„A koronavírus-járvány miatt az Európai Bizottságnak át kell rendeznie az európai zöld megállapodás prioritásait, előre hozva az épületfelújítási programot és más munkahely-teremtő kezdeményezéseket, miközben az is nyilvánvaló, hogy az eredetileg tervezettnél több közpénzt kell majd fordítani a zöld átállásra – közölte Diederik Samsom, az új, fenntartható gazdasági modellért felelős bizottsági ügyvezető alelnök, Frans Timmermans közvetlen munkatársa.
Az Európai Bizottságnak meggyőződése, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés katalizátora lehet Európában a példátlanul súlyos gazdasági válságból való kilábalásnak, és ebben nagy szerep jut majd az európai zöld megállapodásnak. De, ha a von der Leyen féle Bizottság által kigondolt formula továbbra is érvényes, a koronavírus-járvány által okozott gazdasági károk miatt valószínűleg újra kell gondolni a paramétereit – állapította meg az Európai Politikai Központ (EPC) által rendezett videóbeszélgetésen az Európai Bizottság témával foglalkozó egyik legmagasabb rangú tisztviselője.
„Olyan területre tévedünk, ahol sohasem jártunk azelőtt. A koronavírus-járványt recesszió, óriásira dagadó adósságok és deficitek és tömeges munkanélküliség kíséri. Mondjuk ki őszintén, senki sem tudja pontosan, hogyan tudunk kimászni a kátyúból” – vélekedett Diederik Samsom, aki az euróőpai zöld megállapodásért felelős bizottsági ügyvezető alelnök, Frans Timmermans kabinetfőnöke.
Ami a változó paramétereket illeti, a holland baloldal korábbi vezére szerint nyilvánvaló, hogy a gazdasági recesszió 15-20 százalékkal csökkentheti a magánszféra beruházási kapacitásait, ezért az államoknak kell még több pénzt betenniük a rendszerbe.
Emlékeztetett rá, hogy a decemberben bemutatott európai zöld megállapodás eleve egy új növekedési modellre lett felfűzve, és nem pusztán környezetvédelmi ambíciókat követett. Ezért az átfogó programban bemutatott intézkedések – szerinte – egytől egyig egy fentartható növekedési modell felé viszik Európát.
Samsom úgy látja, hogy a politikai akarat a zöld megállapodás végrehajtásához továbbra is adott, de több időre, valamint több pénzre lesz szükség a projekt megvalósításához.
A Bizottságnak először is újra kell gondolnia a zöld megállapodásban előirányzott intézkedések sorrendiségét, előrehozva azokat az elemeket – például a nagyszabású épületfelújítási programot -, amelyek nagy számú új munkahelyet képesek teremteni – mutatott rá Frans Timmermans kabinetfőnöke. Emlékezetes, hogy a Bizottság az eredeti célt megduplázva 200 millió épület ipari méretekben történő szigetelését javasolta, ami jelentős számú munkahelyet teremthet és csökkentheti a háztartások rezsiköltségeit.
Egy másik terület, ahol a Bizottság szerint rá kellene lépni a gázpedálra, az energiarendszerek átalakítása és azon belül is a hidrogén-előállítás, -szállítás és felhasználás előmozdítása. A közlekedési projektek megvalósítása is időben előre jöhet, az európai autóipar talpraállításával foglalkozó tervvel kombinálva. De, ahogy más ágazatokban is, a Bizottság a jövő technológiáiba való beruházások felgyorsítását fogja javasolni, mint amilyen az elektromos buszok és az elektromos töltőállomások gyorsított ütemű üzembe helyezése, illetve kiépítése.
A zöld megállapodás súlypontáthelyezése felgyorsíthatja azokat a projekteket is, amelyek egyszerre több európai nagyváros közös elektromos buszbeszerzését irányozza elő. Annál is inkább, mert az ilyen kapcsolt közbeszerzések nagy volumenű megrendeléseket adhatnak az európai járműipar számára. Diederik Samsom szerint a városi mobilitás elsőbbséget élvez majd többek között olyan projektek támogatása révén, amelyek koronavírus-ellenálló tömegközlekedést eredményezhetnek.
Kérdésre válaszolva az ügyvezető alelnök kabinetfőnöke úgy vélte, hogy a 2030-as kibocsátási értékeket felülvizsgáló „éghajlattörvényt” megalapozó hatástanulmányon javában folyik a munka, és az előzetes menetrend betartásával szeptemberben mutatja be a Bizottság. Ismert, hogy Brüsszel a számítások alapján a jelenleg érvényes 40%-os kibocsátás-csökkentési cél 50-55 százalékra való felemelését javasolhatja majd.
Samsom meglátása szerint Brüsszelnek az okozna a jelenlegi helyzetben igazán fejfájást, ha 2022 lenne az időhatár. Miután azonban az európai zöld megállapodás három évtizedet ölel fel, és 2030-ig még tíz év hátra van, szerinte ez érdemben nem befolyásolja a munkát és a forgatókönyveket sem.”
Forrás:
Brüsszel előrehozná a zöld megállapodás növekedést gerjesztő elemeit; Bruxinfo; 2020. május 7.
