„Egy éves az NFM Infokommunikációért felelős államtitkársága – 50 pontban az eddigi elért eredményekről:
1. Alkotmányos garanciákat adtunk az infokommunikációnak. Az új Alaptörvényünk XXVI. cikke – Európában egyedülálló módon – deklarálja, hogy a modernségnek, az új technológiai vívmányoknak meg kell jelennie az állami működés mindennapjaiban. A XXVI. cikk szó szerint így szól: „Az állam – a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében – törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.“ A javaslat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért felelős államtitkárságának javaslatára került bele az új alaptörvénybe.
2. Az erősebb parlamenti érdekérvényesítés érdekében kezdeményeztük, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága hozza létre az önálló Informatikai és Távközlési albizottságot.
3. A kormány megalakulását követően megalkottuk a Digitális Magyarország vitairatát, amit széleskörű konzultációkon ismertettünk minden szakmai, iparági és civil érintettel, majd ötpárti találkozón egyeztettünk annak irányáról és tartalmáról.
4. A Vitairatból széles társadalmi és szakmai egyeztetés során megalkottuk a Digitális megújulást, ami mintegy zsinórmértékként jelzi az infokommunikációs kormányzat 2014-ig szóló terveit. A Digitális megújulás stratégiája konkrét menetrendet, határidőket, felelősöket nevesít, így a szakma, illetve a piac is előre tervezhet. 4 nagy fejezetben 83 konkrét akciótervet nevesítettünk, mely mind Magyarország és a magyar ICT-vállalkozások versenyképességét, gyarapodását szolgálja.
5. Meghoztuk a 900-as frekvencia ügyében évek óta húzódó döntést: most már biztos, hogy 2011 harmadik vagy negyedik negyedévében a kormány értékesíti a 900 Mhz-es frekvenciát. A 900-as frekvencia értékesítése igazi win-win szituációt teremt: jót tesz a szolgáltatóknak, mert hatalmas kapacitásbővítést tesz lehetővé. Jót tesz a polgároknak, mert egy erősebb versenyben, csökkenő árak mellett keresik a szolgáltatók a kegyeiket. Nem mellesleg a 900-as frekvencia értékesítése jót tesz az államnak, mert pluszbevételekhez jut.
6. Megteremtettük az esélyét egy 4. mobilszolgáltató színrelépésének, amitől a verseny határozott erősödését várjuk. Ha a piac azonban úgy dönt, nem él a lehetőséggel, akkor a rendelkezésre álló 900-as frekvenciát megkaphatják a már piacra lépett szolgáltatók.
7. A 900-as és az 1800-as frekvenciákon hamarosan megnyitjuk annak lehetőségét, hogy a szolgáltatók LTE, vagyis szupergyors mobil szélessávot építsenek ki hálózataikban.
8. Új, sávos frekvenciadíjazást vezettünk be, ami fölváltotta az elavult, az adótornyok számához kapcsolt díjazást. Ezzel tervezhetőbb és ésszerűbb költségelszámolást teremtettünk a mobilszolgáltatóknak, akiket ezzel a döntésünkkel érdekeltté tettünk az új beruházásokban.
9. Hamarosan megnyitjuk a Civil TETRA széles körű használatának lehetőségét. A TETRA zárt láncú kormányzati mobilhálózat, de civil igények esetén a polgárok számára is használhatóvá válik.
10. A Digitális megújulás részeként megalkottuk a magyar szélessávfejlesztési koncepciót. Ennek értelmében 2013-ra nem lesz olyan település Magyarországon, ahol nincsen szélessáv. Ez a törekvésünk a vállalkozók, a piac bevonásával teljesül. Minden egyes állami forint plusz egy forintot fog megmozdítani a beruházói piacon.
11. Parlamenti vita előtti állapotban van a 2003-as Elektronikus Hírközlési Törvény komplex, stratégiai szemszögű és az európai kerettörvénynek megfelelő felülvizsgálata. Az új törvény erősebb fogyasztói jogokat, és sokkal erősebb fogyasztóvédelmet garantál majd a polgároknak.
12. Az Elektronikus Hírközlési Törvény könnyebb számhordozhatóságot, sokkal erősebb fogyasztói jogokat és erősebb fogyasztóvédelmet garantál majd a polgároknak. Magyarország ebben a tekintetben hamarosan felzárkózik Nyugat-Európához.
13. Elértük, hogy a .hu domainnevek bejegyzése és használatbavételi ideje 14 napról 1-2 napra csökkenjen. Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozások gyorsabban, versenyképessebben képesek megjelenni az interneten, hogy ott szolgáltatásaikat és áruikat megismertessék az internetezők millióival.
