„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Elnöksége az államközi megállapodás aláírását gyorsítaná a donor országokkal (Norvégia, Izland, Liechtenstein) az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok mielőbbi indulása érdekében. A TÖOSZ Elnökségének tagjai erről március 13-i ülésükön fejtették ki álláspontjukat az Innovációs és Technológiai Minisztérium osztályvetetőjének tájékoztatóját követően.
Dr. Korponai Gergő, osztályvezető, Program Operátor vezető, az Innovációs és Technológiai Minisztériumon belüli Nemzetközi Együttműködési Programok Végrehajtási Főosztálya képviseletében előadást tartott a TÖOSZ Elnökségének az „EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok: prioritások, aktualitások, és jövőbeni lehetőségek önkormányzatoknak” címmel.
Eddig a Miniszterelnökség keretein belül működött a Nemzetközi Együttműködési Programok Végrehajtási Főosztálya, ami most az ITM-be került a fejlesztéspolitika nagy részével együtt, így az EGT és Norvég Alapok hazai koordinációja is.
Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014 időszak eredményeiről röviden az osztályvezető úr elmondta, hogy 7 megvalósított programot tartalmaz, amelyek végrehajtásának teljes felelőssége a hazai oldalé volt, és mintegy 200 projekt megvalósítását jelentette. Pénzügyileg ez 25 milliárd forint támogatás felhasználását jelentette, ami a forrásfelhasználásban a teljes allokáció 67%-át tette ki. A programok végrehajtása jelentős időbeni csúszásokkal történt, így a 67% is jó eredményként könyvelhető el, figyelembe véve a körülményeket.
Az önkormányzatokat leginkább a „Kapacitásfejlesztés és intézményközi együttműködés” program érintette, ebben születtek eredmények az önkormányzati fejlesztésekben. A program átfogó céljai voltak: intézményi kapacitás és humán erőforrás-fejlesztés állami intézményeknél és önkormányzatoknál; az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások kapacitásának és minőségének javítása. Eredményként felmutatható 11 nyertes pályázat, további 7 bilaterális kezdeményezés, 36 hazai és 18 donor projekt partnerrel. A forrásfelhasználás a teljes allokáció 93%-a, ami kiemelkedően jó eredménynek tekinthető. Ez volt az egyetlen program, amiben minden projektben kötelező volt norvég partner bevonása. Néhány példa a sikeresen végrehajtott projektek tartalmára: időskori jóléti szolgáltatás kialakítása, szociális szolgáltatás fejlesztése, önkormányzati feladatok ellátásának megkönnyítését szolgáló közösségi terek kialakítása, új munkaerő-piaci szolgáltatás kialakítása, képzési központ létrehozása.
A Nemzeti Kapcsolattartó működtette a Kétoldalú Kapcsolatok Nemzeti Alapja – KKNA programot, mintegy 200 millió Ft összeggel, amelynek célja a bilaterális kapcsolatok fejlesztése az EGT országokkal. A programban több önkormányzat kétoldalú kapcsolatépítése kapott támogatást. A TÖOSZ elnökségének több tagja aktív részese volt a projekteknek a TÖOSZ-szal együtt. A sikeresen végrehajtott 25 projektből 11 kapcsolható közvetlenül önkormányzatokhoz. 7 projektnél önkormányzat volt a programon belül projektgazda, 3 projekt esetében a TÖOSZ. Az esélyegyenlőség és klímaváltozás elleni küzdelem volt a két szakmai prioritás. Az eredmények a partnerek tapasztalat és tudáscseréje, új stratégiák és jó gyakorlatok közös kidolgozása voltak.
Az előadó elmondta, hogy az új, 2014-2021-esnek nevezett támogatási időszak tervezési szakaszát éljük. 2016-ban kezdődtek a kétoldalú egyeztetések, a projektszintű végrehajtás 2024 tavaszáig tarthat. Az EU tagjai közül lényegében az utoljára csatlakozott 15 kedvezményezett ország kap támogatást.
Hazánkkal is folynak az egyeztetések, amelyek tekintetében a következők körvonalazódnak.
7 program várható az új időszakban:
- Üzletfejlesztés
- Kutatás
- Ösztöndíjak
- Roma integráció
- Helyi fejlesztések és jó kormányzás
- Megújuló energia és klíma
- Kulturális örökségvédelem<
A fenti programokban a roma fókusz a roma integráció elnevezésű programon kívül is várhatóan meg fog jelenni.
Magyarország részesedése: 214,6 millió EUR (a hazai társfinanszírozással együtt kb. 67 milliárd Ft.), amely a támogatási időszak hosszabbodását is figyelembe véve hasonló támogatási összeg, mint az előző programozási időszak hazánkra eső része. A cél az Együttműködési Megállapodások mielőbbi aláírása.
Hosszú a folyamat, amíg az államközi megállapodás elfogadását követően pályázati felhívások jelenhetnek meg. Valamennyi program esetén külön megállapodás rögzíti majd a donorokkal a szakmai támogatási tartalmat. A gyakorlat azt mutatta, hogy két évbe telik, amíg a kétoldalú megállapodás aláírását követően pályázati felhívások lesznek. A Nemzeti Kapcsolattartó célja, hogy felgyorsítsa a pályázati kiírásig tartó folyamatokat annak érdekében, hogy az egyes programokból mielőbb részesülhessenek a magyar kedvezményezettek.
A jelenlevő településvezetők éltek a lehetőséggel és kérdéseket intéztek az előadóhoz: Szirbik Imre, Szentes Város polgármestere a fenntartási alap felhasználási feltételei és módozatai iránt érdeklődött. Bíróné Dr. Dienes Csilla, Szamossályi Község polgármestere a TÖOSZ elnökét kérte fel, hogy a politikai vezetés irányába tegyen lépéseket a donorokkal a megállapodás mielőbbi aláírása érdekében. Dr. Sértő-Radics István megjegyezte, hogy a roma integráció területén szívesen venne részt az egyeztetésekben, hiszen számos tapasztalattal bír a programok hatékonysága és célszerűsége terén. Dr. Lénártné Benei Anikó, Abasár Község polgármestere kifejezte reményét, hogy 5000 lélekszám alatti települések is pályázhatnak majd energiahatékonysági projektek megvalósítására, ugyanis az eddigi kiírások nem mindegyike engedte ezt.
Dr. Korponai Gergő azt ajánlotta a TÖOSZ-nak, hogy ahogyan eddig is, kövessék a társadalmi egyeztetés folyamatát és jelezzék ezeket az észrevételeket.”
Forrás:
A TÖOSZ az államközi megállapodás aláírását gyorsítaná; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2019. március 18.
