„Mi a Bizottság digitális iránytűje?
A Bizottság közleményt terjesztett elő „A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális iránytű: a digitális évtized európai útja” címmel. A közlemény a következőket határozza meg:
- 2030-ra vonatkozó jövőkép a polgárok szerepvállalásán és technológiai vezető szerepén alapuló sikeres digitális átalakulásról, amely reziliensebb és virágzóbb társadalmat eredményez;
- Négy sarkalatos pont mentén kialakított egyértelmű és konkrét célkitűzések az EU 2030-as céljának megvalósításához: digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek, biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitális átalakulása és a közszolgáltatások digitalizálása;
- A digitális elveket meghatározó keret, amely képessé teszi az embereket a digitális világban való szerepvállalásra;
- A digitális iránytű vázlata annak biztosítása érdekében, hogy az EU elérje ezeket a célokat. Az iránytű javaslatot tesz egy szilárd irányítási struktúrára, egy olyan keretre, amely megkönnyíti és felgyorsítja az EU kritikus kapacitáshézagait kezelő, több országra kiterjedő projektek elindítását, valamint egy több érdekelt felet tömörítő fórum létrehozására a szélesebb nyilvánossággal való kapcsolattartásra;
- A digitális átalakulás terén alkalmazott európai szemlélet globális színtéren való érvényesítésére irányuló fellépések.
Miben különböznek a közleményben vázolt elképzelések az egy évvel ezelőtt közzétett digitális stratégiától?
Ez a közlemény az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégiára épül, amely továbbra is átfogó keretként szolgál. Figyelembe veszi azonban a koronavírus-világjárvány által előidézett hatalmas változásokat is, amelyek nagymértékben felgyorsították a digitális eszközök használatát, bemutatva lehetőségeiket, ugyanakkor feltárva társadalmunk kiszolgáltatottságát az új digitális egyenlőtlenségekkel szemben.
A Bizottság nemcsak ambiciózus célokat javasol, hanem egy szilárd irányítási mechanizmust, egyértelmű mérföldköveket és gyakorlati eszközöket is a végrehajtásuk megkönnyítése érdekében, különösen a több országra kiterjedő projektek keretének perspektívájával. A közös célkitűzéseink megvalósításának figyelemmel kísérése érdekében a közlemény tartalmaz egy monitoringrendszert, amely azt méri, hogy az EU milyen eredményeket ért el a 2030-ra kitűzött fő célértékekhez képest.
Melyek a digitális iránytű 2030-ra kitűzött céljai?
A négy sarkalatos pont mindegyikét egyértelmű célkitűzések határozzák meg, amelyeket 2030-ig kell elérni:
- Digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek:
- Az összes felnőtt legalább 80%-ának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel
- Az EU-ban 20 millió IKT-szakembert – nőket és férfiakat egyaránt – kell foglalkoztatni, szemben a 2019-es 7,8 milliós létszámmal.
- Biztonságos és jól teljesítő fenntartható digitális infrastruktúrák:
- A 2020-as 59%-os arányhoz képest az összes európai háztartásnak gigabites internetkapcsolattal kell rendelkeznie, és – szemben a 2021. évi 14%-os aránnyal – az összes lakott területet 5G fogja lefedni.
- Az élvonalbeli és fenntartható félvezetők európai gyártásának, beleértve a processzorokat is, a világ termelésének legalább 20%-át kell kitennie, azaz a termelést a 2020-as 10%-hoz képest meg kell kétszerezni.
- 10 ezer klímasemleges, rendkívül biztonságos peremhálózati csomópontot kell telepíteni az EU-ban (amelyek lehetővé teszik az adatfeldolgozást a hálózat peremén), elosztásuk pedig garantálja, hogy az adatokhoz a lehető legkisebb késedelemmel lehessen hozzáférni.
- Európának szert kell tennie első kvantumgyorsított számítógépére.
- A vállalkozások digitális átalakulása:
- Négy vállalkozásból háromnak felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát kell használnia.
- Az európai kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást, míg 2019-ben ez az arány 61% volt.
- Az EU-ban mintegy 250 unikornisnak (1 milliárd USD értékű induló vállalkozás) kell lennie, ami 100%-os növekedést jelent 2021-hez képest.
- A közszolgáltatások digitalizálása:
- Valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak elérhetőnek kell lennie az interneten
- Minden polgárnak hozzá kell férnie az elektronikus egészségügyi dokumentációjához.
- A polgárok 80%-ának digitális személyazonosítási megoldást kell alkalmaznia.
Kötelezőek lesznek-e a célértékek a tagállamok számára?
A célértékek azt hivatottak elősegíteni, hogy az uniós intézmények és a tagállamok egyértelműen politikai kötelezettséget vállaljanak és a közös célkitűzésekre összpontosítsanak, ami a közös célértékek 2030-ig történő elérésére irányuló erőfeszítések végrehajtása, ellenőrzése és nyomon követése céljából végzett munka alapjául szolgál.
