„Romba dönthette volna az online szolgáltatások és újságok üzleti modelljét az Európai Parlament egyik direktívája. A tagállamok által törvénybe foglalandó szabály szerint a weboldalak csak a felhasználó határozott beleegyezése után tárolhattak volna adatokat a látogatókról. Az irányelv frissített verziója azonban már megelégszik az adattároló- és követőrendszerekből való utólagos kiiratkozás lehetőségével is. A jövőben akár a böngészőben is beállíthatjuk, milyen viselkedést várunk a weblapoktól.
A weboldalak nem csak úgy nyernek adatokat a felhasználóktól, hogy hosszú űrlapokat töltetnek ki velük a regisztráció során. Vannak lapok, amelyek a felhasználói fiók elkészítésekor bekérik a látogató korát, érdeklődési területeit, legfelsőbb végzettségét, e-mail-címét és hasonló adatokat is. Emellett azonban rengeteg olyan adatot is tárolnak az oldalak, amelyeket nem begépelnie kellett a látogatónak. A szerverek cookie-nak nevezett kis adatfájlokban tárolják el gépünkön, hogy mely cikkeket kattintottuk le, milyen nyelven, vagy éppen milyen szövegmérettel olvastuk a lapot. Ezt a módszert szinte minden weboldal használja, a legkisebb blogoktól a legnagyobb online újságokon át a videomegosztókig vagy a közösségi oldalakig.
Az Európai Parlament által kiadott irányelv a mostani gyakorlatot úgy változtatta volna meg, hogy minden egyes adatgyűjtéshez a felhasználó engedélyét kellett volna kérnie az oldalnak. A weboldalak tetejét kitöltő engedélykérő mezőnek a kényelmetlenség mellett még egy káros hozadéka lehetne: rászoktatta volna a netezőket az oldalak által felkínált párbeszédablakok rutinszerű leokézására. Ezzel épp azt tanította volna meg, amitől a biztonsági cégek a leginkább óvnak bennünket, és ami az Európai Parlament szándékával is éppen ellenkezik, miszerint a felhasználók tudatosabban döntsenek arról, mely adataik kezelését adják át a szolgáltatóknak.”
Forrás:
Romba dönthetné a tartalomipart a cookie-törvény, [origo], 2011. június 25.
