Találat: kiberhadviselés

A kibertérben is harcra kész a Magyar Honvédség

„ A hibrid hadviselés támadói és megbízói akár fizikai választ is kaphatnak Az elfogadott Nemzeti biztonsági stratégia a nemzet biztonságának szavatolása érdekében írta elő a Magyar Honvédségnek a kibertámadások és a hibrid hadviselés elleni hatékony fellépés szervezeti, technikai és emberi feltételeinek kiépítését. A Magyar Honvédség kész a kibertámadások és a hibrid hadviselés kivédésére, az elkövetők és megbízóik elleni fizikai fellépésre is. Ezt jelenti Benkő Tibor honvédelmi miniszter bejelentése: – A Magyar Honvédség nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy mindig egy lépéssel a fenyegetések...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. december 7.

Egy Biden vezette Amerika sürgős teendői a kiberdiplomácia területén – a stratégia Előző heti írásunkban a Biden vezetésével bizonyára felálló új amerikai kormányzat kiberdiplomáciával kapcsolatos legsürgősebb teendőit igyekeztünk végiggondolni. Az elemzés, múlt héten megjelent első részében azokat a lehetséges szervezeti változtatásokat mutattuk be, amelyekkel a (félreértés ne essék: mindenkori) amerikai kormányzat már jó ideje adós a nemzetközi kiberszabályozás és -igazgatás területén. Most azokat a stratégiai irányokat vesszük szemügyre, amelyek a kiberdiplomáciában kibontakozást kereső amerikai vezetés terepét kell, hogy jelentsék – legalábbis a...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. augusztus 3.

Az első szankciók: gyökeres változás az EU kiberhadviselési politikájában Meghökkentette a szakmai közvéleményt az EU – kibertérben, kiberkonfliktusokban – szokatlanul kemény lépése: az Unió „külügyminisztere” ugyanis a héten bejelentette, hogy korlátozó intézkedéseket vezettek be több olyan személy, illetve szervezet ellen, akikről és amelyekről feltételezik, hogy különböző jellegű kiberakciókat („kibertámadásokat”) intéztek az elmúlt évek során európai államok és vállalatok számítástechnikai rendszerei ellen. Joseph Borell, a közös kül- és biztonságpolitikáért felelős főbiztos nyilatkozatában megfogalmazta az eddigi (megengedő, vagy sokak szerint határozatlan és bizonytalan) uniós...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. július 6.

Konfliktus Kína és India között: a geopolitika digitalizálódása Az elmúlt hetek furcsa összetűzései, a Himalája magasan fekvő határvidékén kirobbant „furkósbotos” összecsapások kínai és indiai határőrök között korántsem néhány négyzetkilométernyi sziklás és jeges glecsermederért folytak. Ázsia két feltörekvő óriása, leendő szuperhatalma között tulajdonképpen bő fél évszázada rendszeresek az ilyen (térben és időben is korlátozott) csetepaték, és aligha meglepő, hogy az Egy Övezet Egy Út grandiózus infrastrukturális programjának korában a Kína-India-Pakisztán közötti (tartósan vitatott) határvidéken újra felforrósodtak az indulatok. Ha ránézünk a térképre, látjuk:...

Részletek

163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról

„...31. Hibrid támadással szembeni ellenálló képességünket növeli a nemzet egysége, demokráciánk szilárdsága, a közös nyelv, a felgyorsított döntéshozatali képesség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi erők szoros együttműködése egymással és a releváns polgári infrastruktúrával. Az új biztonsági kihívások miatt azonban folyamatosan szükséges fejleszteni az információs és kiberhadviselés elleni védekezés rendszerét. 32. Magyarország Kormánya mindent megtesz hazánk kiberbiztonsága érdekében, kapacitásainkat e területen is folyamatosan fejlesztjük. Tekintettel arra, hogy a kormányzati és más kulcsfontosságú infokommunikációs rendszerek elleni támadások száma növekszik és kifinomultságuk erősödik, folyamatos erőfeszítés...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2020. január 27.

