„ A Mesterséges Intelligencia Koalíció dolgozta ki azt a stratégiát, mely megágyazott a magyar adatvagyonról való közgondolkodásnak, s életre hívta a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget. Az, hogy ki rendelkezik a nemzeti adatvagyon felett, szuverenitási kérdés, s éppen ezért nem szabad politikai viták tárgyává tenni. Jakab Rolandot, a MIK elnökét kérdezte a Makronóm.
…
A 21. század aranyának is szokás nevezni azt a felfoghatatlanul nagy adatmennyiséget, amit manapság mindannyiunk megtermel a különböző online aktivitásai, az egyszerű internetes böngészés közben is. Kétségtelen, hogy a Big Data korában felértékelődött a magunkról kiadott adatok fontossága, hiszen ezekre építkezve a mesterséges intelligencia (MI) alapú algoritmusok mindannyiunk hétköznapjaira kihatással vannak. Erre a helyzetre pedig – előbb vagy utóbb – az állami szabályozásnak is válaszolni kellett.Kiket tömörít a Mesterséges Intelligencia Koalíció, s miért volt szükséges a létrejötte?
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a Digitális Jólét Program keretében létrejött Mesterséges Intelligencia Koalíció a helyi MI ökoszisztéma szakmai és konzultációs fóruma, amely az üzleti, akadémiai, kutatói és kormányzati szféra 312 szervezetét tömöríti. A platform fő célkitűzése, hogy az MI-megoldások széleskörű bevezetésével Magyarországot az európai élvonalba segítse, növelje a hazai vállalkozások versenyképességét, illetve
előmozdítsa a nemzeti adatvagyon tudatos kiaknázását az ország digitális szuverenitásának megőrzése érdekében.Emellett társadalmi tudatosító kampányokkal szeretnénk elérni, hogy minél többen szerezzenek alapvető ismereteket a technológiáról, ami egy MI-kompatibilis munkaerőállományt eredményez.
Az MI Koalíció elsődleges feladata Magyarország MI Stratégiájának megalkotása volt. A további eredmények közé tartozik a helyi MI ökoszisztéma országtérképének összeállítása, az ai-hungary.com magyar MI gyűjtőoldal létrehozása, amely egyben a hazai adatkereskedelem beindítására hivatott adatpiaci platformoknak is otthont ad. Megszerveztük emellett Európa első interaktív MI kiállítását, projektcsapataink pedig számos hatástanulmányt készítettek.
Az előbb említette Magyarország MI Stratégiáját. Miért volt szükséges ennek kidolgozása?
Az elmúlt 10 évben a mesterséges intelligencia mint technológia olyan léptékű fejlődésnek indult, amelyet sokan egy új ipari forradalom kezdetéhez hasonlítanak.
Ezúttal azonban nincs a fejlődésnek természeti erőforrás igénye, hanem a rendelkezésre álló emberi erőforrás kompetenciája határozza meg a fejlődés korlátait. E technológia mindenkit személyesen érint, radikálisan alakítja át a munkaerőpiac elvárásait, új dimenziókat nyit a hatékonyságnövelés terén és óriási gazdasági növekedési lehetőséget hozhat. Ugyanakkor a fejlődés egy globális versengő környezetben történik és számos szuverenitási kérdést vet fel. Mindez Magyarország számára történelmi lehetőség és kihívás.
A technológia térnyerésével járó megkerülhetetlen változások komoly lehetőséget jelentenek a magyar gazdasági növekedés szintjének fenntartására és emelésére, a magyar vállalati szektor versenyképességének javítására, az üzleti és közigazgatási folyamatok felhasználók érdekében történő fejlesztésére, valamint a környezet- és klímavédelmi célkitűzéseink legmodernebb technológiák által támogatott elérésére.
Mindezt felismerve Az MI Koalíció mintegy 1000 szakértőjének és az ITM szakembereinek közös erőfeszítéseként 2020 szeptemberében bemutattuk Magyarország 2030-ig szóló MI Stratégiáját. A dokumentum meghatározza az ország számára legígéretesebb fókuszterületeket, a technológia bevezetéséből származó előnyöket, valamint a végrehajtáshoz szükséges eszközrendszert, illetve annak menetrendjét.
