„Egyszerűbb és hatékonyabb megoldásnak találja a tárca nélküli miniszteri pozíciót korábbi kormánybiztosi feladatainak ellátására Bártfai-Mager Andrea. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter a Magyar Időknek elmondta: a takarékszövetkezeti rendszer egészségessé és stabillá vált az átalakítások nyomán, a Budapest Bank is jó eredménnyel működik, de csak jó feltételek mellett válna meg részesedésétől az állam. Bártfai-Mager Andrea közölte azt is, hogy a stratégiai gáztárolóra még nem érkezett ajánlat.
– Külső szemlélőnek furcsa lehet, hogy a korábbi fejlesztési tárca számos feladatkörét jelenleg egy tárca nélküli miniszter viszi a 2018-as kormányalakítást követően. Megtalálta már ez a hivatal a helyét az új felállásban?
– A feladat nem újszerű, sok szempontból a saját, közel két évig tartó kormánybiztosi pozícióm feladatköreinek lett egyszerűbb és hatékonyabb megoldása a tárca nélküli miniszteri pozíció. Háromszintű irányítási modellt működtetünk: közvetlenül felelek a stratégiai fontosságú vállalatokért, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül pedig közvetett irányítást gyakorlok egyes állami vállalatok felett. Közvetítő szerepem van az egyes minisztériumok által irányított cégek felé. Emellett a nemzeti vagyongazdálkodás új rendszerének kialakításakor speciális szempontokat is figyelembe vettünk: egyes cégek működtetése során például a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása a nagyobb érték, mint a kizárólagos gazdasági ráció.– Mostani beosztásában mekkora autonómiája van? Nem volna szüksége ilyen vagyonállomány kezeléséhez tényleges minisztériumra?
– Ezt a kérdést mindig megkapom, és csak ugyanazt tudom válaszolni: nincsenek ilyen jellegű hatalmi ambícióim. Feladatot kaptam, aminek elődleges szempontja a nemzeti vagyon értékállóságának megőrzése és gyarapítása. A feladathoz szükséges eszközöket pedig biztosítja a tárca nélküli miniszteri pozíció. Ennek keretében kell érvényre juttatni a gazdasági racionalitás szempontjait úgy, hogy illeszkedjünk a kormány azon elvárásához, hogy az állami tulajdonú vállalatok eredményesen gazdálkodjanak, értékük növekedjen, az általuk nyújtott közszolgáltatások színvonala javuljon. Míg 2010 előtt a nemzeti vagyon elherdálása, leépülése volt jellemző, 2010 után a nemzeti vagyongazdálkodás területén is új fejezet kezdődött: az elmúlt nyolc évben visszaszereztük a stratégiai fontosságú vagyonelemeket, így most nyílik lehetőségünk arra, hogy egységes vagyongazdálkodási rendszert alakítsuk ki.– Mikor tölti be a tervezett szerepét a hulladékholding?
– Szögezzük le: a szemétszállítás stratégiai jelentőségű ügy, szemét elszállítatlanul nem maradhat, és nem is maradt. A hulladékgazdálkodás átalakítására azért volt szükség, mert korábban a különböző, magánkézben lévő hulladékgazdálkodási cégek kedvük szerint emelték az árakat, és extraprofitot szedtek a szemétszállítási díjakon, a magyar családok kárára. A kormány ennek véget vetett, amikor úgy döntött, hogy egységesíti és nonprofit alapúvá teszi a hazai szemétszállítást, és a rezsicsökkentés keretében bevezette a fix árat.Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásából augusztus 1-jével került közvetlen irányításom alá. Az átvilágítás során észleltük a számlázási rendszer hiányosságaiból adódó problémákat. A rendszert már beállítottuk és működőképes. Az elmaradt számlákat várhatóan 2019 első negyedévének végére ledolgozza a társaság. Egyes állampolgárok épp a napokban kapnak kézhez elmaradt számlákat több negyedévről is. Sajnos néhány háztartás felé egy éven túli az elmaradás. Tekintettel arra, hogy a helyzet nem az ügyfelek hibájából alakult ki, kedvezményes részletfizetési lehetőséget kínál a vállalat, így remélhetőleg nem terheli meg a családokat a váratlan kiadás.
– Mit lehet kezdeni a vállalat 3,6 milliárdos veszteségével?
– Vizsgáljuk, hogy a negatív eredménynek mely része származik a cég nem hatékony működéséből és mely abból, hogy nem jól szedte be a szemétszállítási díjakat. Ki kell dolgozunk továbbá azt a rendszert, amelyben a szolgáltatók költségeit is hitelt érdemlő módon tudjuk ellenőrizni. Ez utóbbi esetben alapvető változtatásokra van szükség, nem finomhangolásról lesz szó.– Mire fordítja a holding azt az ötmilliárd forintot, amelyet költségvetési forrásból a közelmúltban ítéltek meg a társaságnak?
