informatikaszakirodalomtudomány

A Mester és MI! – Neumanntól a blokkláncig és tovább – A 12. DE! Konferencia programja (2018. nov. 27.)

Szerző: 2018. november 18.No Comments

Az esemény időpontja: 2018. nov. 27. 10.00
Helyszín: Danubius Hotel Gellért, Szent Gellért tér 1.

10.00-10.25 Neumann János, a jövő mérnöke
Wisinger István, főiskolai tanár, újságíró, média szociológus
„A mesterséges intelligenciával az a legnagyobb probléma, hogy az emberek túlságosan korán jutnak arra a következtetésre, hogy értik, miről szól.” Eliezer Yudkowsky, AI kutató
A tervezett előadás a Neumann Jánosról írt könyvem előkészítése során megismert tények alapján megpróbálja feltárni, hogy Neumann János – „a fejlődés ellen nincs gyógymód” – korabeli tevékenysége közben milyen elképzelései lehettek az általa kutatott problémák jövőbeli sorsáról?

10.25-10.50 Mikorra várható a 4. információs forradalom?
Papp László, Gartner
Mit jelent a negyedik információs forradalom? Digitalizáció, szingularitás, gépek társadalma. Hogyan készülhetünk fel a hangzatos újságcikkek olvasásán kívül? Miért jelentős az NJSZT és más hasonló szervezetek szerepe ebben a felkészülésben?

10.50-11.15 Társadalommérnökség, tudáskormányzás, nyomvonalvágás (Szilánkok az OI (Szerves intelligencia) kihíváslistájáról)
Z. Karvalics László habilitált egyetemi docens, CSc, SZTE BTK
Az előadásban megfogalmazom az alábbi tézist: „Minél több AI, annál több OI”. Értsd: a mesterséges intelligenciának az algoritmizálható agymunka gépesítésében elért eredményeit nemcsak a kiváltott élőmunka felől, hanem egyre inkább az ezen eredmények nyomán szükségessé váló természetes intelligencia-mennyiség (intenzív és extenzív) növelése irányából is célszerű megközelíteni. Simonyi Károly „gömbje”, amelyet az új ismeretek képződésének illusztrálásához vezetett be, tágul: minden, a megismerésben elért eredmény mögött a meghódítandó tudások még átfogóbb tartományai sejlenek fel. Az előadásban három olyan területet mutatok be, ahol kizárólag a természetes intelligenciától várható előrelépés.

11.15-11.30 Kávészünet

11.30-11.55 Ki a leggyengébb blokkláncszem, avagy a biztonságos technológiák találkozása az emberrel
Krasznay Csaba, adjunktus, NKE
A blokklánc, hasonlóan sok más technológiához, azzal az igénnyel jött létre, hogy a lehető legbiztonságosabb architektúrát nyújtsa a tranzakciók integritásának biztosítására. Egyetlen dologgal nem számoltak Satoshi Nakamotoék, az emberrel. Az előadás bemutatja, milyen gyengeségek vannak a blokklánc technológiában és hogy ezek a gyengeségek valójában miért nem lepik meg a kiberbiztonsági szakmát.

11.55-12.20 Negyedik ipari- vagy harmadik informatikai forradalom?
Bojár Gábor, Graphisoft SE alapító, az Igazgatótanács elnöke
Az informatikai forradalom jelentőségének érzékeltetésére széles körben elterjedt a „negyedik ipari forradalom” elnevezés. Szerintünk ez a megnevezés félreérti és alábecsüli a napjainkban zajló technológiai forradalom szerepét és jelentőségét életünkben. Amikor felbecsülni próbáljuk az IT-forradalom hatását életünkre, munkánkra, sőt az emberi faj egészének jövőjére, akkor ezt nem az ipari forradalmakkal, hanem az emberiség sorsát ezeknél sokkal alapvetőbben befolyásoló két korábbi „informatikai forradalommal”, a beszéd (információcsere) majd az írás (az információ tárolása) megalkotásával célszerűbb párhuzamba állítani.

