„A PM stratégai céljai, a nemzeti fejlesztések fő súlypontjai
A kohéziós források felhasználását a dokumentum egy 2030-ig szóló jövőképre és annak eléréséhez rendelt 6 stratégiai célra alapozza. Magyarország 2030-ig szóló kiemelt célkitűzése a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett. A társadalmi, gazdasági, környezeti és humán fenntarthatóság összhangja biztosíthatja a nemzeti erőforrások, a jövő nemzedékek lehetőségeinek hosszútávú megőrzését, alkalmazkodóképességünket a hazai és globális kihívásokra. Jövőképünk, hogy 2030-ra Magyarország azon 5 európai ország közé emelkedik, ahol a legjobb élni, dolgozni, alkotni és lakni.
Gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes népesség
- a korai halálozás Európában legnagyobb mértékű csökkentése, így az elkövetkező 15 évben érdemben visszaszorítható a természetes fogyás,
- mindenki 2 évvel többet él egészségben,
- minden 10 munkaképes korú (20-64 éves) személyből legalább 8 dolgozni fog, ezáltal a munkavállalási korú népesség összlétszámának csökkenése mellett is sikerül növelni a foglalkoztatottak létszámát;
- a foglalkoztatás javuló feltételei hozzájárulnak a jobb életminőséghez, a munkavállalók egészségi állapotának és termelékenységének javulásához, segítik a család és a munkavállalás összeegyeztetését és a gyermekvállalást, gyermeknevelést;
- javul a népesség képzettsége, teljes körű a minőségi, befogadó, méltányos oktatáshoz való hozzáférés;
- a középosztály kiszélesítése érdekében megtörjük a szegénység nemzedékek közötti és területi újratermelődését, javulnak a gyermekek továbbtanulási mutatói, továbbá az ország legtöbb hátránnyal küzdő településein élő lakosság helyzete érezhetően javul.
Csúcstechnológiájú, innovatív, magas hozzáadott értéket előállító Magyarország, a magyar termelési kultúra XXI. századi újjászületése
- érdemben emelkedik hazánkban az európai élvonalba tartozó, környezetbarát technológiákkal előállított javak aránya;
- jelentősen nő a magyar kkv-ban az egy főre jutó hozzáadott érték, így az általuk megtermelt érték a GDP-ben kifejezve meghaladja a nagyvállalatokét;
- Magyarország a mérsékelt innovátorok sorából a jelentős innovátorok közé emelkedik.
Energiafüggetlen Magyarország, tiszta és biztonságos környezet
- csökken az ország energiafüggősége, aminek érdekében energiatermelésünk 21%-a megújuló energiaforrásból származik 2030-ra;
- minden közintézmény, nagyobb energiaigényű ipari fogyasztó és a háztartások fele okos mérővel fog rendelkezni;
- klímaváltozással, szélsőséges időjárás által okozott hatásokkal szembeni ellenálló képesség, alkalmazkodóképesség növelése;
- csökkennek a levegőt és vizeinket szennyező kibocsátások és biztonságosabban üzemelnek a közművek.
Gyors és kényelmes közlekedés, elérhetőség javítása az országban és a Kárpát-medencében
- gyorsforgalmi utak kötik össze Budapestet és a megyei jogú városokat, valamint javul az ország összekötése a szomszédos országokkal;
- korszerűsödnek az elővárosi és távolsági vasutak, valamint javulnak a közösségi közlekedési szolgáltatások az utasélmény számottevő növelése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében;
- zöld közlekedés erősítése a közösségi közlekedésben és a további kerékpárút fejlesztésekkel.
Vonzó vidéki életmód
- a területileg differenciált oktatási-tudományos, innovációs és gazdaságösztönző fejlesztések eredményeként nem lesz magyar régió a 20 legszegényebb európai régió között;
- élhetővé és jól elérhetővé tesszük településeinket.
Kárpát-medencei régió nemzetközi versenyképességének növelése
- a fejlesztések tervezése és megvalósítása során biztosítjuk, hogy azok a Kárpát-medence más régióira is kiterjedjenek.
A PM céljai összhangban állnak a hazai fejlesztéspolitika stratégiai céljaival és maradéktalanul megfeleltethetőek az unió szakpolitikai célkitűzéseinek.
Fejlesztések a szakpolitikai célkitűzések rendszerében
A fenti célrendszer alapján került sor az uniós szakpolitikai célkitűzések kiválasztására, amelynek indoklását, a kapcsolódó fejlesztési igények igazolását, helyzetértékelését tartalmazza a PM első fejezete, jelezve a releváns operatív programokhoz kapcsolódást is. A helyzetértékelésen alapuló tervezett beavatkozásokat és azok elvárt eredményeit az operatív programoknál magasabb szinten, általánosabban megfogalmazva foglalja össze a PM.
Az Intelligens Európa célkitűzés keretében a gazdaság versenyképességének, a termelés hatékonyságának javítása, a kutatás-fejlesztés-innováció, vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálása támogatása cél.
Főbb tervezett beavatkozások:
- A kutatói szakmai előmenetel támogatása, vonzóbb kutatói életpálya kialakítása.
