„[Szerkesztői megjegyzés: A terjedelmes, és sok területet érintő dokumentumból, azokat a részeket válogattuk ki, amelyek a digitális átalakulásban lévő világ kihívásaival foglalkoznak ]…31. Hibrid támadással szembeni ellenálló képességünket növeli a nemzet egysége, demokráciánk szilárdsága, a közös nyelv, a felgyorsított döntéshozatali képesség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi erők szoros együttműködése egymással és a releváns polgári infrastruktúrával. Az új biztonsági kihívások miatt azonban folyamatosan szükséges fejleszteni az információs és kiberhadviselés elleni védekezés rendszerét.
32. Magyarország Kormánya mindent megtesz hazánk kiberbiztonsága érdekében, kapacitásainkat e területen is folyamatosan fejlesztjük. Tekintettel arra, hogy a kormányzati és más kulcsfontosságú infokommunikációs rendszerek elleni támadások száma növekszik és kifinomultságuk erősödik, folyamatos erőfeszítés szükséges az infokommunikációs rendszerek védelmének erősítése érdekében. Általános jelenség továbbá a felhasználók információbiztonsági tudatosságának alacsony szintje, holott a felhasználók megfelelő információbiztonsági tudatossága a kiberincidensek megelőzésének egyik kulcseleme.
…
69. A technikai fejlődéssel és vívmányainak elterjedésével folytatódik a biztonságot veszélyeztető, nehezen kontrollálható nem állami szereplők – például szervezett bűnözői körök, nemzetközi terrorszervezetek, kiberbűnözői csoportok, szélsőséges vallási közösségek, magán biztonsági cégek, egyes nem kormányzati szervezetek és egyéb transznacionális hálózatok – súlyának növekedése a nemzetközi biztonságpolitikában. Ezek mögött sokszor nehezen azonosítható érdekek és csoportok húzódnak meg, és könnyen szolgálhatnak rejtett állami szándékokat. Mindez átrendezi és áttekinthetetlenebbé teszi egyes térségek biztonsági helyzetét, ami hazánk számára is kihívást jelent.70. Az információs technológia rohamos fejlődéséből és terjedéséből kifolyólag az állam és a társadalom működése egyre inkább a digitalizációra épül. Az elektronikus információs rendszerek sérülékenységei ezért biztonsági kockázatot hordoznak magukban. Világméretű tendencia, hogy a kibertérben végzett, ártó szándékú tevékenységek egyre gyakoribbak, egyre kifinomultabbak és egyre nagyobb kárral járnak.
71. Növekvőben van azoknak az államoknak és nem állami szereplőknek a száma, amelyek a kiberteret kritikus adatok illegális megszerzésére, valamint az elektronikus információs rendszerekben vagy azokon keresztül történő – akár fizikai – károkozásra használják. Ezért a kibertér ma már a szárazföld, a tengerek, a levegő és a világűr mellett külön műveleti térnek számít. A jövőbeli konfliktusok nagy valószínűséggel még inkább ki fognak terjedni a kibertérre.
72. Napjaink legfontosabb információtechnológiai kihívását az jelenti, hogy az információk tömegesen állnak rendelkezésre, ugyanakkor az adatokhoz történő hozzáférés integrált rendszere csak részlegesen biztosítható. Az információbőségből adódó lehetőségek hazai kihasználása terén még jelentős a kiaknázatlan potenciál. A gépi tanulás által támogatott folyamatok alkalmazása egyidejűleg rejt magában komoly lehetőségeket és kockázatokat, ugyanakkor az adatmennyiség exponenciális növekedése miatt bevezetése a közeljövőben elkerülhetetlen.
…
101. Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges. A kiberműveletek sokszor nehezen bizonyítható attribúciójára, az elkövető azonosítására, megnevezésére való tekintettel a válaszlépések különösen körültekintő, eseti elbírálást igényelnek az érintett kormányzati szervezek bevonásával.
…
106. A forradalmi technológiák fejlesztése stratégiai fontosságú kérdés. Hazánk biztonsága megkívánja, hogy a kulcsfontosságú területeken – mint például a kibervédelem, a mesterséges intelligencia, az autonóm rendszerek, a biotechnológia – kiemelt figyelmet fordítsunk a kutatás-fejlesztésre és annak védelmi összetevőjére.107. Versenyképességünk növelése érdekében, a nemzetbiztonsági aspektusok figyelembevételével, a lehető leghamarabb hozzáférést kell biztosítanunk a legfejlettebb technológiákhoz a hazai piaci szereplők, többek között a kis- és középvállalkozások részére.
