Találat: partnerségi megállapodás

A helyreállítási alap után most a kohéziós pénzek sorsa a kérdés

„ Tavaly a figyelem arra irányult, hogy lesz-e, és mikor lesz elérhető a 750 milliárd eurós rendkívüli helyreállítási alap. A magyar rész ebből ma is kérdéses, de az EU regionális politikai biztosa most a közös költségvetésből járó kohéziós támogatás lehetséges forrásvesztésére is emlékeztetett. Elisa Ferreira múlt héten az Európai Unió konzultatív szervezete, a Régiók Bizottsága plenáris ülésén figyelmeztetett, hogy közösségi forrást veszíthetnek azok a tagországok, amelyek nem juttatják el mielőbb az Európai Bizottsághoz a leendő uniós felzárkóztatási támogatások lehívásához szükség operatív programokat....

Részletek

Magyarország benyújtotta a Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottságnak

„Magyarország benyújtotta a Partnerségi Megállapodást az Európai Bizottságnak. A kormány célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió 5 legélhetőbb országa közé tartozzon. Ennek érdekében a következő évek uniós és hazai forrásait elsősorban a gazdaságélénkítésre, a kis- és középvállalkozások támogatására, a magyar települések erősítésére, valamint a kutatás, fejlesztés és innovációs célú beruházásokra fordítjuk. Magyarország az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokat és a társadalmi egyeztetést követően az első tagállamok között benyújtotta a Partnerségi Megállapodást hivatalosan a Bizottságnak. A dokumentum rögzíti, hogy a 2021–27-es időszakban felhasználható,...

Részletek

Partnerségi Megállapodás 2021-2027, Operatív programok – Társadalmi véleményezés

„A fentebb jelzett célokat és beavatkozásokat az alábbi operatív programokon keresztül kívánja az ország teljesíteni: Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP), Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program (ZIKOP), Mobilitás Operatív Program (MIOP), Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP), Humánfejlesztési Operatív Program (HOP), Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) és Magyar Akvakultúra-fejlesztési Operatív Program (MAKOP). Koordinálás, elhatárolás és kiegészítő jelleg az alapok között A PM a főbb beavatkozások összefoglalásán túl rögzíti a kohéziós alapok és más uniós eszközök közötti összhangot biztosító elveket, intézményfejlesztési beavatkozásokat. Mind...

Részletek

Partnerségi Megállapodás 2021-2027, Általános – Társadalmi véleményezés

„A PM stratégai céljai, a nemzeti fejlesztések fő súlypontjai A kohéziós források felhasználását a dokumentum egy 2030-ig szóló jövőképre és annak eléréséhez rendelt 6 stratégiai célra alapozza. Magyarország 2030-ig szóló kiemelt célkitűzése a gazdasági és társadalmi versenyképesség növelése a területi egyenlőtlenségek csökkentése mellett. A társadalmi, gazdasági, környezeti és humán fenntarthatóság összhangja biztosíthatja a nemzeti erőforrások, a jövő nemzedékek lehetőségeinek hosszútávú megőrzését, alkalmazkodóképességünket a hazai és globális kihívásokra. Jövőképünk, hogy 2030-ra Magyarország azon 5 európai ország közé emelkedik, ahol a legjobb élni, dolgozni,...

Részletek

Partnerségi Megállapodás 2021-2027 – Társadalmi véleményezés

„A Partnerségi Megállapodás mutatja be Magyarország fő kihívásait és kitűzi fejlesztési prioritásait. Rögzíti, hogy a Magyarországra érkező uniós fejlesztési források hogyan fogják támogatni Magyarország és az Európai Unió stratégiai céljait és meghatározza az uniós források eredményes és hatékony felhasználásának feltételeit. Az alábbiakban a Partnerségi Megállapodás rövid összefoglalóját ismerheti meg, valamint elmondhatja véleményét és javaslatát a megállapodásról. Magyarország Partnerségi Megállapodása összefoglalja a 2021-2027 közötti uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó kohéziós fejlesztések (ERFA, KA, ESZA+, ETHA alapok) magyar fejlesztési beavatkozásait, a kapcsolódó koordinációs és végrehajtási...