14. Az Európai Unió soros magyar elnökeként elértük, hogy megszülessen a politikai konszenzus az összeurópai frekvenciahasználat területén: ennek köszönhetően a szélessáv oda is el fog jutni Európában, ahová eddig nem. Vagyis ez jelentősen növelni fogja az európai gazdaság versenyképességét.
15. Az Európai Unió soros magyar elnökeként elértük az ENISA, az Európai Hálózat-, és Információbiztonsági Ügynökség mandátumának 18 hónappal történő meghosszabbítását, vagyis megszüntettük a bizonytalansági állapotot, mely a szervezet életét jellemezte. További magyar siker, hogy az ENISA budapesti igazgatósági ülésén a Suba Ferencet választották a szervezet alelnökéül.
16. Az ENISA-döntéssel szoros kapcsolatban elértük, hogy a kritikus infrastruktúravédelem megerősítéséről és a hálózatbiztonságról tanácsi következtetéseket nyújtsunk be az Európai Tanácsnak.
17. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve megszüntettük a mobilfizetés bizonytalan helyzetét. Április végétől több százezer honfitársunk zökkenőmentesen, továbbra is a megszokott módon használhatja a jól bevált mobilfizetési szolgáltatásokat.
18. A közpénzherdálás megszüntetése és az ésszerűség értelmében újratárgyaltuk az állam informatikai szerződéseit a közérdek maximalizálásának igényével. Ezzel 15 milliárd forintot spóroltunk meg az adófizetőknek.
19. Fölállítottuk a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget annak érdekében, hogy az államnál keletkező projektmenedzsmenti tapasztalatok ne vesszenek el, és a projektmenedzsmenti feladatok ne emésszék föl a bekerülési költségek jelentős részét.
20. Megalkottuk a Nemzeti Adatvagyon törvényt, amivel felszámoltuk azt a lehetetlen állapotot, hogy a polgárok személyes adatait sok esetben magáncégek kezelték. A törvényt közel 4/5-ös többséggel fogadta el a Magyar Országgyűlés.
21. Megkezdtük a hálózat- és információbiztonságról szóló törvény előkészítését, mert ma már milliónyi eszköz kapcsolódik a hálózatra, így a tele- és infokommunikáció teljesen átszőtte az életünket. Biztonságban kell lennie adatainknak, amikor ezeket az eszközöket használjuk és a minimumra kell szorítanunk az adatvesztés lehetőségét. Ezt szolgálja a hálózat- és információbiztonságról szóló törvény megalkotása.
22. Megkezdtük a kritikus infrastruktúravédelemről szóló törvény előkészítését, hiszen a hálózat ma sok esetben védtelen a külső behatolások ellen.
23. Állami hálózatkonszolidációt indítottunk, melynek célja, hogy a párhuzamos kapacitásokat egységesítsük és a szolgáltatási díjakat csökkentsük.
24. Megkezdtük a kormányzati informatika konszolidációját is annak érdekében, hogy a túlburjánzó és átláthatatlan rendszereket egységesítsük és olcsóbbá tegyük.
25. A kormányzati szándékoknak megfelelően egy helyre vontuk össze az informatikai üzemeltetés korábban szétaprózott rendszerét.
26. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság informatikai feladatainak szakmai felügyelete az infokommunikációért felelős államtitkárság szakmai felügyelete alá került.
27. Teljes körűen fölülvizsgáltuk a kormányzati szoftverek licensz-gazdálkodását. Ennek keretében vannak olyan beszállítók, akiknél 80%-os költségcsökkenést értünk el.
28. 2010. decemberétől – Közép-Európában először – világszinvonalú, ultragyors, akár 100 Gigabit / másodperc sebességre is képes hálózat köti össze tudományegyetemeinket a nyugati kutatóegyetemekkel. A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet hibrid hálózata visszakapcsolta a magyar tudományos életet a nyugati és az észak-amerikai vérkeringésbe.
29. A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet nagykapacitású szuperszámítógépeket helyezett üzembe Debrecenben és Szegeden és Pécsett, azaz a legnagyobb tudományegyetemeken. Nagy egyetemeink így újra az európai tudományos élvonalban dolgozhatnak a jövőben.
30. Pilotprogramot és tesztüzemet indítottunk be az opensource szoftverek államigazgatásban történő elterjesztéséért. A tesztek jelenleg is futnak a kormányzatban, a háttérintézményeknél, és az állami vállalatoknál.
31. Az opensource, a nyílt forráskódú szoftverek használatának elterjesztése érdekében előkészítés alatt áll az a kormányhatározat, mely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format, azaz az ODF a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum. Ez óriási változás a korábban használt zárt dokumentum-formátumokhoz képest.
