„A Szolgáltató Önkormányzat Díj a 2018-ban módosított, a belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet kihirdetésével került megalapításra.
A Szolgáltató Önkormányzat Díj adományozható az együttműködés, átláthatóság és nyitottság, hatásosság, hatékonyságjavulás, fontosság, fenntarthatóság és megismételhetőség szempontjából jó gyakorlatot megvalósító helyi önkormányzatok számára.
A Szolgáltató Önkormányzati Díjat olyan önkormányzatok nyerhetik el, melyek kötelező, vagy önként vállalt feladataikat szolgáltató szemléletben, példamutató jó gyakorlatok által hajtják végre, ezért a díj elnyerésének feltétele olyan pályázat benyújtása, amelyben az önkormányzatok a szolgáltató jelleget bizonyító jó gyakorlataikat mutatják be. A szolgáltató önkormányzat értékorientált szolgáltatói kultúrája megjeleníti az önkormányzat és intézményrendszereinek szakmai hitelességét, ezen szervezetek és a település érdekhordozói között létrejövő partnerséget, a tevékenységüket kísérő nyilvánosságot, és nem utolsó sorban ezen intézményekben dolgozók – érdekhordozók által megítélhető – emberi, szakmai minőségét, hitelességét.
A Szolgáltató Önkormányzat Díj elnyerése anyagi elismeréssel nem jár, de kiemelt erkölcsi megbecsülést jelent az azt elnyerő önkormányzat, település számára.
Egy pályázati évben legfeljebb tíz helyi önkormányzat részesíthető a kitüntetésben, amelyet a Szolgáltató Önkormányzat Díj szakmai kuratóriuma javaslata alapján a belügyminiszter adományoz a nyertes önkormányzatoknak.
A díjnyertes pályázó jó gyakorlatai a díj elnyerését követően közzétételre kerülnek, az önkormányzat pedig tevőlegesen részt vesz azok terjesztésében, bemutatásában. Ilyen módon a Díj jelentette dicsőség és megkülönböztető figyelem mellett, tevőlegesen is hozzájárul az önkormányzati szféra fejlődéséhez, végső soron a Jó Állam stratégia végrehajtásához.”
Forrás:
Megjelent a Szolgáltató Önkormányzat Díj pályázati felhívása; Belügyminisztérium; 2019. szeptember 2.
Pályázati felhívás (PDF)
Részletek a felhívásból:
„…
A pályázó önkormányzat azon, általa megvalósított jó gyakorlatok bemutatásával pályázik, amelyekben láttatja szolgáltatói kultúrájának megjelenését, vagyis azt, hogy az adott feladatellátásban miképp jelenik meg a szolgáltatást igénybe vevők számára érzékelhető módon az önkormányzat és intézményei szakmai hitelessége, partnersége, a feladatellátását kísérő nyilvánosság, s nem utolsó sorban a szolgáltatást nyújtó munkatársak szakmai hitelessége, minősége.Az önkormányzati feladatok díjpályázatba bevont hatásterületei adják meg a mindennapi munkavégzésükből azon jó gyakorlatok bemutatását, amelyekbe szervesen, érzékelhető módon beépültek a szolgáltatói kultúra értékei.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a díjpályázatban megjelenő jó gyakorlatok az adott település jellemzői alapján jelenthetnek értéket és így közel sem biztos, hogy hazai/nemzetközi innovativitása miatt kerül a jó gyakorlat elismerésre.
2.3.3. A díjpályázat hatásterületei
A hatásterületek értelmezése:
Települési biztonság
Az állampolgárok biztonságát, biztonságérzetének megadását a Jó Állam központi kérdésként, egyik legfontosabb feladataként határozza meg. Megvalósulása nem értelmezhető kizárólag makroszinten, hanem szükséges azt lokális, azaz települési szinten is értelmezni. A települések e területre vonatkozó kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza.
A Szolgáltató Önkormányzat Díj pályázat gyakorlatában ez az alábbi, átfogó dimenziókban értelmezett:
- az önkormányzat és intézményei jogszerű, szakmai igényességű feladatellátása, szervezetrendszerének eredményorientált működése;
- fenntarthatóságnak eleget tevő településüzemeltetés;
- környezetvédelem;
- gyermekjóléti és gyermekvédelmi alapellátás;
- köznevelési feladatellátás;
- egészségügyi alapellátás;
- szociális feladatellátás;
- közbiztonsági és védelmi feladatellátás.
Digitális helyi társadalom
A helyi digitális társadalom felépítése, működtetése célként fogalmazódik meg az Európa 2020 stratégiában, nem kikerülve ebben a közhatalom felelősségét. A digitális helyi társadalom felépítése, működtetése országunkban a települési önkormányzatok számára két fókuszban jelenik meg. Az első fókusz a települési önkormányzat infokommunikációs működési képessége, ezen belül a lakosságnak nyújtandó e-közigazgatási szolgáltatás5, az új kommunikációs eszközök alkalmazása az önkormányzati kommunikációban. A második fókusz önkormányzati eszközökkel a településen élők minél szélesebb rétegének a bevonása az információs társadalomba.A Szolgáltató Önkormányzat Díj pályázat gyakorlatában ez az alábbi, átfogó dimenziókban értelmezett:
- az ASP jellegű alkalmazásszolgáltatás igénybevétele;
- az IKIR rendszerbe való önkormányzati becsatlakozás;
- a települési önkormányzat jellemzőihez illesztett e-ügyintézés biztosítása;
- hiteles, interaktivitást biztosító önkormányzati honlap, közösségi oldalak/okos eszközök használata az érdekhordozókkal folytatott kommunikációban;
- háztartások és a vállalkozások digitális eszközhasználatának elősegítése, az egyre bővülő sávszélességű internet hozzáféréshez jutás támogatása;
- infokommunikációs technológiák komplex alkalmazásával a helyi társadalmi kapcsolati háló, településen belüli újszerű térkapcsolat kialakítása;
- az önkormányzati intézményrendszer bevonásával a digitálisan leszakadó rétegek felzárkóztatása, elsősorban tudás-és motivációs szintjük emelésével;
- digitális akadálymentesítés megvalósítása.
Helyi gazdaság ösztönzése
…
Inkluzivitás
…
Településidentitás
…
Önkormányzati együttműködés….”
