„A tanulmány célja az Európai Bizottság által az EU- (Európai Unió) tagországokról publikált DESI (digital economy and society index – digitális gazdaság és társadalom index) öt fő dimenziójának elemzése statisztikai módszerekkel. A szerzők elsőként a dimenziók közötti lineáris összefüggéseket vizsgálják egyszerű Pearson- és parciális korrelációs elemzéssel, valamint faktoranalízissel, kitérve a feltételezhető ok-okozati kapcsolatokra a parciális korrelációs vizsgálat során. Ezután az EU tagországait klaszterelemzéssel és MDS-sel (multidimensional scaling – többdimenziós skálázás) csoportosítják, és statisztikai módszerekkel rangsorolják, végül összevetik eredményeiket az Európai Bizottság által publikált DESI-rangsorral. Ismereteik szerint matematikai-statisztikai módszerekkel a DESI-dimenziókat még nem vizsgálták szisztematikusan, így tanulmányukkal részben ezt a hiányt próbálják pótolni. Elemzésük alátámasztja az Európai Bizottságnak azt a tézisét, hogy a DESI öt dimenziója a digitális gazdaság egymással szorosan összefüggő, ám eredményesen csak egy egységes, összehangolt stratégia alapján fejleszthető részterületeinek mutatóit tömöríti magába. A többváltozós skálázás (egydimenziós változata) alapján készíthető rangsor pedig alátámasztja a DESI kompozit indexen alapuló európai uniós rangsorolás robusztusságát is.
Eredményeink alapján ugyanakkor felvethető az a kritika is, hogy az adatállomány statisztikailag redundáns dimenziókat tartalmaz, amely ellentmond a szintén az Európai Bizottság által támasztott követelményeknek…, így a mutatórendszer továbbfejlesztése során célszerű a dimenzióstruktúra átgondolása és egyszerűsítése. Ennek a felvetésnek az alátámasztásához viszont a DESI aldimenzióit és egyedi mutatóit érintő, részletesebb tartalmi és statisztikai vizsgálatokra lenne szükség.”
Forrás:
Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom indexének statisztikai elemzése; Bánhidi Zoltán, Dobos Imre; Statisztikai Szemle; 98. évfolyam, 2. szám; 149–168. o.; 2020 (PDF)