Mit jelent ez a vállalkozások számára?
A több országot érintő projektekre vonatkozó egyértelmű célok, konkrét célértékek és hatékony erőforrás-összevonási mechanizmus egyértelmű jelzéseket adnak a vállalkozásoknak, segítve őket a digitalizáció előnyeinek kiaknázásában, lehetővé téve a vállalkozók számára, hogy innovatívak legyenek, létrehozzák és növeljék vállalkozásukat, beruházásokat vonzzanak és új munkahelyeket teremtsenek. 2030-ra az új termékek, az új gyártási folyamatok és az új üzleti modellek szintjén a digitális technológiák nemcsak mint támogató tényezők kerülnek bevezetésre.
Mik a több országra kiterjedő projektek?
A digitális iránytű részeként a több országra kiterjedő projektek olyan nagy projektek, amelyek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és más uniós finanszírozásra építve az uniós költségvetés, a tagállamok és a magánszektor forrásait igénybe véve a digitalizáció kulcsfontosságú területein valósítanak meg beruházásokat Európa-szerte.
A digitális évtizedre vonatkozó európai jövőkép megvalósításához meg kell erősíteni a kapacitásokat olyan területeken, mint a konnektivitás, a mikroelektronika, az adatok és a felhő. Az összehangolt fellépés és az erőforrások összevonása több kulcsfontosságú nagyprojekt érdekében segít majd elérni azt a hatást, amelyet egyetlen tagállam sem tud egyedül elérni. Ez segíthet csökkenteni a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti digitális szakadékokat, és támogathatja az összekapcsolt, interoperábilis és biztonságos digitális egységes piacot.
A Bizottság a digitális iránytű részeként jelenleg vizsgálja a lehetőségeket; ilyen lehetne például egy kifejezetten erre a célra kialakított, több országra kiterjedő projekteket átfogó eszköz.
Milyen projekteket finanszíroz az EU, és hogyan?
A NextGenerationEU több kollektív beruházást tesz lehetővé digitális átalakulásunkba. A digitális átalakításba való beruházás érdekében minden egyes nemzeti terv esetében 20%-os minimális kiadási célértéket határoztak meg, amelyet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből kell finanszírozni, és amely kiegészíti a 2021–2027-es időszakra szóló európai költségvetés digitális komponensét. Ez lehetővé teszi, hogy az e közleményben meghatározott célokhoz szilárd alapot hozzanak létre. Ez a közlemény azt is kiemeli, hogy egyre több lehetőség nyílik olyan területekre irányuló beruházások megvalósítására, mint az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközhöz kapcsolódó digitális konnektivitás.
Hogyan vonják be a polgárokat?
A közlemény egy olyan menetrendet is tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy az emberek kiaknázzák a digitális átalakulás előnyeit, különösen azzal, hogy a polgárokat és az érdekelt feleket az EU és a tagállamok eredményeit érdekképviseleti fórum keretében nyomon követve szorosabban bevonják a digitális szakpolitikák kialakításába és végrehajtásába.
A közlemény elfogadását a célértékekről és az iránytűről folytatott célzott konzultáció, valamint a digitális elvekről folytatott nyilvános konzultáció követi.
Végezetül a Bizottság évenként Eurobarométer felmérést kíván végezni, amelynek célja kifejezetten annak nyomon követése, hogy az európaiak hogyan vélekednek jogaik, értékeik és törekvéseik tiszteletben tartásáról az online térben.
Hogyan fogja támogatni a digitális átalakulás a zöld átállásra irányuló uniós törekvéseket?
A digitális technológia segíthet csökkenteni a globális kibocsátásokat. Emellett jelentősen csökkenteni fogja a társadalom környezeti lábnyomát is, például azáltal, hogy optimalizálja az energiafelhasználást számos ágazatban, többek között a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a gyártásban, a várostervezésben és a szolgáltatásokban. Az IKT-ágazatnak a saját zöld kihívásával is szembe kell néznie. A javasolt intézkedések energiahatékonyabb digitális infrastruktúrákhoz vezetnek a természeti erőforrásokra és a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatásuk korlátozása érdekében (pl. az energiahatékony mikroprocesszorokra vonatkozó célérték).
Hogyan értékelik és vizsgálják felül az előrehaladást?
A Bizottság a digitális évtizeddel foglalkozó új éves jelentés közzétételét javasolja az Európai Parlament és a Tanács számára. Ez a jelentés a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő bővített mutatón (DESI), a megfelelő sarkalatos pontokon, célértékeken és elveken, valamint az e célkitűzéseknek való megfelelés általánosabb áttekintésén alapuló, az EU és a tagállamok által a 2030-as digitális ambíció felé tett előrelépést jelző „közlekedési lámpákat” is tartalmazni fog.
