„Folyó áron számítva 21 százalékkal bővült a GDP-hez viszonyítva a kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordítások összege tavaly, s trendforduló történt a k+f tevékenységet végzők létszámában is. Kevesebben mentek külföldre.
Megfordult a kutatóhelyek és a kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységet végzők tényleges létszámának 2014 óta tartó csökkenő tendenciája. Tavaly az egy évvel korábbinál 14 százalékkal több, 3109 kutató-fejlesztő hely működött, közel 61 ezer kutatással foglalkozó részvételével. Egy év alatt számuk 6,3 ezer fővel, 12 százalékkal növekedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A kutatással foglalkozók aránya az összes foglalkoztatottból 2017-ben 0,91 százalék volt, ezzel újra elérte a 2014. évi szintet.A szektorok közül a vállalkozásoknál működő kutatóhelyeken történt a legnagyobb létszámnövekedés, a tényleges létszám egyötödével haladta meg az előző évit. Az államháztartási szektorban a K+F személyi létszám minden foglalkozási csoportjában folytatódott a 2016 óta tartó csökkenés.
A Magyarországon működő kutató-fejlesztő helyeken 649 külföldi kutató dolgozott, 62 százalékuk az EU-28-tagországokból, további 29 százalékuk (190 fő) nem európai országból érkezett.
A hazai kutatóhelyeken 941 külföldi ösztöndíjas végzett K+F-tevékenységet tavaly, számuk egy év alatt másfélszeresére emelkedett. A hazai kutatók közül 245-en vállaltak munkát 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldön, 15 százalékkal kevesebben, mint 2016-ban.Nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék (GDP) 1,35 százalékát, több mint 517 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre 2017-ben Magyarországon. A k+f-ráfordítások összege folyó áron számítva 21 százalékkal bővült, a GDP-hez viszonyított aránya pedig 0,14 százalékponttal javult a 2016. évi, alacsony bázishoz képest. A jelentős mértékű növekedés hátterében döntően az állami költségvetésből 2016 végén kiutalt pályázati források 2017-ben történt felhasználása állt.
A nemzetgazdasági szintű ráfordítások 74 százalékát, 378 milliárd forintot a vállalkozási kutatóhelyek, további 13–13 százalékát a felsőoktatási (69 milliárd forint), valamint az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb kutatóhelyek (65 milliárd forint) használták fel.
2016-ról 2017-re a vállalkozási kutatóhelyek ráfordításai 19, a felsőoktatási kutatóhelyeké 44, az államháztartási szektorban tevékenykedőké 13 százalékkal emelkedtek.2017-ben a kutatás-fejlesztési tevékenység ráfordításaiból a vállalkozások 272 milliárd forintot finanszíroztak, az állami költségvetés további 165 milliárd forintot biztosított, valamint közel 77 milliárd forint külföldi forrást használtak fel. 2016-ról 2017-re az állami költségvetésből érkező források összegében következett be a legjelentősebb – folyó áron számítva 47 százalékos – növekedés, amihez hasonló mértékű, 44 százalékos emelkedés utoljára 2001-ben volt. Ennek hatása megmutatkozott a kutatás-fejlesztési tevékenységekhez rendelkezésre álló pénzügyi források összetételében is, mert a központi költségvetés részaránya 2017-ben az egy évvel korábbihoz képest 5,6 százalékponttal, 32%-ra emelkedett, miközben a vállalkozásoké 3,7 százalékponttal visszaesett, bár továbbra is ez a szegmens rendelkezett a legnagyobb, 53 százalékos súllyal.”
Forrás:
Meglepő fordulat a magyar kutatás-fejlesztésben; Világgazdaság; 2018. november 22.
