig már nehezebb visszaépíteni az innovatív magyar vállalatokat, mert hallgatólagos megállapodás van a multik és anyaországaik között, hogy a kutatási-fejlesztési tevékenységet nem szüntetik meg otthon – mutatott rá.
Magyarországnak ezért a világ élvonalába kell kerülnie ahhoz, hogy bevonzza a nemzetközi vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységét is.
Hazánk a világban elsők között kívánja 5G-lefedettséggel ellátni az országot, de átalakítja műszaki képzéseit, mechatronikai képzéseket hoz létre, duális szak- és felsőfokú képzéseket nyújt, hogy ezzel a magyaroknak magas béreket, a cégeknek pedig képzett munkaerőt biztosítson.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ráadásul az államtitkár szerint együttműködik a Külgazdasági és Külügyminisztériummal illetve a Pénzügyminisztériummal, hogy közösen dolgozzák ki a magas béreket fizető működőtőke bevonzásának programját.
Magyarország innovációs potenciálja bizakodásra ad okot, de e képességet jobban kell kihasználni – vélte György László. Rámutatott, hogy bár a high-tech és mid-tech export aránya a magyar kivitelben uniós rekordnak számít és a 4G-lefedettség is jelzi a támogató infrastruktúra meglétét, 2017-ben innováció terén mégis csupán a 22. helyen állt Magyarország az unióban.
Nem maradhatnak magukra a hazai kkv-k
A gyorsan növekvő bérek eléréséhez ezért javítani kell az innovációt termelő rendszereinket. A külföldi vállalatok kutatásainak és fejlesztéseinek támogatása mellett el kell juttatni az innovációkat a magyar kis- és középvállalatokhoz is, akik a felmérések szerint jelenleg nem látják szükségét annak, hogy újítsanak.Pedig a már bevált külföldi és nagyvállalati gyakorlatok alkalmazása is innovációnak számít – mutatott rá György László.
Magyarországnak ehhez egyetemközpontú innovációs rendszerre van szüksége, ahol az egyetemek tudása eljut a hazai vállalatokig és innovatív termékké válik. Vállalati-egyetemi együttműködéseket kell létrehozni, ahol külső szereplőként az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseli a magyar társadalom érdekeit. Fontos látni, hogy a nagyobb országok is tudatosan fókuszálják erőforrásaikat az innovációtermelésre és annak valós, társadalmi hasznosulására – tette hozzá.
Nem ármány és nem rakétatudomány, hanem magyar érdek
Ennek tükrében a magyar innovációfinanszírozásnak is át kell alakulnia: Magyarország 2020-ban már a GDP 1,8 százalékát kívánja kutatás-fejlesztésre költeni, ezzel viszont 330 milliárd forinttal többet kell innovációtermelésre fordítanunk a jelenlegi szintnél.Az adófizetők pénzét hatékonyabban kell elkölteni, a tudományos élettel konszenzusban, de a magyar munkavállalók és munkaadók érdekeit előtérbe helyezve – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy „ebben nincs sem ármány, sem rakétatudomány, aki pedig bonyolítja, annak hátsó szándéka van”. A kiválóságot továbbra is kiválósági alapon kívánjuk finanszírozni – tette hozzá.
György László szerint nincs fenntartható jólétnövekedés a globális megatrendek ismerete nélkül.
Ezért kíván Magyarország az első országok közé lépni, amelyekben létrejön az 5G-tesztkörnyezet, emellett mesterséges intelligencia stratégiát is kidolgoz a kormány.
Jól jelképezi a kormány innovációs elkötelezettségét a zalai autonóm autózást támogató tesztpálya, amely az előre meghatározott költségkereten és határidőn belül valósul meg – zárta előadását György László. ”
Forrás:
György László: A tudományfinanszírozás megújítása nem ármány és nem rakétatudomány, hanem magyar érdek; Makronóm.mandiner; 2018. szeptember 7.