Már többször is szó volt róla, hogy az adatvagyon kiaknázása szuverenitási kérdés. Mit takar ez pontosan az önök olvasatában? Ha piaci alapon lehet majd adni-venni az adatokat, akkor az nem csökkenti majd a szuverenitást azáltal, hogy a magyar adatok külföldi kézbe kerülhetnek?
A szuverenitás azt jelenti, hogy Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy a saját érdekeit érvényesítse, valamint megőrizze, megvédje integritását. Ebben benne van a magyar állam, a magyar állampolgárok és a magyarországi gazdasági szereplők védelme is.
Szuverenitásunkat tehát nem az sérti, hogy a Magyarországon található jószágokkal szabadon lehet kereskedni, hanem az, ha ezeket ellopják vagy az elszámolási viszonyokat nem hagyják érvényre jutni.Ennek megfelelően az adatok forgalmának biztosítása és a velük való kereskedelem, illetve ennek során a magyar cégek és Magyarország érdekeinek védelme pontosan, hogy a szuverenitást szolgálja, és nem kockáztatja.
Hogy látják, milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia a magyar gazdaságra az elkövetkező 10-20 évben?
A mesterséges intelligencia az életünk, a gazdaságunk és a társadalmunk minden rétegébe beépül, mély és alapvető változásokat tesz lehetővé. A mesterséges intelligencia modulok mentén átgondolt üzleti folyamatok, munkakörök alapjaiban fognak megkérdőjelezni koordinációs folyamatokat, szabályozási alapokat, társadalmi együttműködési formákat.
Mindezen folyamatok egy olyan világot teremtenek, amelyben folyamatos alkalmazkodásra, az újdonságok követésére és tanulásra lesz szükség a teljes életünk során.
Hogy mely államok és azokon belül mely közösségek lesznek képesek hatékonyan élni a megjelenő előnyökkel az előrelátó és átfogó tervezés, merész célkitűzések és azok módszeres végrehajtásának függvénye.A gazdaságot és a társadalmat egyaránt fel kell készíteni a közelgő változásokra.
A stratégia szerint a kiemelt célok között szerepel a GDP 15 százalékos, míg a vállalati szektor termelékenységének 26 százalékos növelése tíz éves távlatban. Ezen túl is nevesítettünk lényeges célkitűzéseket, nevezetesen, hogy Magyarország váljon az autonóm járművek fejlesztésének és tesztelésének első számú központjává, mintegy 2 millió állampolgár vegyen részt aktívan saját adatainak gondozásában adattárca segítségével, 2,5 millióan részesüljenek MI-támogatott oktatásban, 3 millióan pedig az integrált digitális egészségügyi rendszer előnyeit élvezhessék. Szeretnénk elérni, hogy tíz év múlva az ügyintézés 60 százaléka elektronikusan, önkiszolgáló módon működjön, a mezőgazdaságban pedig az adatalapú rendszereknek köszönhetően harmadával csökkenjen az ammónia-kibocsátás.
Azért a történelem folyamán az emberek gyakran ellenálltak az ilyen volumenű, hirtelen technológiai fejlődésnek. Nem fogja negatívan érinteni a munkaerőpiacot az MI elterjedése?
Kiemelten fontos a munkaerőállomány felkészítése a technológiai változásokra, így célzott edukációval elérhető, hogy 2030-ra akár 1 millió magasabb hozzáadott értéket termelő, jobban fizetett munkahely jöhessen létre. A mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi készségeket, átveszi tőlünk a monoton, helyenként akár veszélyes feladatokat. Ahogy több tanulmány is rámutatott már korábban, rendkívül alacsony azon állások aránya, amelyek teljes egészében kiválthatók automatikával. Inkább egyes feladatkörök fognak átalakulni, amelyek a technológia mélyebb bevonásával gyorsabban, hatékonyabban lesznek elvégezhetők. Ezáltal az emberek sokkal inkább érdemi feladatokra tudnak majd koncentrálni. Tény, hogy mindez alkalmazkodást igényel majd, de széles körű képzési programokkal segíteni lehet és kell a munkavállalókat.
Látni kell, hogy nemcsak adattudósokra lesz ugyanakkor szükség, hanem egy sor olyan szakemberre is, akik kielégítik az adatgazdaság és az MI-hajtotta megoldások által generált új készségek iránti igényeket.
Az adatokat tisztítani kell, a gépekhez kezelőszemélyzetre lesz szükség, de számos, eddig még nem ismert feladatkör is létrejön majd. Mindenki megtalálhatja a számítását ebben az új, adatvezérelt gazdasági környezetben.
