A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 2.

A Copernicus, az EU műholdas távérzékelési programja a krízis menedzsment szolgálatában
Az elmúlt hét újabb geopolitikai gyújtópontja – átvitt és szó szerinti értelemben egyaránt – Brazíliára vetült. Az Amazonas vidéki erdőtüzek kapcsán szinte néhány nap leforgása alatt robbant be a globális köztudatba a vád: a „klimakatasztrófa” előidézéséért a világ feltörekvő államainak „felelőtlensége” is okolható. Ha pedig ez így van, akkor kézenfekvő módon merül fel, hogy az emberiség „közkincsét” képező természet védelmében szükséges és indokolt lehet az államok szuverenitásának korlátozása. Mármint: legalábbis egyes államoké, például Brazíliáé. A mögöttes hatalmi játszmákra utalhat azonban, hogy a dél-amerikai óriás, a kontinens feltörekvő hatalma egyben a BRICS tömörülés tagja. Azaz: geopolitikai kihívója a nyugati dominancián alapuló geopolitikai status quonak.
Ahogy ez már egyre gyakoribb a nemzetközi hatalmi csatározásokban, nagydiplomáciai érdekérvényesítésben, ebben a hirtelen támad ügyben is a közösségi média vitte a prímet az államfői üzengetésekben, és hasonló viszontválaszokban. Nem véletlenül: a globális közvélemény megmozgatására, állásfoglalásának kiváltására különösen alkalmasak a lángoló őserdőkről készült drámai felvételek – még ha egy részük nem is ott, és nem is akkor készült. A megbízható, naprakész információknak, adatoknak, méghozzá térbelileg elhelyezhető és értékelhető adatoknak különösen nagy szerepe lehet az ilyen globális krízishelyzetek szakszerű kezelésében. A közösségi médián megosztott, sokszor felületes képi és szöveges információk helyett a téma valóban komoly (magyarul: szakértői szintű) kezelése nem nélkülözheti a megalapozott tényadatokat. Az Amazonas erdőtüzeinek témájában többnyire az amerikai űrkutatási hivatalnak tulajdonított (nem ritkán erősen photoshoppolt) felvételek keringenek a Twitteren, vagy a Facebookon. Még az ügyben érintett diplomaták, külügyi szakértők sem mindig tudják, hogy „házon belül” is létezik adatforrás, még hozzá nem is akármilyen. Az Európai Unió saját műholdas távérzékelési programja, a Copernicus ugyanis nemzetközi összehasonlításban is kimagasló eszközt biztosít a nemzetközi szakértői tárgyalásokhoz, háttérnek. A program Copernicus Krízis Menedzselő Szolgáltatás elnevezésű modulja európai- és globális adatokat biztosít az érdeklődő szakembereknek, méghozzá nyílt adatként, tehát szabadon elérhető és felhasználható formában.
Az említett szolgáltatás 5 elemet tartalmaz: a kockázat térképezési modulok elektromos térképek, digitális geoinformatikai adatok, jelentések stb. alapján nyújt támogatást a természeti krízishelyzetek megelőzésében, a már bekövetkezett válsághelyzetek hatékony kezelésében. Különösen fontos elem az Európai Aszályfigyelő Szolgálat, és a pusztító szárazságok természeti antitézisének számító árvizeket előrejelző Árvíz Figyelmeztető és Megfigyelő Rendszer. És – a mostani nagypolitikai feszültséggóc gyökerét képező erdőpusztulás témájához kapcsolódva – fontos eleme a Copernicusnak az Erdőtűz Előrejelző és Megfigyelő Rendszer is. Az online elérhető szolgáltatás adatbázisában, nevével ellentétben, nem csupán az európai országokra vonatkozó információk találhatók, hanem globális szinten nyújt részletes, áttekinthető, tárgyszerű információt az erdőtüzekről. Az EU Globális Erdőtűz Információs Rendszer elnevezésű webhelye könnyen kezelhető, áttekinthető interfészén keresztül naprakész (illetve beállítás esetén adott időszakra vonatkozó) adatok kérdezhetők le az éppen tomboló tüzekről, a leégett erdőterületekről, a tüzek által kibocsátott káros anyagokról. Olyan „kemény információkat” amelyekre támaszkodva ténylegesen lehetséges a környezetvédelemhez kapcsolódó államközi konfliktusok diplomáciai kezelése.
How Copernicus can support disaster management across the globe; Copernicus Support Office; Geoawesomeness; 2018. április 27.
Az EU Global Wildfire Information System rendszere elérhető: itt