– A vállalat a támogatásból a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer 2018. évi, feltétlenül szükséges kiadásait finanszírozza.– Mára eljárt az idő a Magyar Posta hagyományos szerepei felett, hogyan alakul át a vállalat ennek szellemében?
– Bármilyen átalakítást hajtunk végre a posta intézményén, azt körültekintően kell tennünk, hiszen itt minden lépésnek nagy a társadalmi hatása. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a XXI. század társadalmi elvárásrendszerét térképezzük fel. Ez egyes esetekben jelentheti azt, hogy a megszokás ellen is fel kell lépnünk. A mobil posta például a kezdeti félelmek ellenére népszerű szolgáltatás, de az éjjel-nappal működő csomagautomaták is sikeresek lettek, mert illeszkednek a mai élet ritmusához.– Milyen konkrét lépések várhatók?
– Új csomaglogisztikai rendszert építünk ki, hiszen ma már másképp kell számolni, szortírozni és válogatni a küldeményeket, mint az intézmény kialakításának idején. Mivel a rugalmasság és a gyorsaság a legfontosabb, magas fokú automatizáltság és pillanatok alatt átállítható rendszerek szükségesek, amelyek alkalmazkodnak az állandóan változó szállítási útvonalakhoz. A másik vállalásunk a Pakk projekt, amely lehetővé teszi a levelek követhetőségét. Ez jelenleg tesztüzemben működik, a tervek szerint 2020-ban már az ország teljes területén futó szolgáltatássá válik.Amikor 2016-ban kormánybiztosként megbíztak a Magyar Posta felügyeletével, a logisztikai rendszernek hihetetlen kihívást jelentett az első olyan év, amikor elárasztották az online rendelt termékek az október–decemberi időszakban. Az évről évre emelkedő csomagmennyiséget megtanulta kezelni a cég, többek között új csomaglogisztikai gépekkel és nagyobb, bérelt területen működik a vállalat. Sőt a célunk egyenesen az, hogy Magyarország geopolitikai helyzetére és a kiemelkedően jó magyar–kínai kapcsolatokra alapozva a Magyar Posta Zrt. a kínai áruk egyik legnagyobb csomaglogisztikai kelet-közép-európai központjává váljon. Első lépésként a negyedik legnagyobb kínai csomaglogisztikai céggel közös vállalatot indított a társaság.
– A kisebb csomagküldők versenyhelyzetet teremtenek vagy előnyös a postának az, hogy bár piacvesztés mellett, de levesznek egy kis terhet az állami társaságról?
– Egyértelműen versenyhelyzetben van a posta a terület legnagyobb szolgáltatójaként. Azonban 2017 és 2018 eddigi tapasztalata azt mutatja, hogy az ügyfelek leginkább a postára számíthatnak. A kis szolgáltatók a legnehezebb időszakokban meghatározott csomagszám felett nem vállalnak további küldeményeket.– Felmerült csomagküldő vállalat felvásárlása?
– Igen, gondolkodunk ilyesmin, jó iránynak is tartanám, de tárgyalásokat jelenleg nem folytatunk ez ügyben.– A Nemzeti Közművek működése jelenleg megfelel az elvárásainak?
– Azzal, hogy az NKM az MVM-csoport tagja, egyetlen energetikai csoportba került a teljes értéklánc: a termelés, az elosztóhálózat és a fogyasztó. Ezt a csoportot egyként kezelem, és azt várom el, hogy súrlódásmentesen működjenek együtt, a kiépült párhuzamos kapacitásokat megszüntessék, a működésüket a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása érdekében hatékonyan tervezzék. Ennek eredményeként egy digitalizált, okosmérésre alapuló, fogyasztó- és ügyfélbarát otthonszolgáltató jelenjen meg a fogyasztó előtt.– Az NKM távhőlábának kiépítése júliusban az oroszlányi szolgáltató felvásárlásával elindult. Mi a következő lépés?
– Elsősorban olyan lehetőségeket keresünk, amelyekben mérethatékonyan végezheti az NKM a távhő termelését, szállítását és a szolgáltatását. Ennek érdekében önkormányzati együttműködéseken dolgozunk.– Az Elmű–ÉMÁSZ felvásárlása végleg lekerült a napirendről az NKM-nél?
– A cégcsoport jelenleg nem eladó. Viszont az Európában zajló nagyvállalati folyamat, az E.On és az Innogy (az Elmű–ÉMÁSZ tulajdonosa) egyesülésével a magyar piacon várható átalakulásokat fel kell mérnünk. De pusztán a felvásárlás nem lehet cél, akvizícióról akkor lehet szó, ha azáltal biztosíthatók a hosszú távú stratégiai célok.– Az MVM tervezett külföldi terjeszkedése hogyan halad?