A jelentés azonosítja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó közös uniós céloktól való lehetséges eltéréseket, és javaslatokat fog tartalmazni e hiányosságoknak a tagállamokkal való szoros együttműködés és koordináció keretében, közös kötelezettségvállalások és intézkedések révén történő kezelésére. Információforrásként szolgál majd az európai szemeszter számára is, különösen a munkahelyteremtést és a növekedést elősegítő intézkedések értékelése során.
Milyen előnyöket nyújt a közlemény a polgároknak?
A Covid19-világjárvány rávilágított, hogy a munka, az oktatás, a vásárlás és a kapcsolattartás terén milyen mértékben függünk a digitális eszközöktől. A digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket azonban nem mindenki tudta ugyanolyan mértékben kiaknázni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló széles körű finanszírozás mellett a közlemény jelzi, hogyan lehet a digitális technológiák felhasználásával beruházni a készségekbe, támogatni a vállalkozásokat és javítani a közszolgáltatásokat.
Hogyan fogják online meghatározni és védeni az online térre kiterjedő alapvető jogoka?
A Bizottság azt javasolja, hogy egy intézményközi nyilatkozatba foglaljanak bele egy sor digitális elvet és jogot. Ez a szociális jogok európai pillérére épülne és kiegészítené azt, így iránymutatással szolgál majd az EU és a tagállamok számára a digitalizáció előnyeit valamennyi polgár számára biztosító digitális szabályok és szabályozások kidolgozásához. Ez a nyilatkozat hangsúlyozná a polgárok alapvető jogait, például a véleménynyilvánítás szabadságát, a személyes adatok és a magánélet védelmét, illetve a különféle, megbízható és átlátható információkhoz való hozzáférést. Emellett a digitális elvek átfogó skálája is tájékoztatná a felhasználókat, és iránymutatást nyújtana a politikai döntéshozóknak és a digitális szolgáltatóknak. Ezek a digitális elvek magukban foglalnák például az internetszolgáltatásokhoz és a digitális egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférést, valamint az emberközpontú algoritmusokra vonatkozó etikai elveket.
A mai közlemény elfogadását a digitális elvekről szóló nyilvános konzultáció követi. E konzultációs időszakot követően a Bizottság hivatalos javaslatot fogad el, amelyet az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatandó megbeszélésekhez és tárgyalásokhoz használnak fel azzal a céllal, hogy közös intézményközi nyilatkozatot fogadjanak el.
A Bizottság már közzétette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatót (DESI) – miért lenne szükség új irányítási mechanizmusra?
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) Európa digitális teljesítményére vonatkozó mutatók széles körét foglalja össze, és nyomon követi az uniós tagállamok fejlődését. A DESI azonban nyomonkövetési eszköz, és sem célértékeket, sem irányításukat, sem végrehajtásukat nem határozza meg. Az uniós szintű közös digitális célértékek felhasználhatók annak számszerűsítésére, hogy a tagállamok milyen előrehaladást értek el a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén, és rövid és középtávú jelzéseket adhatnak az ilyen előrelépésre vonatkozóan. A közös digitális célértékek felé tett előrehaladást a DESI-vel együtt a tagállamokra vonatkozó mennyiségi mutatók alapján értékelik és mérik.
Milyen konkrét intézkedéseket terveznek a globális együttműködés keretében?
A digitális partnerségek előmozdítják az uniós szabályozási normákhoz és szabványokhoz való igazodást vagy konvergenciát, élénkítik a kutatási együttműködést, valamint beruháznak a digitális konnektivitásba és a kialakulóban lévő technológiákba. A partnerségek révén növekednek az „Európa együtt” kezdeményezésekbe történő beruházások, amelyek egyesítik az EU, a tagállamok és a vezető vállalatok, valamint a hasonló gondolkodású partnerek és nemzetközi pénzügyi intézmények erőforrásait. Az EU vezető szerepet kíván vállalni demokratikus partnereinek a globális digitális transzformáció biztonságos, nyitott és felelős megközelítésére vonatkozó közös elképzelések köré szervezésében.
Melyek a következő lépések?
A közlemény elfogadását a célértékekről és az iránytűről folytatott strukturált konzultáció, valamint a digitális elvekről folytatott nyilvános konzultáció követi. E széles körű konzultáció alapján a Bizottság 2021 végéig határozott előrelépést kíván elérni a többi intézménnyel a digitális elvekről szóló nyilatkozattal kapcsolatban, és 2021 harmadik negyedévében javaslatot tesz egy digitális politikai programra, amely működőképessé teszi a digitális iránytűt. Végezetül a Bizottság évenként Eurobarométer felmérést kíván végezni, amelynek célja kifejezetten annak nyomon követése, hogy az európaiak hogyan vélekednek jogaik, értékeik és törekvéseik tiszteletben tartásáról az online térben.”
Forrás:
Európa digitális évtizede – Kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2021. március 9.
