„A BME IK megalapításának 20. évfordulója alkalmából tartott szakmai fórumon együttműködési megállapodás jött létre a Belügyminisztérium és a Műegyetem között.
„Az egyre bővülő műegyetemi tudásbázis többek közt a közigazgatást segítve fejtheti ki a társadalom minden tagja számára legkézzelfoghatóbban megtapasztalható előnyöket” – hangsúlyozta köszöntőjében Józsa János rektor a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Közigazgatási Informatikai Központja (BME IK) megalapításának 20. évfordulója alkalmából rendezett tudományos szimpózium megnyitóján a Központi épület dísztermében. Az akadémikus méltatta a szervezet tevékenységét, azon belül a hazai elektronikus közigazgatás megteremtésének elősegítésében példamutató szerepvállalását, majd a múltat felidézve kiemelte, a BME IK 1998-ban történt megalapítása elsősorban nem a kedvezőbben alakuló jogi környezetnek volt köszönhető, hanem az addigra nemzetközi színvonalúvá vált oktatásnak és fejlesztésnek, amelyet több évtizedes tapasztalattal rendelkező műegyetemi oktatók-kutatók építettek.
A rendezvényen ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodás aláírására is sor került, amelyet a Műegyetem nevében Kotán Attila kancellár és Józsa János rektor, a Belügyminisztérium képviseletében pedig Pintér Sándor, a tárca vezetője írtak alá. „Az intézmény szakmai tevékenységét oly módon kívánjuk fejleszteni, hogy az hozzájáruljon a társadalom és a gazdaság által felvetett problémák sikeres megoldásához. Ha szoros kapcsolat alakul ki az igényt megfogalmazók és a fejlesztők között, akkor az egymást motiváló, hatékonyabb tudáshasznosításhoz vezet” – utalt a BME vezetője a közös munka nyújtotta előnyökre, amelyek egyben a műegyetemi informatikai kutatások jövőbeli irányainak nagy részét is meghatározzák.
A tudományos szimpóziumon aláírt együttműködési megállapodás hátterében a hatékony működésű állam, a valódi elektronikus közigazgatás megteremtése, valamint a rend és a közbiztonság fenntartása áll. Ezen stratégiai célokhoz tartozó fejlesztések megvalósulása elősegíti az állampolgárok biztonságát, az életminőségük javítását, az államigazgatás működésének hatékonyságát, a rentábilis közigazgatás létrejöttét. A központi és önkormányzati közigazgatás-fejlesztés, a bűnmegelőzés és -feltárás sikere, a katasztrófa-helyzetek megelőzése, szükség esetén elhárítása elképzelhetetlen további, jelentős informatikai fejlesztések nélkül, amelyek biztosítják a közös munkát a kormányzati, közigazgatási és önkormányzati alrendszerek (szakrendszerek) között a kialakítandó új, modern elektronikus közigazgatás teljes életciklusa alatt.
A Belügyminisztérium a saját és a hatáskörében lévő szervezetek (ORFK, OKFI, NISZ, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., IdomSoft Zrt.) meglévő informatikai rendszereinek továbbfejlesztésében, valamint az újak létrehozásában szállító-független szakmai kompetenciákra kíván támaszkodni, ezért épít a BME szerteágazó és tudományosan megalapozott szakmai tevékenységére.
Az összefogás által az intézmények közötti munka hosszú távon tervezhetővé, szisztematikussá válik és eredményei a kölcsönös előnyök alapján célzottan szolgálják a BM, valamint a BME elsődleges feladatainak minél sikeresebb teljesítését az erőforrások hatékony és optimális hasznosításával.
A tudományos szimpózium fővédnöke Pintér Sándor belügyminiszter volt, védnökei Hajzer Károly, a BM helyettes államtitkára és a Műegyetem képviseletében Kotán Attila kancellár, Józsa János rektor, valamint Jakab László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja.
„1991 óta valamennyi beosztásomban és területen támaszkodtam a műegyetemi tudásra, az itt oklevelet szerzett szakemberekre” – hangsúlyozta nyitóelőadásában Pintér Sándor belügyminiszter. A tárca és a BME a régmúltra visszavezethető, eredményes együttműködését felidézve megemlítette, hogy országos rendőrfőkapitányként például a havaria-helyzetek kezelésében – égő gázkút, a vörösiszap katasztrófa, vagy az árvíz – kérte az intézmény munkatársainak segítségét. A politikus ezután áttekintette a közigazgatás-fejlesztés előtt álló legsürgetőbb feladatokat, a kibervédelmet, az egészségügy fejlesztését, a katasztrófák megelőzését, majd megjegyezte: a jövő építésében a hatékony szolgáltatásokat nyújtó, az igényekhez folyamatosan alkalmazkodó, rugalmasabb állam megvalósítása érdekében továbbra is számít a műegyetemi munkatársak szakértelmére.
„A BME IK megalapításának műegyetemi gondolata azzal a kormányzati törekvéssel találkozott, amelyik célul tűzte ki az elektronikus közigazgatás, az ún. szolgáltató közigazgatás megteremtését” – emlékezett a kezdetekre előadásában Risztics Péter, a BME IK elnöke, aki felidézte az intézmény elmúlt 20 évének legmarkánsabb szakmai eredményeit: ilyen például a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), az IBM e-business akadémia, vagy a Robotzsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer kifejlesztése. Az IK-nak – csaknem 90 nemzetközi kutatóhellyel közös – nemzetközi kutatási projektje volt, továbbá részt vett a CERN Nagy Hadron ütköztetőjében a nagyenergiájú részecskék ütközésének elemzéséből évente 10-15 petaB adatmennyiség tárolását, feldolgozását és hozzáférhetőségét biztosító rendszer létrehozásában. Néhány éve indult az elektronikus közigazgatási keretrendszer koncepciójának kidolgozása, majd a kormányzati felhőalapú rendszerek minőségbiztosítási kérdéseiben hárult fontos feladat a Központra. 2016-tól pedig a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) vezetésével a Kormányzati Adatközpont (KAK) szoftverrendszerének megalkotásában vettek részt. A Központ elnöke a jövő feladatai közé sorolta a nemzeti adatvagyon mentését és archiválását biztosító Kormányzati Adattrezor megvalósítását, a közigazgatási rendszerek valódi elektronikus együttműködéséhez nélkülözhetetlen szemantikai interoperabilitás megteremtését, illetve jelezte, hogy a Műegyetem és azon belül az IK felkészült ezen problémák megoldásának szakmai támogatására.
A szakmai fórum vendége volt még Hajzer Károly a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, aki a közigazgatás-fejlesztés legújabb eredményeiről számolt be, míg a rendezvény további előadói: Jankovits István, a BME IK igazgatója, Szeberényi Imre, a BME IK igazgatóhelyettese, Szabó Zoltán Attila, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója és Karlócai Balázs, az IdomSoft vezérigazgatója a területük egy-egy kiemelkedő innovációját mutatták be.”
Forrás:
„Hatékony tudáshasznosítás a közigazgatás szolgálatában”; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2018. november 15.
BME Közigazgatási Informatikai Központ (BME IK)