Részletek

Partnerségi Megállapodás 2021-2027, Az igazgatási kapacitás megerősítése – Társadalmi véleményezés

„A fejlesztéspolitikai rendszer főbb elemeinek bemutatása keretében a PM kifejti az új időszakra releváns intézményrendszer főbb vonalait és a szükséges intézményi, eljárásrendi módosításokat, kapacitáserősítési elvárásokat. A 2014-ben kialakított intézményrendszer a nagy mértékben segíti a hatékonysági és abszorpciós szempontok teljesülését, és melynek értékeit Magyarország a 2021-2027-es programozási időszakra is fenn kívánja tartani. Az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek (KSZ) feladata alapvetően változatlan marad. A szektorális programok esetében KSZ nem kerül kijelölésre. A területi OP és a halgazdálkodási operatív program esetében a Magyar...

Részletek

Beszélünk a részvételről… Megyei jogú városok fejlesztési dokumentumainak elemzése az érintettek részvételének aspektusából

„Tanulmányunkban a hazai vidéki nagyvárosok tervezési folyamata során megvalósuló érintetti részvételt elemezzük. Érdeklődésünk középpontjában az áll, hogy az érintetteknek milyen lehetőségük van a fejlesztési folyamat aktív részesévé válni, milyen korlátok állnak ennek útjában. A 23 hazai megyei jogú város 2013 és 2014 során elfogadott partnerségi egyeztetési terveit, városfejlesztési koncepcióit és integrált településfejlesztési stratégiáit elemeztük, kvalitatív tartalomelemzés segítségével. Ez lehetőséget adott arra, hogy a dokumentum felszíni rétegét (miszerint beszélünk a részvételről, és azt fontosnak tartjuk), ütköztessük a dokumentumok mélyrétegeinek felszínre hozható tartalmával (miszerint...

Részletek

A Kormány 1851/2014. (XII. 30.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájának módosításáról és a „Zöld könyv az infokommunikációs szektor 2014–2020 közötti fejlesztési irányairól” című akcióterv elfogadásáról

„A Kormány megerősítve az infokommunikációs ágazat 2014–2020 közötti fejlesztésére vonatkozó korábbi stratégiai döntéseit, figyelembe véve egyúttal az Európai Bizottsággal közösen elfogadott Partnerségi Megállapodásban erre vonatkozóan megállapított előzetes feltételeket 1. egyetért a Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról szóló 1069/2014. (II. 19.) Korm. határozattal elfogadott, a 2014–2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (a továbbiakban: NIS) módosításával (a továbbiakban: Módosítás) és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a NIS-nek a Módosítással egységes szerkezetben való közzétételéről a kormányzati portálon; Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Határidő: azonnal...

Részletek

Megjelentek a 2014-2020-as fejlesztési időszak első felhívásai

„ Egy hónappal azt követően, hogy José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke aláírták az Európai Unió és Magyarország közötti partnerségi megállapodást, megjelentek az új uniós pályázatok. “Ezzel új időszámítás kezdődött, a koncepciótlan fejlesztéseket felváltja a munkahelyteremtést, az exportra épülő gazdasági növekedést előmozdító korszak” - hangsúlyozta Lázár János pénteken az MTI-nek. A ma megjelenő 120 milliárd forint fejlesztési forrás csak előfutára az új időszaknak, hiszen ma is tárgyalunk az Európai Bizottsággal az új operatív programokról. Mint azt...

Részletek

Szeptember elején írják alá a partnerségi megállapodást az uniós forrásokról

„ Szeptember elején írják majd alá az Európai Bizottság és Magyarország közötti partnerségi megállapodást - mondta pénteken Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, miután az Európai Bizottság elfogadta a dokumentumot. A helyettes államtitkár közölte: az aláírás jelenti majd azt, hogy a partnerségi megállapodás kérdése le van zárva. Magyar részről az aláíró várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök lesz. Csepreghy Nándor hangsúlyozta, a dokumentum elfogadása nagyon komoly eredmény, a kormány elmúlt időszakban a fejlesztéspolitika területén tett lépéseinek pozitív visszaigazolása. Az Európai Bizottság...

Részletek
Page 1 of 2 1 2