– A régiós jelenlét erősítése nem került le a napirendről. Gyakorlatilag a teljes vezetőség megújult, ahogyan a stratégiai irányok is, most a kiegyensúlyozott építkezés a cél.– Van már jelentkező a stratégiai gáztároló megvásárlására?
– Nem érkezett még ajánlat. Az adásvétel egyik iránya a jelenlegi tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az állami cégek alkotta Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) közötti, piaci árú ügylet lehet, de akár az MVM-nél is felmerülhet a gáztároló megvétele. A jogszabályok szerint a létesítménynek állami többségű tulajdonban kell maradnia vagy az MSZKSZ vásárolhatja fel. Magáncég így nem jöhet szóba.– Az MFB vezetése szerint megtalálta a helyét új stratégiája mentén, és évi egy százalékot tenne hozzá működésével a gazdasági növekedéshez. Ezzel a célkitűzéssel elégedett?
– Az MFB alapvető szerkezeti változáson ment keresztül, olyan, fejlesztési célú hitelintézetről van szó, aminél nem a profit, hanem a társadalmi hasznosság az elsődleges elvárás. Fő irányelvként az addicionalitást fogalmaztuk meg, vagyis hogy az MFB és az MFB-csoport tagjai többletfinanszírozást juttassanak olyan gazdasági szereplőknek, amelyek valamilyen okból nem képesek piaci forráshoz jutni. Az MFB saját felmérése szerint jelenleg 700 milliárd forintnyi kielégítetlen hiteligény van az országban, ez a teljes állomány tíz százaléka. Ezt a szegmenst kell megtalálni hitellel, garanciával vagy akár kockázati tőkével. Utóbbi kategóriában a Hiventures rövid idő alatt nemzetközi szinten is elismertté vált, míg a Garantiq már közvetlen európai uniós forrásból is nyújt garanciatermékeket.– A korábbi tervek szerint a most még állami tulajdonban lévő Budapest Bankot év végéig eladták volna. Mikorra zárul le a folyamat?
– A magyar kormánynak az Európai Beruházási és Újjáépítési Bankkal kötött korábbi vállalása értelmében nem lehet többségi tulajdona kereskedelmi bankokban, ez az elköteleződés továbbra is fennáll. Egy ilyen értékesítés legalább fél évet vesz igénybe, de hogy mikor jöhet el a Budapest Bank esetében, arra azt tudom mondani, hogy akkor, amikor itt az ideje. Hiszen jó gazdaként a bankot jó feltételek mentén kívánjuk értékesíteni. A pénzintézet eredményesen működik, az évek alatt több részpiacon jelentősen tudta növelni részesedését. A bank vagy akár más állami vállalat esetleges tőzsdei bevezetése, ahogy az korábban már többször felmerült, nem elvetendő ötlet. A magam részéről a fokozatosság híve vagyok, a legfontosabbnak azt tartom, hogy az egyes állami cégek válság- és ütésállóak legyenek.– A takarékszövetkezeti rendszer ismét jelentős átalakuláson megy át, miután épp az ön kormánybiztossága alatt ment végbe az integráció. Miért kell újabb módosítás?
– A takarékok rendszerszintű problémáival már 2002-től a Magyar Nemzeti Bankban is foglalkoztunk. Az akkori elemzések kiállták az idők próbáját. A pénzügyi és gazdasági válság, a tartósan alacsony kamatkörnyezet és egyes takarékszövetkezetek hanyag gazdálkodása együtt vezetett ahhoz a rendszerszintű lépéssorozathoz, amely 2013-ban kezdődött. A válságkezelés sikerrel járt: a rendszer egészséges, tőkeerős és áttekinthető, a korábbinál sokkal jobban szolgálja a betétesek érdekeit.– A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) ügyfelei visszavehetik a programba korábban bevont ingatlanjaikat. Mire számíthatnak azok, akik ezzel nem tudnak élni?
– A visszavásárlás lehetősége nagyjából 38 ezer lakást, összesen körülbelül 154 ezer, jellemzően nehéz helyzetben élő embert érint. A párját ritkító kezdeményezés által havi tízezer forint körüli bérleti díjért maradhattak a bajba jutott emberek a saját otthonaikban. Ők most ismét tulajdonosaivá válhatnak az ingatlanjaiknak. A visszavásárláshoz is rendkívül kedvezményes feltételeket biztosít a kormány, nem számítunk fel kamatot, beszámítjuk az eddig kifizetett bérleti díjat, továbbá részletfizetési lehetőséget is biztosítunk. Aki szeretne, maradhat a programban, de várhatóan magasabb, az önkormányzati bérlakásokért fizetendő bérleti díjak árszintje mellett. A programot lezártuk, a NET újabb ingatlanokat nem vásárol…”
Forrás:
Cél a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása; Rácz Gergő, Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2018. december 31.