Tudják egyáltalán a magyar emberek, hogy mi az az MI? Milyen ennek a technológiának az ismertsége és elfogadottsága ma Magyarországon?
Az MI-t sokan a sci-fikből ismert negatív sztereotípiákkal azonosítják, teljesen alaptalanul. Ezeket a fenntartások szeretnénk eloszlatni, meg szeretnénk ugyanis értetni a társadalommal, hogy a mesterséges intelligencia csupán jobbá teszi az életünket. Nem rivális, hanem egy eszköz, amely optimalizál, előrejelez és segít a döntéselőkészítésben.
Valóban vannak árnyoldalai a fejlesztéseknek, de ezeket közösen, megfelelő etikai standardok lefektetésével mederben lehet tartani. Világszerte több kezdeményezés indult a megbízható MI szabályainak megalkotására, mi az MI Szabályozási és Etikai Tudásközpont, a MISZET felállításával reagáltunk, amelynek keretében szeretnénk megalkotni az európai szinten egyedülálló adatvagyon-szabályozást.A társadalmi tudatosítás jegyében indítottuk útjára decemberben az MI Kihívás kampányt, amelynek célja, hogy 2021 végéig egymillióan átfogó képet kapjanak a technológiában rejlő lehetőségekről, és közülük százezren egy ingyenes alapozó online kurzuson megismerjék a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Az ai-hungary.com oldalról elérhető MI Kihívás az alapfogalmak és az etikai kérdések tárgyalása mellett számos felhasználási eset bemutatásával világít rá a technológia által kínált gyakorlati előnyökre. A megszerzett tudás új szemléletmódot hoz, ami a vállalkozások számára kézzelfogható versenyelőnnyé nőheti ki magát.
Ha az ember megnyitja a mesterséges intelligenciáról szóló stratégiát, akkor azt látja, hogy szinte minden ágazatba be akarják vezetni az MI használatát és az adatvezérelt megoldásokat. Nem túlzás ez kicsit? Mégis hogyan lehetne MI vezérelt például az agrárium?
Az MI egy horizontális technológia, a gazdaság minden szektorában megjelenik. Az agrár példánál maradva a Mezőhegyesi Ménesbirtokon már jelenleg is a legújabb technológiai megoldásokra támaszkodik a gazdálkodás, ahol a precíziós mezőgazdaság jelenti a mindennapokat, és
a drónok képfelismerő algoritmusokkal jelzik, hogy pontosan hol és mennyi növényvédő szert kell alkalmazni, ezáltal minimálisra csökkentve a talaj terhelését.A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2,6 milliárd forintos hazai fejlesztésből megvalósult robotizált szarvasmarhatelepének irányító központja Mezőhegyes közelében 2020. október 29-én. (MTI/Rosta Tibor)Emellett a logisztikában elterjedtek a készletező előrejelző rendszerek, ami a gasztronómiába is egyre inkább betör. A sales és marketing részlegek számára is megkerülhetetlenek az MI-alapú megoldások az ügyfelek targetálása kapcsán, míg a közösségi média kommentek intelligens szövegelemzés szintén értékes információkkal szolgál. A pénzügyi szektorban a hitelbírálatok folyamatát döntéstámogató eszközök segítik, az ügyfélszolgálat-automatizáció mind gyakrabban gyorsítja az ügyintézést.
A bevezetések elterjesztését azonban folytatni kell, hiszen ezáltal garantált a multiplikátor hatás.
A stratégia több minisztériumot is megjelölt, amelyek a végrehajtásban közvetlenül is részt vesznek. Azonosítottuk ugyanakkor azokat az ágazatokat, ahol különösen nagy eséllyel rúghatunk labdába nemzetközi szinten, és ahol valóban szükséges egy állami többlet impulzus a megfelelő fejlesztések beindítására.
Ennek megfelelően elsősorban a gyártás, az egészségügy és az agrárium MI-kompatibilitásának megteremtése a kiemelt cél, mint ahogy az államigazgatásban is szeretnénk látni egy jelentős transzformációt.
A szektorális hatékonyságfejlesztést a közlekedés, a logisztika és az energetika terén tervezzük végrehajtani. Van továbbá több technológia, aminek a támogatása tovagyűrűző hatást vált ki, ezért kulcsjelentőségűek. Ide tartozik a gépi érzékelés, a nyelvtechnológia, az adatanonimizáls vagy általában a megbízható MI fejlesztések.
