„Az első lépés természetesen az önkormányzati és az államigazgatási hatósági hatáskörök sokszor hangoztatott szétválasztása. A vitaanyag a II. fejezetben a hatáskörök döntő többségének állami szervekhez történő telepítéséről ír, az összegzés részben a jegyzők által ellátott államigazgatási feladatokról. Tisztázni szükséges, hogy mely feladatok és hatáskörök kerülnek állami szervhez, melyek nem (vagy az összes). Ezt követően ki kell alakítani és ismertetni azt a rendszert, amit a döntéshozók az államigazgatási hatáskörök ellátása kapcsán elképzeltek. Megszűnnek-e a párhuzamosságok az alábbi szervekkel, nem duplázódnak-e a vezetői szintek?
- megyei kormányhivatal,
- járási kormányhivatal,
- Kósa Lajos felvetése nyomán: a megyei jogú (törvényhatósági jogú) város (polgármesteri, önkormányzati) hivatalában maradnak államigazgatási hatáskörök,
- önkormányzati hivatal, önkormányzatok egyesített hivatala, önkormányzati iroda faladatai (kérelem benyújtás, tájékoztatás).
Készültek-e tanulmányok arra vonatkozóan, hogy melyek az államigazgatási ügyek közül azok, amelyek elektronikus úton intézhetők? Miért olcsóbb vagy miért hatékonyabb a járási hivatalban intézni a helyszíni szemlét igénylő ügyeket?
Kevesebb ügyintéző fogja ellátni a feladatokat, vagy ugyanennyi magasabb színvonalon? Nem csak az állam zárja be ezúttal is a saját szárnyvonalait?
Az önkormányzati egyesített hivatalban az adóügyekkel foglalkozó szervezeti egység ugyanannyi lelkesedéssel látja-e el feladatát, ha a kisebb község bevétele a behajtandó, végrehajtásra váró összeg?
2. A települési önkormányzat hivatalából a járási központba történő hatáskör telepítés során a közlekedés, a megközelíthetőség a legégetőbb kérdés. Megtörténik a reformmal párhuzamosan a falvakból történő közúti-vasúti közlekedési lehetőségek fejlesztése vagy legalább az úthálózat karbantartása? Készültek-e tervek, számítások erre vonatkozóan, megfogalmazódott-e ez a gondolat egyáltalán?
3. Melyek azok a jogszabályi garanciák, amik az e-közigazgatás térnyerését biztosítják, lehetséges-e ez egyáltalán adminisztratív eszközökkel? Az elektronikus ügyintézést elő lehet írni, segíteni lehet eljárási szabályokkal, de ha hiányzik hozzá az infrastruktúra és az emberi képességek, akkor hiábavaló a célkitűzés. Éppen a kisebb települések alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű, idősebb népessége kezeli a legritkábban az info-kommunikációs eszközöket. Ezáltal az úgynevezett digitális szakadék tovább nőhet, az újabb törésvonal pedig a (TSZ, gyár, üzem után) hivatal nélkül maradt falu lakosai és a nagyobb városok lakosai között húzódik majd. Hogy milyen súlyú a probléma, azt jelzi, hogy az Unió célkitűzései között is szerepel a digitális megosztottság elleni küzdelem.
4. Történtek-e számítások a 2000 fős lélekszám alatti települések, és a járási jog nélkül maradt városok hivatalából elbocsátott ügyintézők számát illetően? Esetleg a járási vagy az önkormányzati egyesített hivatalban folytathatják a munkát? Kijelenthetjük, hogy a versenyszféra ezeken a településeken és ezek közelében nem tud megélhetést biztosítani számukra, ők pedig életüket és jövőjüket a mindenkori kormányok, kormányzó elitek által eléjük tárt életpálya modell szerint szervezték, tervezték meg. A 65 majd 75 %-os aktivitási ráta realizálásáig ezeknek az embereknek nincs mozgásterük, lehetőségük.
Végül egy gondolat a 2/3-os többségről. Emlékezhetünk az előző ciklusban a megyei közigazgatási hivatalok tragikomikus kálváriájára, ami annak a jó példája, hogy milyen nehéz a 2/3-os döntésekhez konszenzust kialakítani. Megkockáztatható, hogy ilyen nagyobb, összetettebb témában szinte lehetetlen több politikai erő között. Ebből és a kormánypárti politikusok nyilatkozataiból következik, hogy a készülő sarkalatos törvény(ek) várható élettartama akár évtizedekre is szólhat. Ezért is szükséges nagyon körültekintően nyúlni az önkormányzati rendszerhez, hogy ne okozzanak több kárt, mint hasznot.”
Forrás:
Kérdések és javaslatok …a járási hivatal és az önkormányzati hivatal kialakításával, az államigazgatási hatáskörök telepítésével kapcsolatban, az ÖTV. vitaanyag alapján, Marton V. Krisztina, ETK Önkormányzati Klub, 2011. június 20.