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Üzlet és geopolitikai realitások: a nagy világmárkák sora „kér bocsánatot” Kínától
Az üzlet az üzlet – mutatja jó néhány nagy világvállalat reakciója a most már hónapok óta tartó, és egyhamar nyugvópontra aligha kerülő válságban. Ahogy a Hong Kong körüli helyzet egyre forróbbá válik, és ezzel párhuzamosan erősödik a kínai hatóságokra nehezedő külföldi sajtó- és politikai nyomás, a „szárazföldi Kína” reakciói is egyre élesebbekké válnak. Az elmúlt hetekben az állami sajtóban és a közösségi médiában egyaránt megjelentek olyan közlemények, posztok, vélemények, amelyek élesen elítélték azokat a külföldi vállalatokat, amelyek véleményük szerint megsértették az Egy Kína elvet, azaz a Kínai Népköztársaság külpolitikai és nemzetbiztonsági doktrínájának alapkövét. Arról van tehát szó, hogy az országban jelenlévő nagy nemzetközi márkák, promóciós anyagaikban, weboldalaikon, katalógusaikban – a KNK részeként tüntetik-e fel Tajvant, Hong Kongot, Macaut, vagy sem. Versace, Calvin Klein, Givenchy, Swarowski, Asics, Samsung – egyre gyarapodnak a jól ismert nevek azokon a listákon, amelyek a kínai önérzetet ilyen mód megsértő cégeket állítják pellengérre. És a cégek, az alapvető üzleti realitásokat szem előtt tartva, egyik a másik után, adják be a derekukat.
These Are the Foreign Brands Apologizing to China amid Hong Kong Tensions; Manya Koetse; What’s On Weibo; 2019. augusztus 16.

Döntés-intelligencia: az MI-korszak új vezetési kulcstudománya
Az adattudomány friss fejleményeit közreadó egyik webhely rövid összefoglalóban mutatja a be a döntési intelligencia új tudományterületét. Az egyes lehetséges döntési opciók közötti választások valamennyi aspektusát számba vevő megközelítés ötvözi az alkalmazott adattudomány, a társadalomtudományok, valamint a vezetéstudomány szemléletmódját és tudásbázisát. Szakértők szerint ez az új, komplex tudás sorsdöntő lehet a Mesterséges Intelligencia korában.
Introduction to Decision Intelligence. A new discipline for leadership in the AI era; Cassie Kozyrkov; Towards Data Science; 2019. augusztus 3.

Városok: a digitális közdiplomácia felemelkedő, új szereplői
„Eljött a városok nagy pillanata” – véli a digitális külkapcsolatok egyik kiemelkedő szakfolyóirata, az E-International Relations tanulmányírója. Kétségtelennek látszik, hogy a 21. század lesz a világtörténelem első igazán urbanizált korszaka. Ugyanakkor a globalizáció erősödésével, a globális társadalmak egyre erősödő integrációjával, a klasszikus szuverenitások meggyengülésével felértékelődik a városok, mint nemzetközi gazdasági és politikai aktorok szerepe. A korábban a nemzetközi kapcsolatok egyedüli lehetséges „szereplőiként” számon tartott nemzetállamok mellett persze már jó ideje megjelentek a porondon egyéb, nem állami közreműködők is. A regionális, vagy globális civil szervezetek mellett elsősorban a multinacionális vállalatóriások kezdenek sok tekintetben „kvázi államként” viselkedni a nemzetközi színtéren. A városokban ugyanakkor jókora potenciál rejlik még ezen a téren, véli a szakértő. Az IKT-eszközpark megjelenése és térhódítása, a társadalmak (és ezzel együtt természetesen a társadalmak igazgatási struktúráinak) rohamos digitalizációja minőségi ugrást biztosíthat a nemzetközi szereplőként fellépni kívánó nagyvárosoknak.
The Emergent Role of Cities as Actors in International Relations; Salome Gongadze; E-International Relations; 2019. augusztus 6.

Csak óvatosan azokkal az orosz tudósokkal!
Az orosz Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium az év elején olyan ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek a szovjet idők korlátozásait idézik – adja hírül az Oroszországgal szemben következetesen kritikus The New York Times. A most életbe lépett ajánlást egy független orosz tudományos szaklap tette közzé. Ennek értelmében a minisztérium megkívánja, hogy az orosz tudományos élet szereplői előzetes engedélyt kérjenek, ha külföldi kollégáikkal kívánnak személyesen találkozni, ahogy az ilyen találkozókat követően részletes beszámolót kell beterjeszteniük a hivatalnak. A korlátozások érintik továbbá a külföldi munkavégzést, valamint az elektronikus kapcsolattartás különböző formáit is. A minisztérium most leszögezte, hogy az említett szabályok csupán ajánlásnak tekintendők, és egybe vágnak a nemzetközi gyakorlattal. Az esetről tudósító amerikai lap mindazonáltal figyelmezteti honfitársait: következményei lehetnek annak, ha szóba állnak orosz tudósokkal.
Meeting a Russian Scientist? He Might Need to Report on You; Ivan Nechepurenko; The New York Times; 2019. augusztus 14.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, információ röviden, közigazgatás:külföldön, társadalom, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.