Az MI Stratégiában az adatpiac megvalósításának főbb lépéseiről és elvi kereteiről is olvashatunk. Hogyan kell majd mindezt elképzelni a gyakorlatban: milyen adatokat, kik és milyen feltételekkel vásárolhatnak meg?
Hogy az adatpiac milyen lesz a jövőben, azt ma még senki nem tudja megmondani, ugyanúgy, ahogy azt sem, hogyan fogunk közlekedni 100 év múlva. Ma a nagy informatikai platformok, mint a Google és a Facebook szabadon kereskednek olyan adatokkal, amelyekért gyakorlatilag egyáltalán nem fizetnek. Az már ma is látszik, hogy számos állam és piaci szereplő felismerte ennek az állapotnak a tarthatatlanságát, ugyanakkor a szabályozás és változtatás igénye még nem jelenti rögtön az üdvözítő megoldás megtalálását is. Az biztos, hogy
a trend abba az irányba mutat, hogy az adatokkal való kereskedelem fontos ága lesz a gazdaságnak és ezáltal a magánjog is komoly változások, kihívások elé néz.Nemrég jött létre a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség. Mi lesz ennek az új szervnek a feladata?
A NAVÜ-t valójában a Mesterséges Intelligencia Koalíció és az általa megírt Mesterséges Intelligencia Stratégia hívta létre. A MIK időben felismerte, hogy minden mesterséges intelligencia és gépi tanulásra tervezett algoritmus pontosan annyit ér, mint az adat, amellyel azt „etetni” lehet.
Ennek megfelelően szükséges, hogy az állam, mint az egyik legnagyobb adatgazda, biztosítani tudja az adatok biztonságos és megfelelően szabályozott forgalmát mind a köz-, mind a magánszférában. Biztonságos az a forgalom, amely garantálni tudja a védett személyes adatok biztonságát, de biztosítani tudja az egyes ügyletek bonyolítását is a jog adta keretek között. A MIS ennek megfelelően tűzte ki célul egy olyan szervezet létrehozását, amely biztosítani tudja az állam kezelésében levő adatok olyan jellegű felhasználását, amely nem sérti az adatvédelmi jogszabályokat, ugyanakkor biztosítani tudja a piac és az állami döntéshozók számára azokat az aggregált adatokat, amelyek lehetővé teszik az adatalapú döntéshozatalt.
Ahogy korábbi elemzésünkben írtuk, a nemzeti adatvagyonról szóló törvénytervezet 2021. február 9-én került benyújtásra az Országgyűlés elé Semjén Zsolt által, de az érdemi kidolgozó a Palkovics-minisztérium lehetett. Ez alapján már látható, hogy pontosan milyen keretek közt operálhat majd a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség.A javaslat szerint egyfajta koordináló-aggregátor szervről lesz szó, akihez többek közt a piaci szereplők is fordulhatnak különböző adatigényeikkel, piacelemzési célból. Ezt aztán az ügynökség megvizsgálja, és amennyiben az igény teljesíthető (ezt majd a Nemzeti Adatvagyon Tanács bírálja el, mely miniszteri szinten dönt a kérdésekről és ad iránymutatást az ügynökség munkájához), úgy felkeresheti bármelyik közfeladatot ellátó szervezetet az adatok rendelkezésre bocsátása érdekében. Végül pedig az így felállított, anonimizált adatbázist az ügynökség – egy általa meghatározott ellenérték fejében – elemzés céljából a piaci szereplő rendelkezésére bocsátja.
Ha pedig a magyar cégek rákapnak az adatkereskedelem ízére, az rohamtempóban gyorsíthatja fel a magyar gazdaság mesterséges intelligencia alapú digitalizációját, mely a nemrég bejelentett Gazdaságújraindítási Akciótervnek is részét képezi.
Természetesen ha adatokról van szó, akkor megkerülhetetlen az adatvédelem illetve a közérdekű adatok témaköre. A törvénytervezet szövege szerint ezek egyike sincs veszélyben, mivel a törvény hatálya nem terjed ki a közérdekű adatokra, s bármilyen kiadott adatnak teljes mértékben anonimizáltnak kell lennie. Persze ezzel kapcsolatban sok múlik a gyakorlati megvalósításon, így a jövőben ez még számos politikai vita forrása is lehet.
