„Az Európai Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására vonatkozó stratégiai iránymutatást fogalmazott meg a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájában. Az Eszköz a NextGenerationEU központi elemét képező fő helyreállítási eszköz, amely segíteni fogja az EU-t abban, hogy erősebbé és reziliensebbé váljon a jelenlegi válság leküzdését követően. Az Eszköz minden eddiginél több, 672,5 milliárd EUR összegű, az időszak elejére ütemezett kölcsönt és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt majd a helyreállítás döntő fontosságú első éveiben.
Az éves fenntartható növekedési stratégia közzététele indítja el az európai szemeszter ez évi ciklusát. Az előző évre vonatkozó fenntartható növekedési stratégiában a Bizottság az európai zöld megállapodáson és a versenyképes fenntarthatóság koncepcióján alapuló új növekedési stratégiába kezdett. Az idei éves fenntartható növekedési stratégia teljes mértékben kapcsolódik az előzőhöz. A környezeti fenntarthatóságnak, a termelékenységnek, a méltányosságnak és a makrogazdasági stabilitásnak a tavalyi éves fenntartható növekedési stratégiában meghatározott négy dimenziója marad a jövőben is a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveit, továbbá a nemzeti reformokat és beruházásokat megalapozó vezérelv. Ezek a dimenziók az európai szemeszter központi elemeit képezik és biztosítják, hogy az új növekedési menetrend segítsen letenni a zöld, digitális és fenntartható helyreállítás alapjait.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből való részesüléshez a tagállamoknak be kell nyújtaniuk helyreállítási és rezilienciaépítési terveik tervezetét, amely a fent említett uniós szakpolitikai kritériumokkal összhangban lévő nemzeti beruházási és reformterveket vázolja fel. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek foglalkozniuk kell az elmúlt évek, különösen a 2019-es és a 2020-as ciklus országspecifikus ajánlásaiban meghatározott gazdaságpolitikai kihívásokkal. A terveknek azt is lehetővé kell tenniük, hogy a tagállamok fokozzák gazdasági növekedési potenciáljukat, munkahelyeket teremtsenek, gazdaságukat és társadalmukat reziliensebbé tegyék, valamint hogy megvalósítsák a zöld és digitális átállást.
A Bizottság emellett további iránymutatást is közzétett a mai napon a tagállamok számára a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik benyújtásához, a terveikhez használandó egységes sablonnal együtt.
Kiemelt kezdeményezések
Mivel a következő kiemelt területekre irányuló beruházások és reformok minden tagállamban relevánsak, igen nagy beruházásokat igényelnek, valamint potenciálisan munkahelyeket teremtenek és növekedést generálnak, továbbá képesek kiaknázni a zöld és digitális átállás előnyeit, a Bizottság erőteljesen arra biztatja a tagállamokat, hogy a terveikben szerepeltessék ezeket:
- Megújulás – Az időtálló tiszta technológiákkal kapcsolatos projekteknek az időszak elejére történő ütemezése, továbbá a megújuló energiaforrások fejlesztésének és térnyerésének felgyorsítása.
- Korszerűsítés – A köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítása.
- Töltés – Az időtálló tiszta technológiák előmozdítása a fenntartható, hozzáférhető és intelligens közlekedés térnyerésének, a elektromos töltőállomások és üzemanyagtöltő állomások kiépítésének felgyorsítása és a tömegközlekedés bővítése érdekében.
- Kapcsolódás – Gyors széles sávú szolgáltatások kiépítése rövid időn belül valamennyi régió és háztartás számára, beleértve az üvegszálas és az 5G hálózatokat is.
- Modernizálás – A közigazgatás és a közszolgáltatások digitalizálása, ideértve az igazságügyi és egészségügyi rendszereket is.
- Kapacitásbővítés – Az európai ipari adatfelhő-kapacitások növelése és a legerősebb, csúcstechnológiájú és fenntartható processzorok kifejlesztése.