32. Több év helybenjárás után napokra vagyunk attól, hogy megszülessen a 112-es, egységes európai segélyhívó helyzetét rendező kormánydöntés. Mostantól a 112 sokkal jobban szolgálja a magyar polgárok élet- és vagyonbiztonságát
33. Hamarosan megteremtjük az E-fizetés feltételeit. Az alkalmazás elkészült, a rendszer már működik, már csak a törvényi hátterét kell megteremtenünk egy igazán polgárbarát szolgáltatásnak.
34. Megkezdtük a papír száműzését a közigazgatásból, ennek keretében videókonferencia-rendszert állítunk fel a minisztériumok között.
35. Szakmai egyeztetést kezdeményeztünk a nemzetpolitikai miniszterelnök-helyettessel annak érdekében, hogy az infokommunikációs eszközök jobban szolgálják a nemzetrészek összetartozását, a jobb kapcsolattartást.
36. Nagy siker és hatalmas érdeklődés mellett szerveztük meg a nemzetközi EDUCATIO kiállítást, ahová még a tengeren túlról is érkeztek kiállítók.
37. Kiküszöböltük a felsőoktatási felvételi eljárás, az elektronikus jelentkezés hibáit. 2011-től biztonságosan jelentkezhetnek a diákok a felsőoktatásba az interneten keresztül.
38. Felkaroltuk Magyarország tehetségeit: szakmai, civil partnerekkel összefogva megszerveztük, és hivatalos magyar EU-elnökségi rendezvénnyé tettük a Magyar Innovációs Techshowt, ahol a közel 90 infokommunikációs megoldás közül a 21 leginnovatívabb alkotást állítottuk ki.
39. A 21 infokommunikációs innováció számára inkubációs programot indítunk, hogy a magyar tehetségeknek korszerű jogi-, menedzsment-, projektvezetési-, és marketingmegoldások álljanak rendelkezésükre.
40. A 130 éves magyar távközlés emlékére méltó módon és helyen emléktáblát avattunk, mely mostantól évtizedeken át hirdeti Puskás Tivadar és a magyar telefónia évszázados emlékét.
41. Balatonfüreden egy informális miniszteri értekezleten vendégül láttuk Európa távközlési minisztereit, hogy megállapodásra jussunk az európai frekvenciagazdálkodás, infrastruktúravédelem és az ENISA ügyében.
42. Jelenleg még külső vállalkozás biztosítja az állampolgárok számára a hatályos magyar jogszabályok megismerhetőségét a magyarorszag.hu portálon. Néhány napon belül az állam „házon belül“ oldja meg a feladatot, a Magyar Hivatalos Közlönykiadón keresztül.
43. Megkezdtük a kormányzat belső informatikai szabályozásának rendbetételét. Jogszabályi eszközökkel fogjuk kikényszeríteni, hogy a fejlesztések és az üzemeltetés területén érvényesüljenek a kiemelt biztonsági garanciák.
44. Nyár végéig új, innovatív informatikai megoldást dolgozunk ki a KSH részére, hogy a statisztikai adatgyűjtés elektronikus úton történjen, és alaposabb feldolgozást tegyen lehetővé.
45. Fejlesztjük a vállalkozások tájékoztatását szolgáló kormányzati tartalmakat. Élethelyzetre alapozott kérdésfeltevést, intelligens információszerzést biztosító rendszert alakítunk ki.
46. Nyílt forráskódú oktatási szoftvereket teszünk elérhetővé a közoktatási intézmények részére.
47. Megkezdtük egy új, a közbeszerzések támogatását szolgáló, hatékony webes portálrendszer kialakítását.
48. Megkezdtük a KÖZHÁLÓ szolgáltatás újratervezését, amivel magasabb színvonalú szolgáltatást biztosítunk az igénybevevőknek.
49. Az informatikai konszolidáció keretében az állam közigazgatási tevékenységét teljes körűen átvilágítottuk és új informatikai fejlesztési programok alapjait rakjuk le.
50. A múlt gyakorlatával szemben megteremtettük az átlátható és nyomon követhető infokommunikációs kormányzást. Egy éve folyamatosan tájékoztatjuk a szakmai és civil közvéleményt az infokommunikációs kormányzat terveiről és konkrét cselekedeteiről.”
Forrás:
Egy éves az infokommunikációért felelős államtitkárság – 50 pontban a 2010. jún. – 2011. jún. között eddig elért eredményekről, Nyitrai Zsolt, nyitraizsolt.hu, 2011. június 2.
