„A konnektivitás, az 5G és az innováció mellett, többek között az okosvárosok és közlekedési újdonságok, az IT biztonság, a cloud megoldások és az államigazgatás valamint az egészségügy digitális átalakulásának kérdései voltak porondon az idén hetedik alkalommal megrendezett Symposium konferencián november 27-én a Budapesti Kongresszus Központban.
Idén már hetedik alkalommal rendezte meg Symposium elnevezésű egész napos szakmai konferenciáját a T-Systems Magyarország. A nemzetközi szinten is elismert, az infokommunikáció leggazdagabb portfólióját felvonultató hazai rendezvényen idén is csaknem kétezer meghívott vendég képviselte a digitalizáció által érintett széles iparági spektrumot a Budapesti Kongresszusi Központban november 27-én.
A technológia által kínált lehetőségeknek köszönhetően egyre több társadalmi, üzleti, gazdasági kérdésre kapunk azonnali választ. Az 5G, a smart technológia, az IoT, a Cloud megoldások, a BigData mind-mind átalakítják világunkat és a technológiában élen járó döntéshozók, nagyvállalatok felelőssége, hogy ennek az átalakulásnak régiónk és Magyarország a nyertese legyen. A technológiai fejlődést követő előadásokat, bemutatókat és meetupokat kínáló exkluzív program lehetővé tette, hogy a konferencia vendégei inspirácót merítsenek, új megoldásokkal ismerkedjenek meg a több szinten és hatalmas területen zajló, pezsgő hangulatú rendezvényen.
A plenáris programban a Deutsche Telekom, a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország vezetői mellett nemzetközi inspirációs előadók, kormányzati döntéshozók és nagyvállalatok nemzetközi vezetői kaptak szót. A nagyobb lélegzetű témákat felölelő plenáris előadásokat követően 8 féle szekcióban 8-8 előadóval ismerkedhetett meg a közönség, a pénzintézetek, egészségügy, smart city- közlekedés, államigazgatás, innováció, IT biztonság, kereskedelem és média, valamint az ipar témaköreiben. A szekcióik tematikusan ölelték fel egy-egy iparág, technológiai terület újdonságait. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések részvevői a Jövőtér elnevezésű kiállítótérben is megtekinthető megoldásokat és további sikeres projektek céljait és eredményeit mutatták be. A szekciók fókuszában az emberi igények, az ezekre adott technológiai válaszok, valamint ezek jövőbemutató részletei szerepeltek.
A Lechner Tudásközpontot a Symposiumon Dr. Sik András a Lechner Térbeli Szolgáltatások Igazgatóságának vezetője képviselte. A #smart_city elnevezésű szekcióban tartott Smart Design: Épített környezetünk adat-alapú fejlesztése című előadásában arról beszélt, hogy épített környezetünk alakítása kulcsfontosságú az élhető, okos városok megteremtéséhez. A Lechner Tudásközpont által működtetett és fejlesztett országos nyilvántartások nagy mennyiségű térbeli adatot tartalmaznak, amelyek eredményesen használhatók a területrendezési, térségfejlesztési, várostervezési és építésügyi döntéselőkészítésben, illetve monitoringban egyaránt. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR), valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) most folyó fejlesztései online téradat-szolgáltatásokat és korszerű felhasználói felületeket biztosítanak majd mindezen tevékenységek résztvevői számára, ezáltal támogatva a „smart design” szemléletmód hazai elterjedését.
A Lechnerben végzett objektív elemzési tevékenység segítségével a térbeli adatokat fel tudjuk használni épített környezetünk alaposabb megismeréséhez és ezernyi, akár gazdasági célra is jól használható következtetést vonhatunk le -mondta el Dr. Sik András. A Lechnert sokrétű feladatai inspirálják arra, hogy az épített környezet minden léptékére reagálni tudjon. A térségi lépték után a települési és az egyedi épületi szintig is fejlesztünk informatikai megoldásokat, fejlesztünk és üzemeltetünk informatikai rendszereket, mint például a sok kisebb alrendszerrel rendelkező Országos Építésügyi Nyilvántartást, vagy a társadalmi-gazdasági adatokat települési szinten megjelenítő húsz éves TeIR-t, azaz az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert. A területfejlesztés és -rendezés a legnagyobb egység és a legbonyolultabb feladat, hiszen települési, megyei és állami szintű igények között kell egyensúlyt találni, a víziókat jogszabályi keretek közé szorított valósággá egyeztetni rendezési terveken, fejlesztési stratégiákon keresztül. Ehhez rengeteg adatra van szükség. Szintén hatalmas az adatigénye az egyes települések és azon belül az egyes épületek felmérésének, nyilvántartásának. Folyamatosan gyűjtünk és kezelünk is 3D és egyéb téradatokat, hasznosításukhoz a jogszabályi környezet adja meg a hátteret. Ilyen térbeli adatokkal teli rendszer például az elektronikus közműnyilvántartásé, amelynek legizgalmasabb része a közműtérkép, ahol egy alaptérképen a közműszakágak vezetékellátottsága jelenik meg. Ezek az adatok egységes térképen jelennek meg, ami alapján kiválóan lehet tájékozódni arról, hogy egy adott településrészen milyen kapacitású és sűrűségű lefedettség van. Az e-közmű víziója, hogy valós idejű kivitelezéstámogatóvá fejlődhessen, azaz a jövőben például egy markolókezelő a tablet eszközén 3d-ben vizualizálhassa majd a föld alatti vezetékhálózatot, így minimalizálva a vezeték-átvágás kockázatát. Mindezek a jelenlegi és jövőbeli fejlesztések a TÉMOR-ba, azaz egy nemzetközi településértékelési rendszer hazai verziójába futnak majd össze, amelynek segítségével a települések jelenlegi fejlettségi állapota és a fejlődésükhöz szükséges lépéssorozat állítható össze – foglalta össze a térbeli szolgáltatások igazgatója.
Prezentáció
Dr. Sik András: Smart design: épített környezetünk adat-alapú tervezése”
Forrás:
Symposium 2018 – infokommunikációs konferencia; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2018. november 28.