- Kutatói infrastruktúrák fejlesztése, tudományos és innovációs parkok új hálózatának létrehozása.
- Az ipar és kutatás, felsőoktatás, kutatóintézetek és vállalkozások együttműködésének támogatása, termékfejlesztés ösztönzése.
- A vállalkozások hozzáadott érték termelésének növelése.
- Kiemelt növekedési potenciállal rendelkező, a zöld gazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipari vállalkozások támogatása.
- A vállalkozások támogatása az új technológiákra történő sikeres átállás, innováció, fenntartható technológiaváltás és a digitalizáltság növelése terén.
- Értékláncbeli sikeres részvétel erősítése, vertikális és innovációs együttműködések, a nemzetközi piacra lépés támogatása.
- A KKV-k IKT használatának szemléletformálása, a cégek ösztönzése, támogatása, digitalizációs szintjének emelése, IKT eszközökhöz és megoldásokhoz való hozzáférési lehetőségek bővítése.
- Stratégiai ágazatokra és kiemelt növekedési potenciálú vállalkozásokra fókuszáló vállalkozásfejlesztési programok.
- Térségi és helyi gazdaság erősítése, továbbá gazdaságfejlesztési akciók, komplex programok támogatása területi kiegyenlítési céllal, kiemelten a legkevésbé fejlett térségekben.
- Korszerű digitális megoldások fokozatos bevezetése a közigazgatási munkába (pl. korszerű adatvédelmi, adatelemzési, feldolgozási megoldások, mesterséges intelligencia, szoftverrobotok, stb.).
A Zöldebb, karbonszegény és ellenálló Európa célkitűzés a gazdaságosan és környezetileg is fenntartható energiatermeléssel és biztonságos hálózatokkal, intelligens megoldásokkal, megújuló és bővülő kapacitású közművekkel, tisztább üzemű városi közlekedéssel támogatja környezeti és természeti erőforrásaink fenntartható használatát. Itt jelennek meg az Igazságos Átmenet (JTF) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében támogatott fejlesztések is.
Főbb tervezett beavatkozások:
- A megújuló energia alapú egyéni és közösségi áram-és hőtermelést valamint a saját célú felhasználást célzó beruházások támogatása.
- Energiatakarékos technológiák elterjesztése. Nagyobb hálózati rugalmasságot és az időjárásfüggő megújuló energia alapú áramtermelők integrálását biztosító intelligens hálózati megoldások, okos mérők alkalmazása.
- Távhő rendszer korszerűsítése, zöldítése, okos költségmegosztók telepítése.
- Épületenergetikai, energiahatékonysági fejlesztések, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint szemléletformálás.
- A közösségi közlekedésen túlmutató alacsony energiaigényű és kibocsátású alternatív (kiemelten elektromos) közlekedési módok, e-autózás választásának ösztönzése és feltételeinek megteremtése, például alternatív üzemanyagtöltő hálózatok kiépítése.
- A körforgásos gazdaságra való átállással összefüggő beruházások, fejlesztések.
- A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer minőségi fejlesztése.
- Közüzemi ivóvíz- és szennyvízhálózatok fejlesztése. A 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvíztisztítása kiemelt hangsúlyt kap.
- A vízminőség védelmét és az aszálykezelést is integráló vízgazdálkodási fejlesztések a fenntartható ár- és belvízvédelem javítása, vizeink állapota és a vízmérleg javítása érdekében.
- Szennyezett ipari és barnamezős területek helyreállítása, kármentesítése és gazdasági célú fejlesztése.
- A Natura 2000 területek és a zöldinfrastruktúra megőrzését, az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható hasznosítását biztosító ökológiai és infrastrukturális feltételek megteremtése, információs rendszerek fejlesztése.
- Katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fejlesztése a katasztrófakockázat csökkentés érdekében.
- A kötöttpályás, tiszta üzemű városi mobilitás hálózat és eszközállomány fejlesztése, beleértve az utasélmény számottevő növelésének szempontját is.
- Átképzési programok a legnagyobb ÜHG kibocsátók kiváltásánál a speciálisan képzett munkaerő rugalmasabb alkalmazása, új gazdasági ágak meghonosítása érdekében.
- Fenntartható akvakultúra-beruházások hatékony víz- és energiahasználattal alternatív energiaforrásokkal, illetve a környezetterhelés csökkentésével, őshonos halállomány nevelésével.
- Halfeldolgozás és halmarketing.
A Jobban összekapcsolt Európa célkitűzés keretében a gyors és kényelmes közúti, kerékpáros és vasúti közlekedés összekapcsolt, új generációs infrastruktúrájának megteremtése kerül támogatásra.
Főbb tervezett beavatkozások:
- Közút- és vasútvonalak korszerűsítése és bővítése.
- Vasútvonalak villamosítása és a megfelelő biztosító berendezések kiépítése.
- Vasúti közlekedés sebességének növelése, vasúti járművek beszerzése.
- Kerékpáros közlekedés biztonságát célzó beruházások.
- Lokális, országos és EuroVelo kerékpárút-hálózatok építése, továbbfejlesztése.
- További intermodális csomópontok kialakítása.