…
119. A Kínai Népköztársaság a világ második legnagyobb nemzetgazdasága, egyúttal civilizációs központ is. Kína gazdasági súlyának megfelelően politikai és katonai szempontból is mind határozottabban lép fel, és egyre jelentősebb szerepet játszik a nemzetközi rendszerben. Kína katonai és biztonságpolitikai törekvéseit hosszabb távon is figyelemmel kell követni. A magyar–kínai kapcsolatok pragmatikus alapokon történő intenzív erősítése, és kiváltképpen az európai, afrikai és ázsiai kontinenseket összekötő kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzését célzó „modern selyemút” („Övezet és Út Kezdeményezés”) programba történő, kölcsönös előnyökkel járó bekapcsolódás Magyarország érdeke. Ugyanakkor a gazdasági együttműködés lehetőségeinek kiaknázása során tekintettel kell lenni azokra a kitettségből adódó tényezőkre is, amelyek a feltörekvő Kína a kritikus infrastruktúrába történő beruházásai, a legfejlettebb infokommunikációs technológia esetleges szállítójaként való megjelenése és általában a regionális befolyásának megerősödése révén keletkeznek.
…
121. Hazánk érdeke, hogy tudományos és technológiai téren tovább javítsa pozícióit, és minél több szegmensben a fejlett országok közé, esetenként a világ élvonalába tartozzon. A nemzetközi munkamegosztásban törekedni kell a globális értékláncok minél nagyobb hozzáadott értéket előállító pontjaiba és munkafolyamataiba történő bekapcsolódásra, mivel ez a magyar gazdaság hosszútávon fenntartható növekedésének záloga. Az erőforrásokat ezért a magas hozzáadott értéket termelő ágazatokba célszerű összpontosítani.122. Mindebben kulcsszerepet játszik a magas szintű kutatás-fejlesztés, innováció, illetve az információs és tudásalapú társadalom fokozódó igényeinek kielégítésére képes korszerű köznevelés, szakképzés és felsőoktatás. Prioritásként kell kezelni a hazai kutatás-fejlesztés és innovatív eljárásrendek intézményi kereteinek további fejlesztését. Biztonságunk szempontjából kiemelt figyelmet igényel a katonai, a rendészeti és a közigazgatási felsőoktatás, valamint az információs technológiai szakterület. Az oktatási rendszer kiemelkedően fontos feladata továbbá a nemzeti kultúránk, történelmünk és identitásunk ismeretére, tiszteletére és a haza szeretetére való nevelés, ami a társadalmi kohéziót is erősíti.
…
[VII. Kiemelt biztonsági kockázatok] 124. A változékony globális környezetben számos kihívás, kockázat és fenyegetés irányulhat hazánk vagy szövetségi rendszereink ellen. Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájában meghatározott értékeink és adottságaink alapján, az elemzett biztonsági környezetben a következő kihívások nemzeti érdekeinkre gyakorolt hatása a leginkább jelentős:
…
d) jelentős károkat okozó kibertámadások a kormányzati informatikai rendszerek, az E-közigazgatás, a közműszolgáltatók, a stratégiai vállalatok, a létfontosságú infrastruktúra egyéb elemei és más, a társadalom működésében fontos szervezetek számítógépes hálózatai ellen;
…
[IX. Átfogó feladatok és eszközök] …
139. A nők és gyermekek védelme a nemzetközi válságkezelés egyik legfontosabb vezérelve és szempontja. Kiemelt cél a köznevelési és felsőoktatási intézmények, az ott levő személyek – különös tekintettel a gyermekekre/tanulókra – védelmének biztosítása. A köznevelési és felsőoktatási intézmények elsődleges feladata a gyermekek/tanulók védelmének biztosítása, az egészségük megőrzése érdekében az elhelyezésükről, ellátásukról való gondoskodás megfelelő, célzottan felkészített szakemberek által, az oktatási objektumok, infrastruktúrák védelme mellett. Az oktatás rendszerében alkalmazott informatikai nyilvántartási és adatrendszerek megóvása, védelme és rendelkezésre állása elengedhetetlen feltétel a megfelelő feladatellátáshoz.
…
152. A gyorsan változó biztonsági környezet a korábbiaknál hangsúlyosabban követeli meg, hogy továbbra is a döntéshozók rendelkezésére álljanak azok az információk, amelyek a Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők időbeni felismeréséhez és kivédéséhez, a kormányzati döntések megalapozásához szükségesek. Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők – különös tekintettel a terrorizmus, illetve a jelentős erőszakkészséggel rendelkező súlyos és szervezett bűnözés – elleni eredményes fellépés érdekében tovább kell erősíteni a rendvédelmi szervek közötti együttműködést. Hatékonyan kell működtetni a rendvédelmi szervek aktuális és releváns értesüléseinek koordinált felhasználása, valamint a kormányzati hírigények célirányos összehangolása érdekében kiépített információfúziós rendszert.
…
154. Hazánk gazdasági és társadalmi stabilitásával, ezáltal biztonságpolitikai érdekérvényesítő képességével is szorosan összefüggő célunk a költségvetési egyensúlyt biztosító, egyúttal növekedés- és exportorientált gazdaságpolitika folytatása…Kiemelt figyelmet kell fordítani a hatékony magyar kriptovaluta-szabályozás megalkotására.
