„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) oldalán módszertani kézikönyv jelent meg az egyes régiók intelligens szakosodási stratégiáihoz (S3) kapcsolódó tematikus interregionális partnerségek fejlesztéséhez. Az S3 definíciója szerint az intelligens specializációt szolgáló nemzeti vagy regionális innovációs stratégiák (RIS3 stratégiák) integrált, helyspecifikus gazdasági szerkezetátalakítási stratégiák, öt fő hatásterülettel:
- A politika által nyújtott támogatást és ráfordításokat kulcsfontosságú nemzeti vagy regionális prioritásokra, kihívásokra és igényekre koncentrálják a tudásalapú fejlesztés érdekében.
- Az egyes országok vagy régiók erősségeire, versenyelőnyeire és kiválósági potenciáljára építenek.
- A technológiai és a gyakorlaton alapuló innovációt egyaránt elősegítik, és törekednek élénkíteni a magántőke beruházásait.
- Az érdekeltek teljes bevonását teremtik meg, ösztönzik az innovációt és a kísérletező kedvet.
- Konkrét tényekre támaszkodnak, és megbízható monitorozási és értékelési rendszereket tartalmaznak.
A Bizottság 2015 óta dolgozik intenzíven a tematikus interregionális S3 partnerségek fejlesztésén, amit most a megjelent módszertani kézikönyvvel is segíteni akar, alapozva a meglévő partnerségek módszertani tapasztalataira, a megfigyelt jó gyakorlatokra és a tematikus platformok eddig tapasztalataira. A kézikönyv a partnerségekben résztvevőknek annak a munkafolyamatnak (workflow) a követését ajánlja, amit a kézikönyv szerzői az EU 2013-ban bevezetett, az intelligens szakosodásban hasonló prioritásterületeket megfogalmazó és közös célokat megfogalmazó régiók közötti stratégiai együttműködését támogató „élcsapat megközelítés” (Vanguard Initiative, VI) munkafolyamatának továbbfejlesztésével dolgoztak ki. Ebben a VI módszertani megközelítésének négy fő fázisát: a tanulás, a kapcsolódás, a demonstrálás és a kereskedelmiesítés (Learn, Connect, Demonstrate, Commercialise) egy ötödik kulcslépéssel, a fellendítéssel (Scale-Up) egészítik ki. (A kézikönyv ugyanakkor jelen formájában csak az első két fázishoz fogalmaz meg módszertani útmutatást.)
A szerzők kiemelik, hogy nem szabálykönyvet, hanem kézikönyvet tettek közzé, amelynek nem lehet minden elemét minden partnerségre alkalmazni, ugyanakkor hasznos alapelveket fogalmaz meg a részletes regionális gyakorlatok kidolgozásához, kiemelt szerepet biztosítva a megbízható nyomonkövetési és értékelési mechanizmusnak (MEM).
A kézikönyv azon az Európai Bizottság által is támogatott megközelítésből indul ki, amely a tematikus partnerségeket az intelligens szakosodás hatékony eszközének tekinti (thematic partnerships for smart specialisation, TSSP). A 2014-2020-as tervezési időszakra meghirdetett S3-alapelvek mentén 2018-ra már 120, regionális vagy országos intelligens szakosodási stratégiát dolgoztak ki az EU-n belül, amelyek tervezésébe és megvalósításába a fejlesztésért és innovációért felelős állami szereplők mellett más releváns szereplők – vállalatok, tudományos műhelyek, civil szervezetek – is bekapcsolódtak, annak érdekében, hogy fejlesszék az innovációs erősségeket és összekapcsolják azokat az üzleti lehetőségekkel, szükségletekkel. A célok elérése érdekében az intelligens szakosodás fontos eleme a régiók közötti együttműködés, országhatárokon átívelő módon is, aminek egyik eredménye és célja az, hogy a szereplők előnyösebb feltételekkel tudjanak bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba. A Bizottság álláspontja szerint az EU versenyelőnye nagymértékben függ attól, hogy képes lesz-e új regionális növekedési modelleket kifejleszteni az innovatív területek fejlesztésének megcélzásával. A Bizottság apparátusa 2015-ben három tematikus S3-platformot hozott létre a tagországok prioritásainak figyelembe vételével, az interregionális együttműködés támogatására a mezőgazdasági és élelmiszeripari, az energetikai és az ipari modernizációs területeken. Ez a tematikus megközelítés a tárgyalt kézikönyvben is stratégiai keretként szolgál annak érdekében, hogy közelebb hozza egymáshoz a regionális politikákat. A platformok a „lentről felfelé” megközelítés jegyében iparági fejlesztési projekteknek biztosít terepet az interregionális együttműködés, a klaszterbe szerveződés és az iparági szereplők bevonásával.
A 2016-ban indított mezőgazdasági és élelmiszeripari platform keretében a Bizottság 2018 novemberétől öt partnerséget támogatott, amelyekben a résztvevő régiók száma 4 és 25 között mozog. A résztvevők döntő többsége a régi tagállamokból kerül ki: a régióknak csak 10%-a tartozik az EU-13-akhoz. Az energetikai platform keretében hat partnerséget támogat a Bizottság, egyenként 10-45 partner régió bevonásával. Ezekben a később csatlakozott 13 tagállam régiói 20%-os súllyal vesznek részt. A szintén 2016-ban indult ipari modernizációs platform 21 támogatott partnerséget foglal magába, kiemelten fókuszálva az új technológiák alkalmazására. 2019 januárjában 106 európai régió vett részt ezek munkájában. A tematikus S3-platformok folyamatosan szállították a tapasztalatokat új módszertani eszközök fejlesztéséről és teszteléséről, amit a szerzők a módszertani kézikönyv kidolgozásakor is felhasználtak.”
Forrás:
Methodological Manual Developing Thematic Interregional Partnerships for Smart Specialisation. A practical guide to building and managing interregional smart specialisation partnerships; Ruslan Rakhmatullin, Fatime Barbara Hegyi, Katerina Ciampi Stancova, Javier Gomez, Krzysztof Mieszkowski; Publications Office of the European Union, Joint Research Center; ISBN 978-92-76-17907-8, ISSN 1831-9424, doi:10.2760/564759; 2020
