„A parlamentben ma délután lezajlott az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításának vitája. Ez alapján várhatóan magyar hatósági kontroll alá kerülnek a videomegosztóplatform-szolgáltatók, akár 100 millió forintos bírságot is kiszabhatnak rájuk.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára expozéjában azt közölte: az EU audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvén belül a videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezések jogharmonizációjáról szól a javaslat. Az irányelv célja, hogy hatósági kontroll alá kerüljenek a videomegosztóplatform-szolgáltatók, ilyen például a Youtube és a Facebook videomegosztó csatornája. Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kap felügyeleti jogkört az itt letelepedettnek minősülő szolgáltatók felett, és konkrét jogvitákban is eljárhat. Minden tagállami hatóság nyilvántartást fog vezetni a joghatósága alá tartozó videomegosztóplatform-szolgáltatókról, így könnyen beazonosítható lesz, hogy mely szolgáltatóval szemben mely tagállam hatósága járhat el. Kialakítanak a tagállami hatóságok egy együttműködési mechanizmust is, hogy a több tagállam hatóságát érintő konkrét ügyeket is rendezni lehessen – ismertette.
Az EU-s irányelv elhatárolja a videomegosztóplatform-szolgáltatókat a médiaszolgáltatóktól, mégpedig azzal, hogy míg utóbbiak tényleges ellenőrzést gyakorolnak a műsorszolgáltatás felett, addig előbbieknek a tartalomszervezésen túl a tényleges tartalomra nincs befolyásuk. Azonban az új szabályok szerint kötelesek lesznek intézkedéseket hozni a videomegosztó-szolgáltatók a közönség, a gyermekek védelme érdekében. Így például a reklámokra vonatkozó előírásokat a feltöltőknek be kell tartaniuk, gyermekekre káros tartalmak pedig nem kerülhetnek fel a csatornára. A szolgáltatók kötelesek panaszbejelentési rendszert is működtetni – közölte Schanda Tamás.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez nem eredményezheti a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét és a feltöltött tartalom általános szűrését sem. Az NMHH-val kapcsolatban azt is elmondta, hogy a hatóság részére szankcionálási jogkört is biztosít a javaslat, ez lehet bírság – akár 100 millió forint is -, valamint a szolgáltatás felfüggesztése. A videomegosztóplatform-szolgáltatók kötelesek lesznek az általános szerződési feltételeikben rögzíteni például az egyes médiatartalmakkal szembeni követelményeket és a jogviták peren kívüli és bírósági rendezésére szolgáló igényérvényesítési lehetőségeket.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) hangsúlyozta, hogy az előterjesztés alapelvét támogatandónak tartja, jelezte ugyanis, hogy maximális támogatója a Facebook és más óriáscégek megregulázásának tisztességes keretek között. Szavai szerint ha egy egységes szabályozás a cél, akkor minden tagállamnak magáénak kell vallania a szabályozást. Azonban – mondta – kicsit rossz a szájíze amiatt, hogy ezzel a javaslattal párhuzamosan a Fidesz-KDNP egy „iparszerű hazugsággyárat” működtet. Z. Kárpát Dániel arra volt kíváncsi, hogyan gondolja a jogalkotó a megacégek megadóztatását. Azt mondta, nem látja a pontos víziót, hogy hosszú távon legalább a közteherviselés felé mozdítják el ezeket a társaságokat. Nemzetközi példákat hozott amelyek elhasaltak, és felvetette, hogy a járványt követő válság levonulta után gondolkozzanak el egy közös megoldáson az európai országokkal.
Nacsa Lőrinc (KDNP) fontosnak, előremutatónak nevezte a törvényjavaslatot. Úgy fogalmazott, a kérdés az, hagyjuk-e, hogy a sokszor önkényeskedő technológiai cégek átvegyék az irányítást felettünk vagy sem. Kiemelte: sok energiát kell arra szentelni, hogy a gyermekeket, fiatalokat médiatudatos állampolgárokká neveljék. Szerinte a mostani javaslat alapján hatékony szabályokat és szankcionálási rendszert lehet majd alkalmazni. Sok esetben nagyon káros tartalmak nagyon könnyen eljutnak a felhasználókhoz, ezért szükség van a hatékony fellépésre ezen a területen is – mondta.
Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a javasolt megoldások nem vezethetnek a feltöltött tartalmak előzetes ellenőrzéséhez, és ahhoz sem, hogy csökkenjenek a kreatív tartalmak. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy a kiskorúakat védjék, szerinte egyébként még időkorlátra is szükség lenne a gyermekek esetében. A javaslat hiánya, hogy nem kínál megoldást arra, hogy a szolgáltatók milyen módon gondoskodhatnak a felhasználók életkorának ellenőrzéséről – tette hozzá.
Varju László (DK) a videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó szabályozással kapcsolatban az várta el, hogy a kormány győzze meg a szakmai szervezeteket, a közvéleményt és a képviselőket arról, hogy a mostani törvényjavaslat elfogadásával nem fog visszaélni, hanem képes lesz érvényesíteni az európai törekvést. Úgy fogalmazott: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a Fidesz egy ilyen téma közelébe kerül, az komoly veszélyeket rejt magában. Azt is kiemelte, hogy a tartalomválasztás szabadságát meg kell őrizni.
Schanda Tamás államtitkár zárszavában elmondta, hogy nehezen szabályozható területről van szó, amely nagyban érinti a családok életét. Gurmai Zitának (MSZP) azt jelezte, hogy az életkor ellenőrzésénél nem tudják megtenni, hogy technológiát írnak elő. Ez olyan gyorsan változik, hogy indokolatlan lenne törvényben rögzíteni kötelező jelleggel. Varju László (DK) felvetéseire azt mondta, nem kívánnak visszaélni a szabályozás lehetőségével. Rögzítette: jogharmonizációs kötelezettségnek tesznek eleget. ”
Forrás:
Az NMHH felügyeleti jogkört kap a Youtube és a Facebook videói felett; SG.hu/MTI; 2020. április 8.
