„Disszertációmban közpolitikák szociológiai elemzésének segítségével a rendszerváltást követő időszak magyar oktatáspolitikai diskurzusának változásait igyekszem bemutatni. Három olyan közpolitikai területet elemzek – a szabad iskolaválasztást, a Comenius minőségbiztosítási programot és az Országos Kompetenciamérést –, amelyek jelentősek mind a magyar közoktatás változásainak megértését, mind szakpolitika és politika viszonyát, mind pedig a klasszikus oktatásszociológia alap-problémáit tekintve. A disszertáció fő célja, hogy a fenti közpolitikák létrejöttének és működésének elemzése révén rávilágítson a közpolitika-alkotás gyakorlati mechanizmusaira és társadalmi jelentőségére. A dolgozat elején felvázolom azokat a főbb kérdéseket és hipotéziseket, amelyek eldöntésére a disszertációban vállalkozni kívánok. Ezt követően azt az elméleti keretet mutatom be, amelynek segítségével a közpolitikák diszkurzív elemzésére teszek kísérletet a disszertációban. Rávilágítok, hogy miféle szemléletbeli elmozdulások érhetők tetten a szociológiai indíttatású közpolitika-elemzésben a klasszikus közpolitikai elemzés műfajához képest. Az elméleti keretek bemutatása után egy-egy részben foglalkozom a vizsgált közpolitikákkal. Ezt követően a Konklúzióban, miután a közpolitikákat néhány alap-dimenzió mentén összefoglalóan összehasonlítom, kisérletet teszek a disszertáció alapkérdéseinek megválaszolására. A disszertáció főszövegét követő Függelékben találhatók az idézett kutatások forrásai, és a disszertációban elemzett adatok felvételének legfontosabb paraméterei is. Reményeim szerint a disszertációban sikeresen bemutatom a közpolitika szociológiájának eszköztárát, amely a hagyományos közpolitikai elemzésnél lényegesen alaposabban képes láttatni a közpolitikák formálódását, a körülöttük zajló viták tétjeit s viszonyukat az uralkodó diskurzushoz. Amellett érvelek, hogy a diszkurzív elemzés képes a közpolitikák társadalmi jelentésére és funkcióira rávilágítani. Hangsúlyozom a vizsgált közpolitikák látens funkcióinak szerepét, s mindezekkel összefüggésben rámutatok a magyar közoktatáspolitika útfüggőségére, s politika és közpolitika viszonyának összetettségére is.”
Forrás:
Az autonómia kormányzása : A rendszerváltás utáni időszak három közoktatáspolitikájának diszkurzív elemzése; Berényi Eszter; ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológia Doktori Iskola; 2014
(A doktori dolgozat most vált elérhetővé az ELTE repozitóriumában.)