- Átképzés és továbbképzés – Az oktatási rendszerek hozzáigazítása a digitális készségek, valamint az oktatás és a szakképzés támogatásához minden életkorban.
Az Eszköz végrehajtását a Bizottság helyreállítási és rezilienciaépítési munkacsoportja fogja koordinálni, szoros együttműködésben a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósággal. Az Ursula von der Leyen elnök által vezetett irányítóbizottság nyújt majd politikai iránymutatást a munkacsoport számára az eszköz koherens és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.
A biztosi testület tagjainak gondolatai:
Ursula von der Leyen elnök a következőket nyilatkozta: „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a NextGenerationEU központi eleme. Kulcsfontosságú eszköz a kezünkben ahhoz, hogy a koronavírus-járvány által támasztott azonnali kihívásokat hosszú távra kiható lehetőséggé változtassuk. A tagállamoknak egyértelmű iránymutatásra van szükségük annak biztosításához, hogy az Eszköz 672 milliárd eurós keretét egyrészt Európa azonnali gazdasági helyreállítására, másrészt a hosszú távon fenntartható és inkluzív növekedésre fordítsuk. A mai napon előterjesztjük ezt az iránymutatást, és készen állunk arra, hogy támogatást nyújtsunk a tagállamoknak nemzeti stratégiáik kidolgozásához.”
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket tette hozzá: „A mai napon közzétesszük a következő évre vonatkozó gazdaság- és szociálpolitikai stratégiánkat, amely egyben meg is indítja az európai szemeszter folyamatát. Továbbra is támogatnunk kell a munkavállalókat és a vállalkozásokat ebben a válságban, de közben szem előtt kell tartanunk a költségvetések fenntarthatóságának középtávú megőrzését is. A mai napon további iránymutatást nyújtunk a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési terveik elkészítéséhez, és hét kiemelt kezdeményezésre teszünk javaslatot a zöld és digitális helyreállítás előmozdítása, valamint a humán tőkébe való beruházás érdekében. Most arra kérjük az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb jussanak végleges megállapodásra a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, hogy a jövő év elején megkezdődhessen a források áramlása. Válság idején rendkívül fontos az időzítés.”
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos az alábbiakat fogalmazta meg: „Európa úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány tragédiájából egyedülálló lehetőséget kovácsol: új, fenntarthatóbb alapokra helyezi gazdaságait. Ennek megvalósításához a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lesz az első számú eszköz. A ma közzétett iránymutatás célja, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a közösen elfogadott célkitűzéseinkkel összhangban álló, magas színvonalú nemzeti tervek elkészítéséhez. Nemcsak azért, hogy a helyreállítás támogatása érdekében a lehető leggyorsabban megkezdődhessen a finanszírozás áramlása, hanem azért is, hogy gyökeres változások indulhassanak el.”
A következő lépések
A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb állapodjanak meg a jogalkotási javaslatról annak érdekében, hogy az Eszköz 2021. január 1-jén megkezdhesse működését.
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtásának határideje 2021. április 30. A tagállamokat azonban arra biztatjuk, hogy már 2020. október 15-től kezdjék meg előzetes tervezeteik benyújtását. A tagállamoknak a lehető leghamarabb széles körű szakpolitikai párbeszédet kell kezdeniük valamennyi érdekelt fél bevonásával a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük elkészítése érdekében, és arra ösztönözzük őket, hogy tervezeteik megvitatása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a helyreállítási munkacsoporttal és a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósággal.
További információk:
Kérdések és válaszok: A Bizottság felvázolja a 672,5 milliárd EUR összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos következő lépéseket a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiában
Közlemény: 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia
Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz – A támogatások allokálása
Forrás:
NextGenerationEU: a Bizottság felvázolja a 672,5 milliárd EUR összegű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos következő lépéseket a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiában; Európai Bizottság; 2020. szeptember 17.
