Skip to main content
gazdaságinformatikaközigazgatás: magyar

Mikor szűnnek meg a sárga csekkek? – E-buksza 2019 konferencia

Szerző: 2019. június 22.No Comments

„Mikor szűnnek meg a sárga csekkek? – erről tartott előadást a Napi.hu E-buksza 2019 konferenciáján Garamszegi Tamás, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója. Az is kiderült, hogy a Magyar Posta egyik fő bevételi forrása még mindig a sárga csekk.

Az összes háztartás 29 százaléka tudott megszabadulni a sárga csekktől, 67 százalék viszont legalább egy számlát a készpénzzel fizet be. Változás azért van. Az elektronikus tranzakciók száma 2017-ben meghaladta az egymilliárd forintot, nő a csoportos beszedések, az átutalások és a kártyás vásárlások száma is. A Díjnetnél kártyával lehet kifizetni a szolgáltatásokat.

A közüzemi és egyéb szolgáltatások elektronikus fizetésének az aránya 40-45 százalék között van, az Európai Unióban 70 százalék az arány. A szolgáltatókon is múlik, ha azok ösztönzik ezt, akkor magasabbra megy az arány. De még postai csekken fizetik be a számlák 49 százalékát. A Díjbeszedő Holdingnál is 55 százalék a sárga csekk aránya, még csak 11 százalék használja a Díjnetet, a csoportos beszedés aránya 23 százalék, az egyedi banki utalásé 11 százalék – ismertette előadásában a vezérigazgató a konferencián.

Lassú a fejlődés
2010-ben a 60 százalék volt a csekkek aránya, akkor a csoportos beszedés 22, az egyedi banki átutalás 9 százalékot tett ki. „Ilyen tempóval számolva 88 év alatt tűnne el a sárga csekk” – mondta Garamszegi.

A sárga csekk népszerűségének oka a magas készpénzarány, ami mögött részben az van, hogy sokan kapják még így a fizetésüket, és vannak olyan szolgáltatók is, amelyek nem kínálnak elektronikus számlabefizetési lehetőséget. A Díjnet hiányolja az állami ösztönzőket ennek felszámolásában.

Emellett generációs okok is vannak a sárga csekk népszerűsége mögött: az idős generáció lassabban fogy, mint ahogy az X, Y, Z generáció számlafizetővé válik. A fiatalok hiába szeretnek elektronikus úton fizetni, nincs önálló lakásuk, emiatt nem fizetnek közüzemi számlákat sem.

A nők digitalizálódnak
A férfiak nem szeretnek a rezsiszámlákkal foglalkozni, emiatt a nők azok, akik nagyobb arányban fizetnek az elektronikus felületeken számlákat. A Díjnetben kártyás fizetéssel intézik az ügyfelek a fizetéseket. Az elektronikus számlabefizetést ösztönözhetik a fizetési rendszerek fejlesztői. A szolgáltatási körök bővítésén is dolgozik a Díjnet, most már biztosításokat, sőt adományokat is lehet fizetni ezen keresztül.

A közműszolgáltatók is sokat tehetnek a fejlődésért: az e-számlázás lehetőségét meg kell teremteni, sok cég számára azonban az ilyen informatikai beruházás csak nyűg. Az ügyfeleket is célszerű lenne ösztönözni az elektronikus befizetésre. Az egyetlen hatásos módszer erre az, ha olcsóbbá teszik ezt a fizetési módot – osztotta meg a tapasztalatait Garamszegi Tamás.

Szabályozók is tehetnének érte
A szabályozás egyelőre nem támogatja az elektronikus számlafizetést. Kötelezővé lehetne például tenni a szolgáltatóknál az elektronikus befizetés lehetőségét. Az önkormányzatokat is lehetne ösztönözni arra, hogy a helyi adókat elektronikusan is befizethessék az ott lakók.

A Díjnetnek 700 ezer ügyfele van, ezeknél az ügyfeleknél megvannak a másodlagos azonosítók is. Az azonnali fizetéssel kapcsolatban azonban pesszimista a cég, nem fog túl sokat hozzáadni a rendszerhez. Nem a sárga csekkesek fognak átállni az új rendszerre, hanem elsőként azok fogják használni, akik eleve nyitottak az innovatív megoldásokra.”

Forrás:
Nem ösztönzik eléggé a magyarokat a sárga csekkek elhagyására; Herman Bernadett; Napi.hu; 2019. június 20.