A Szociális Európa célkitűzés a gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes társadalom megalapozását szolgálja munkaerőpiaci beavatkozásokkal, az egészségügy, köznevelés, szakképzés, felsőoktatás és a szociális intézményrendszer fejlesztésével, valamint a társadalmi felzárkózás és esélyegyenlőség támogatásával.
Főbb tervezett beavatkozások:
- Kiemelt jelentőséget kap az egészségügyben a megelőzés és az ellátáshoz, valamint azon belül különösen a minőségi alapellátáshoz való egyenlő hozzáférés.
- Az egészségügyi ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése, hatékonyságának javítása.
- A köznevelés eredményességének javítását célzó, a lemorzsolódást csökkentő programok, fejlesztések megvalósítása.
- Az alapkészségek, kiemelten a digitális készségek, és a kulcskompetenciák megerősítése.
- Tehetséggondozás, felzárkóztatási programok a gyermekek és fiatalok részére.
- Humán közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése.
- Munkahelyek védelme, a munkaerőpiac helyreállítása, a munkában maradás vagy munkába állás segítése, a munkaerőpiac gazdasági sokkokkal szembeni ellenálló-képességének erősítése.
- Hatékony munkaerő-feltárás és –közvetítés, foglalkoztatást és munkába állást ösztönző támogatások és szolgáltatások.
- A munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség és a jogszerű foglalkoztatás erősítése.
- Mindenkinek – kiemelten a hátrányos helyzetű, és roma fiatalok számára – esélyt kell teremteni a felsőoktatáshoz való hozzáféréshez.
- A szakemberhiány mérséklése a szakmai oktatás és a felsőoktatási képzések vonzóvá tételével, a kibocsátás mennyiségi és minőségi növelésével.
- A szak- és felnőttképzési kínálat folyamatos aktualizálása, szolgáltatások igazítása a felhasználók igényeihez.
- Korszerű, digitális kompetenciafejlesztésre alkalmas oktatási környezet megteremtése a szakképzésben.
- A felsőoktatás, illetve a szakmai oktatás magasabb szintű együttműködése révén a képzések tartalmi összhangja, egymásra épülése által biztosított karrierlehetőség.
- Megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek és idős munkavállalók munkába állásának segítése.
- A nők munkaerő-piaci részvételének előmozdítása többek között bölcsődei férőhelyek számának növelésével, kisgyermekes szülők rugalmas foglalkoztatásának segítésével.
- Családbarát munkahely kialakítása munkahelyi óvodák, bölcsődék férőhely kialakításával, növelésével.
- Társadalmi szolidaritás előmozdítása az önkéntesség kultúrájának népszerűsítésével.
- Átmeneti gyermekfelügyeletet nyújtó szervezetek támogatása és kisgyermekes szülők rugalmas foglalkoztatásának segítése.
- A hátrányos helyzetű gyermekek iskolaérettségének, és sikeres iskolai karrierjének segítése iskolán belüli és kívüli programokkal.
- A hátrányos helyzetű emberek, köztük kiemelten romák iskolai végzettségi szintjének és foglalkoztatási esélyeinek növelése. iskolán belüli és kívüli programokkal.
- A legszegényebb települések települési szintű diagnózis alapján történő komplex (infrastrukturális és humán) fejlesztése, egységes koordináció mellett.
- Romák, köztük kiemelten roma nők foglalkoztatásba ágyazott képzése, továbbá a közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra történő segítése, bűnelkövetők társadalmi visszailleszkedésének támogatása.
A polgárokhoz közelebb álló Európa célkitűzés beavatkozásai a területi elmaradottság csökkentésére és a települések élhetőségének javítására koncentrálnak a település-, városfejlesztés támogatásával, a térségi gazdaság fejlődését támogató célzott humán és infrastruktúrafejlesztésekkel, a turizmus fejlesztésével.
Főbb tervezett beavatkozások:
- A területi egyenlőtlenségek tompítását szolgáló beavatkozások.
- Átfogó városfejlesztési programok a városokban és funkcionális vonzáskörzeteikben átfogó térségi programok, integrált területi beavatkozások keretében.
- Gazdaságfejlesztési célú térségi fejlesztési programok a helyi erőforrások kihasználásával.
- Kiemelten a leginkább elmaradott régiók területi lehetőségeihez igazodó összetett gazdasági, innovációs, felsőoktatási, infrastrukturális és humán beavatkozások megvalósítása.
- A kistelepüléseken a falusi életmód hátrányainak csökkentése célzott infrastruktúra-, gazdaság- és közösségfejlesztési programokkal.
- A vidéki életmód rehabilitációjához a munkaerő rugalmasabb mobilitását lehetővé tévő közlekedési fejlesztések.
- A turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése a helyi gazdaság élénkítésével összhangban. Kulturális és művészeti, történeti jelentőségű értékekre épülő, komplex minőségi szolgáltatást nyújtó attrakciók fejlesztése, illetve a rekreációs célú, családbarát vonzerőre építő komplex fejlesztések támogatása.
”
Forrás:
Általános; Széchenyi 2020; 2020. október 29.
