„ Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Unió támogatásával megvalósuló Integritás Projekt keretében feltérképezte a költségvetési szférában működő több mint 1000 intézmény korrupciós kockázatait. Az adatok a mai naptól nyilvánosak az Integritás Portálon. A hét évig tartó, évente ismétlődő kérdőíves kutatás keretében 2011. február 8. és március 31. között első alkalommal került sor a hazai költségvetési szervek jelentős részének felmérésére. Az elektronikusan feldolgozott, majd – térinformatikai eszközökkel – internetes térképi felületen megjelenített veszélyeztetettségi indexek segítségével összehasonlíthatóvá váltak a közszférára jellemző intézményi korrupciós kockázatok. Az első adatfelvétel tapasztalatai azt mutatják, hogy a megkérdezett intézmények fontosnak tartják a hivatali korrupció visszaszorítását, nyitottak a korrupciós kockázatok kezelését célzó újabb módszertani megközelítések elsajátítására és az integritás szemlélet befogadására.
Az ÁSZ a Magyarországon működő 14.409 költségvetési szerv közül arányosan rétegzett mintavétellel választott ki 4.111 intézményt. Az első adatfelvétel során összesen 1.095 kitöltött kérdőív érkezett a projekt keretében kifejlesztett elektronikus adatfelvevő-, feldolgozó és térképi megjelenítő rendszerbe. Az adatok feldolgozása és az eredmények térképi megjelenítése segít a közszférára jellemző feladatköri és működési kockázatok beazonosításában. Az Integritás Projekt a közvélemény számára teljesen új, a közigazgatás és a politika számára pedig részben ismeretlen fogalmat (integritás) és működési módot kíván bevezetni a köztudatba. A cél, hogy az ÁSZ által kezdeményezett fejlesztés a korrupciós kockázati adatok megjelenítésén túl társadalmi szintű „tudatformálást” is megalapozzon.
A 2011. évi felmérés során először alkalmazott, 155 kérdésből álló Integritás Kérdőív olyan szervezeti működési és szabályozási területekre kérdezett rá, melyek befolyásolják az intézmény integritását, azaz a következetes és feddhetetlen szervezeti működést, etikus munkakörnyezetet, tiszta és átlátható belső folyamatokat. Ugyancsak fontos visszajelzésre adnak lehetőséget azok a kérdéscsoportok, melyek a szervezetek vagyongazdálkodására, az EU támogatások felhasználására és a közpénzek kezelésére adnak választ. A felmérés intézmények szintjén tényszerű és ellenőrizhető válaszok alapján számolja a költségvetési szervek korrupciós veszélyeztetettségi jellemzőit. Erre – a véleményeket, attitűdöket és szubjektív percepciókat mérő korábbi kutatásokkal szemben – Magyarországon eddig még nem volt példa.
Az 1.095 választ beküldő intézmény 26%-os adatszolgáltatási arányt jelent az első évben. Ez az arányszám ugyanakkor 38% az adatot szolgáltató intézmények által kezelt költségvetési források összegét tekintve (2.238 Mrd Ft), illetve 36% a célcsoport összesített személyi állományát figyelembe véve (208.067 fő). Az első országos adatfelvétel során a helyi önkormányzatok, valamint a célcsoporton belüli nagyobb intézmények – mint például a kormányzati szervek (65%), a területi igazgatási szervek (50%), vagy rend- és honvédelmi szervek (46%) – voltak aktívabbak.
Az egyes kérdéscsoportok 30-40 olyan rizikófaktort mérnek, amelyek esetében a válaszok fontos információkat közölnek a az egyes intézmények egyedi veszélyeztetettségi jellemzőiről. Az eredmények három kiemelt index segítségével jól szemléltethetők, amelyek mértéke és egymáshoz való viszonya – egyfajta ujjlenyomatként – a választ adó intézményekre jellemzően, egyedi módon mutatja be a korrupciós kockázatokat:
Az első a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő eredendő veszélyeztetettségi tényezőket (EVT) teszi mérhetővé. Ezt olyan tényezők határozzák meg, amelyek alakítása az alapítószerv jogalkotási hatáskörébe tartozik. Így például a hatósági jogalkalmazás, a (jogi) szabályozás, vagy a különféle (oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális) közszolgáltatások nyújtása. A résztvevő intézmények válaszai alapján jogállásukat és feladatkörüket tekintve a helyi önkormányzatok korrupciós szempontból kimagaslóan veszélyeztetettek Magyarországon.
A második index az egyes intézmények napi működésétől függő – az eredendő korrupciós veszélyeztetettséget növelő – tényezőket (KVNT) jeleníti meg. Ez leképezi a költségvetési szervek jogi/intézményi környezetének jellemzőit, működésük kiszámíthatóságát, stabilitását, továbbá az intézmények működtetése során jelentkező – alapvetően a mindenkori menedzsment döntéseitől befolyásolt – olyan változó tényezőket, mint a stratégiai célok meghatározása, a szervezeti struktúra és kultúra alakítása, valamint a személyi és költségvetési erőforrásokkal, illetve a közbeszerzésekkel való gazdálkodás. E mutató tekintetében a felsőoktatási intézmények vezetik a sort, majd a kormányzati szervek következnek, míg harmadik helyen a független államhatalmi szervek találhatók.
A harmadik a kontrollok hiányából adódó korrupciós veszélyeztetettséget (KHKT) számszerűsíti, amely esetben azt szükséges megvizsgálni, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült kontrollok, illetőleg, hogy ezek ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket. Itt olyan további faktorok mérhetők, mint a szervezet belső szabályozása, a külső és belső ellenőrzés, valamint az egyéb integritás kontrollok: etikai követelmények meghatározása, összeférhetetlenségi helyzetek kezelése, a bejelentések, panaszok kezelése, rendszeres kockázatelemzés és tudatos stratégiai menedzsment. E mutató vonatkozásában a sorrendet azok a közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetik, amelyekre nem jellemző a közhatalmi döntésekhez kapcsolódó bonyolult jogi garanciális rendszerek kiépültsége, ebből következően a fejlett adminisztrációs rendszerek működtetése. Ilyenek a sport és szabadidős intézmények, a bölcsődék és óvodák, valamint a kulturális intézmények és általános iskolák.”
Forrás:
Térképen a korrupciós kockázatok, Állami Számvevőszék, 2011. június 23.
A korrupció veszélye az önkormányzatoknál a legnagyobb, Joób Sándor, Index.hu, 2011. június 23.