ENSZ Leszerelési Ügyekkel Foglalkozó Hivatala: fókuszban a kiberdiplomácia témái A jövő hónapban kerül sor az ENSZ Leszerelési Ügyekkel Foglalkozó Hivatala égisze alatt felállított, és az információs és kommunikációs technológiák nemzetközi biztonsági vonatkozásainak vizsgálatára hivatott Nyílt végű Munkacsoport (Open-Ended Working Group - OEWG) második teljes ülésére (hivatalos neve: Second Substantive Session). Az IKT-forradalomnak a nemzetközi biztonsági közegre gyakorolt hatásait mintegy két évtizeddel ezelőtt kezdte szisztematikusan vizsgálni a Világszervezet. Az 1998-ban, közgyűlési határozattal felállított ún. Első Bizottság látott neki a tématerület feltérképezésének, és évente...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 18.

A digitális diplomáciára fordított erőforrások megtérülése Az elmúlt években – és ez az idő lassan már egy jó másfél évtizedre tehető – a digitalizáció meghódította a diplomácia merev, tartózkodó, távolságtartó, sokak szerint máig arisztokratikus világát. A diplomáciatörténet fejlődésének lassan hömpölygő évszázadaihoz mérten szinte szemvillanásnyi idő alatt változott meg a külkapcsolati feladatokat ellátó közigazgatási intézményrendszer munkarendje, folyamatszabályozása. Mi több: változtak, méghozzá alaposan, a diplomaták által vallott értékek, normák, alapelvek is. A külügyminisztériumok „felköltöztek” a közösségi média platformokra, virtuális nagykövetségeket nyitottak, online tudásmenedzsment rendszereket...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. október 21.

Ha majd Kína (teljesen) hatalmába keríti a Webet Jó öt évtizeden át az Egyesült Államok uralta az Internetet. A fejlesztés, ami kezdetben – ezt ne feledjük – a Pentagon egy kicsike és meglehetősen egzotikus projektjeként indult, mára egy globális, a szó szoros értelmében mindent átfogó hálózattá nőtte ki magát – és mindvégig megmaradt Amerika elvitathatatlan „felségterületeként”. Ennek a szép fényes korszaknak azonban vége – kongatja meg a vészharangot a tekintélyes Foreign Affairs cikke. Az USA egyértelműen átengedte a vezető szerepet Kínának a...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. szeptember 16.

Viralitás: számít-e a digitális diplomáciában is az információs láncreakció? A „viralitás” az új varázsszó diplomata körökben – foglalja össze legújabb elemzésének lényegét és lét okát Corneliu Bjola professzor, a digitális külkapcsolati gyakorlat egyik legnagyobb szaktekintélye. Az Oxfordi Egyetem Digitális Diplomáciai Kutatócsoportjának vezetője szerint elmúltak már azok az idők, amikor a „technológiai újoncnak” számító külügyminisztériumi, követségi munkatársak körében már maga az online jelenlét számított egy döntő előrelépésnek, illetve amikor a közösségi média leginkább a kapcsolatépítés új eszközének számított a diplomáciai élet szereplői körében....

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. augusztus 5.

Amerika az Instagramon terjeszt be egyfajta „vádiratot” Irán ellen Az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt a feszültség az Egyesült Államok és réges-régi közel-keleti ellenfele, Irán között. Az eseményeket látva nehéz szabadulni az érzéstől: az esetleges háborús lépések diplomáciai előkészítése lett az amerikai Külügyminisztérium egyes számú „közdiplomáciai” projektje. Miközben az USA külpolitikai establishmentje a már jól ismert, és egyfajta védjeggyé vált Trump-i kommunikációs csatornákat – elsősorban a Twittert – a korábban megszokott vehemenciával és hangerővel mozgósította ebben a veszélyesen eszkalálódó helyzetben is, új színfolttal...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3