12.20-13.10 NJSZT 2018. évi díjainak, valamint a Kovács Attila díj -„Az év informatikai újságírója” – átadása

13.10-14.15 Ebéd

14.15-14.40 Tényeken Túli Társadalom – avagy már az álhírekben sem bízhatunk?
Székely Iván, kutatóprofesszor, Közép-európai Egyetem; docens, BME
Az információs társadalom kialakulásában, a tudástársadalom ígéretében sokan a felvilágosodás kiteljesedését látták: eltűnnek a hiedelmek, a félinformációk, az elavult nézetek; minden adat helytől és időtől függetlenül elérhetővé, az információk valóságtartalma pedig azonnal ellenőrizhetővé válik. Beköszönt az internetes írástudás korszaka, a tények uralma a vélekedések felett. A valóság azonban mást mutat: a prediktív adatelemzés, a pszichológiai befolyásolás és a valósidejű üzenetküldés együttese – a mesterséges intelligencia egyre bővülő fegyvertárával párosulva – megkérdőjelezi hagyományos fogalmainkat, amelyeket a valóság, a személyes szabadság, a véleményalkotás, vagy akár a politika lényegéről alkottunk. Ebben a cseppfolyós társadalmi közegben vajon milyen alapelvekre, értékekre támaszkodhatunk?

14.40-15.05 A blockchain és a kriptoeszközök
Sík Zoltán, NHIT alelnök
Mi az a blockchain (magyarul blokklánc) és milyen probléma megoldására jött létre? Mi az a Bitcoin rendszer, miért kell a blockchain magyarázatához és milyen egyéb innovációkat tartalmaz? Mik azok a kriptopénzek, a tokenek és ezek miért kriptoeszközök? Mi az a proof-of-work, mi a kripto-bányászat? Mi a különbség a publikus és a privát (permissioned) blockchain között? Mi másra használhatók még a blockchain megoldások?

15.05-15.30 Blokklánc technológia: Bitcoin-tól az elosztott mesterséges intelligenciáig
Trinh Anh Tuan, egyetemi docens, BCE
Az előadás áttekinti a blokklánc technológia alap funkcionális elemeit és alkalmazásait: a Bitcoin-tól, ellátásilánc-menedzsmenten keresztül az elosztott mesterséges intelligenciáig. Betekintést ad a technológia üzleti, jogi és társadalmi aspektusaiba. Végül, de nem utolsó sorban néhány kérdést tesz fel a technológia jövőbeli kitekintésével kapcsolatban: Mi lesz 50 év múlva?

15.30-15.55 Hitelesség tanúsító nélkül – mérlegen a blockchain technológia
Vágujhelyi Ferenc, NHIT elnök
Miért örül a világ a tekintély nélküli hitelességnek? Mi az előnye és mennyi az ára? Minősített elektronikus aláírás vs. blockchain: belátáson vagy tekintélyen alapul az „e-bizalom”? Az előző kérdésekre adott válaszok alapján milyen szerepet kaphatnak az okos szerződések a társadalom működésében, irányításában?
A blockchain és az állam – mit tegyen a társadalom iránt felelősséggel tartozó „Tekintély” az őt nélkülöző világban?

15.55-16.30 Technológia és antropológia
Csepeli György, professzor emeritus, ELTE, Senior Researcher, iASK
Az előadásban a technológiai szingularitás antropológiai kihívásaival foglalkozom. A technológiai szingularitás kiszorítja az ember a megismerési intelligencia teréből. Az egységes technológiai univerzum gazdasági- és társadalmi hatásai radikálisan megváltoztatják az emberré válás óta ismert világot, melyben az antropológiai állandók (az élet, a halál, az öröm, a szenvedés, a meglevő és a lehető konfliktusa) nem változtak. Az előadásban azt a kérdést vetem fel, hogy a közelítő szingularitás evolúciós ugrást hoz-e magával, kikényszerítve az emberi létre vonatkozó tudásunk felülvizsgálatát.

A Konferencia szakmai támogatója a Nemzeti Hírközlési és Informatika Tanács, valamint az Információs Társadalom folyóirat”

Forrás:
A Mester és MI! – Neumanntól a blokkláncig és tovább; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság; 2018. november
Korábbi DE! konferenciák