…
157. A demográfiai gondokra részmegoldást jelenthet bizonyos termelési folyamatok gépesítése, illetve azok mesterséges intelligenciával való megerősítése már a kis- és középvállalkozások szintjén is, valamint a (köz)szolgáltatások automatizációja, amelyek egy átfogó gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai stratégia részét kell, hogy képezzék annak érdekében, hogy időben és megfelelően felkészülhessünk a technológia adta lehetőségek minél teljesebb kiaknázására.
…
159. A kibertérben jelentkező kihívások, kockázatok és fenyegetések kezelésére, a megfelelő szintű kiberbiztonság garantálására, a kibervédelmi feladatok ellátására, a nemzeti létfontosságú információs infrastruktúra zavartalan működésének biztosítására Magyarországnak készen kell állnia. Elsődleges feladat a kibertérben ténylegesen jelentkező vagy potenciális kihívások, kockázatok és fenyegetések azonosítása és nyomon követése, a kormányzati koordináció erősítése, a kibertér jogi szabályozásának fejlesztése, a felhasználók biztonságtudatos viselkedésének elősegítése, a kormányzati infokommunikációs rendszerek, a nemzeti létfontosságú információs infrastruktúra, a minősített információk és a nemzeti adatvagyon védelmének erősítése, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos nemzetközi együttműködés bővítése. A katonai kibervédelmet növekvő mértékben alkalmassá kell tenni a haderő kinetikus műveleteinek kibertérbeli támogatására, ki kell alakítani a kiberműveletekben alkalmazható offenzív képességeket. Ennek érdekében fejleszteni kell a Magyar Honvédség kibervédelmi és kiberműveleti erőit.160. Elengedhetetlen a nemzeti kibervédelmi képességek hazai bázisú kutatás-fejlesztéssel megalapozott erősítése, a korszerű technikai eszközök biztosítása. A kibervédelmi feladatok összetettsége miatt partnerséget kell kialakítani az állami és a magánszektor szereplői, az oktatási és a tudományos intézmények és az egyéni felhasználók között.
161. A mesterséges intelligencia szerepe a jelen és a jövő fejlesztései szempontjából rendkívüli jelentőségű, ezért ki kell terjeszteni alkalmazását. Koncentrálni kell azokat az infrastrukturális és humán erőforrásokat, amelyek megfelelő jogi és felelősségi környezet kialakításával lehetővé teszik a mesterséges intelligencia-alapú rendszerek fejlesztését és biztonságos üzemeltetését.
162. A kibertérrel kapcsolatos kihívások hatékony kezelése nemzetközi együttműködés nélkül elképzelhetetlen. Aktívan részt veszünk a globális kibertérben való felelős viselkedést szabályozó normák és a globális kiberbiztonság fokozására szolgáló bizalomerősítő intézkedések kidolgozására és végrehajtására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben.
163. A közrendet és a közbiztonságot fenyegető műveletekkel szembeni fellépés részeként azonosítani kell az álhíreket és azok forrásait, terjesztőit, továbbá fokozni kell a hazai stratégiai kommunikáció hatékonyságát. A stratégiai szemléletű, jól felépített kormányzati kommunikáció, a belföldi és a külföldi közvélemény megfelelő, időbeni és hiteles tájékoztatása központi szerepet játszhat bármely Magyarország biztonságát veszélyeztető esemény megelőzésében, illetve következményeinek elhárításában.
164. A hibrid támadások leleplezése és elhárítása céljából a megelőzés, a felderítés, a hírszerzés, az elhárítás, az információfúziós tevékenység és a kárenyhítés eszközeit és módszereit kell koordináltan, az állami szervek szoros együttműködésére építve alkalmazni.
165. Hazánk biztonsági környezetének romlása miatt szükséges a nemzetbiztonsági szolgálatok képességeinek továbbfejlesztése, különös tekintettel a titkos információgyűjtés koncentrált eszközrendszerére. A Magyarországot érintő biztonsági veszélytényezőknek megfelelően szorosabb együttműködést kell kialakítani a szövetséges és az európai uniós államok hírszerző és elhárító szervezeteivel.
…
167. A magas hozzáadott értékű, magas technológiai know-how-t biztosító, innováción alapuló űrszektorban való megjelenés rendkívül fontos, ami feltétele a világűr gazdasági, nemzetbiztonsági és védelmi területeihez történő hozzáférésnek. Célunk egy teljes mértékben XXI. századi, a világ élvonalbeli technológiáit – ráadásul jelentős magyar ipari hozzájárulással – felvonultató rendszer felállítása, amely akár a NATO-n belül, akár világviszonylatban is rendkívüli súlyt ad hazánknak…”
Forrás:
163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról; Magyar Közlöny; 2020. évi 81. szám; 2020. április 21.; o. (PDF)