Nem vet fel adatvédelmi aggályokat a NAVÜ létrejötte és az állami adatkereskedelem beindulása?
A törvényjavaslat megalkotásakor kiemelt figyelmet kellett és kell fordítani a hatályos jogszabályoknak való megfelelésre. A GDPR hazánkban is hatályos jogszabály, amely egyértelműen kijelöli a személyes adatok kezelésének kereteit. A jogszabály szövegezésében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság folyamatosan részt vett, és ez a jövőben sem lesz másként.
A személyes adatok védelme az állam egyik alapfeladata, amelynek a NAVÜ is az egyik eszköze abban az értelemben, hogy a NAIH-hal karöltve köteles az adatvédelmi szabályokat nem csak betartani, hanem eljárása során partnereivel is betartatni. Azonban azt is fontos leszögezni, hogy a NAVÜ nem hatóság, és nincsenek is ilyen jogkörei. Ugyanakkor köteles megtagadni a közreműködést minden olyan ügyletben, amelyben akár csak a veszélye is felmerülhet annak, hogy személyes adatok kerülhetnek illetéktelen kezekbe.
…
Nem félnek tőle, hogy átpolitizálódik a kérdés? Elvégre a Big Data elég forró téma manapság.Az adatalapú döntéshozatal és döntéstámogatás nem politikai kérdés. Bármilyen politikai erő is legyen kormányon, annak a döntések meghozatalához szüksége van adatokra. A politikai kérdés úgy merülhet fel, ahogy a nemzetgazdaság bármely más ágazatában is felmerül:
a nemzeti adatvagyon feletti rendelkezés ugyanolyan szuverenitási kérdés, mint például a közlekedési hálózatok vagy az energiatermelés és energetikai, vagy távközlési hálózatok feletti rendelkezés.Ha a nemzetközi porondra tekintünk, akkor hogy áll ma Magyarország az MI lehetőségeinek kiaknázásában?
Sokkal több kezdeményezés zajlik idehaza, mint azt gondolnánk – többek között ezért is alakult meg az MI Koalíció, hogy a vonatkozó tevékenységekkel foglalkozó szereplőket összehozza egymással. Az egészségügyben már alkalmaznak gépi látáson alapuló diagnosztikai rendszereket, ami a röntgenfelvételek elemzését gyorsítja fel, vannak MI-alapú gyógyszer- és rákkutatással, illetve tartalom-perszonalizációval foglalkozó startupjaink, de számos más felhasználási esetet is említhetünk az üzemanyag- és készletoptimalizáló rendszerektől a csetbotokon át a bírósági tárgyalásokon alkalmazott leiratozó programokig.
Sok munka vár még ránk ugyanakkor , és itt kerül előtérbe az MI Stratégia által létrehozott intézményrendszer. A Nemzeti Adatvagyonügynökség a másodlagos adatfelhasználást hivatott általánossá tenni, az MI Nemzeti Lab (MILAB) a vonatkozó alkalmazott kutatásokat gyorsítja fel, míg az áprilisban induló MI Innovációs Központ a KKV-knak nyújt segítséget a számukra legmegfelelőbb MI-megoldások bevezetésében.
Az MILAB egyik feladata ugyanakkor, hogy Magyarország minél több nemzetközi MI-együttműködésben vegyen részt és kerüljön fel a globális térképre.
Az MI Stratégia elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország helytálljon a globális versenyben.
A világon eddig velünk együtt 32 ország adott ki MI stratégiát, 22-ben pedig dolgoznak rajta– vagyis láthatólag a kormány időben azonosította az ügy fontosságát, azt fontosságának megfelelő helyen kezeli.
Van már olyan állam, ami szintén az állami adatvagyon ily módon történő felhasználásában gondolkodik? Esetleg ez lenne a jövő minden digitalizálódni vágyó ország számára?
Tudomásunk szerint az állami adatvagyon fel- és újrahasznosításában számos ország gondolkodik.
A magyar gondolkodás a külföldi példákhoz képest abban az értelemben tűnik speciálisnak, hogy a jogi megközelítése holisztikus.Ez azt jelenti, hogy az állami adatok újrahasznosítása és a gazdálkodó szervezetek által előállított adatok használata egy rendszer, egy adatgazdasági körforgás része, amelynek nemcsak állami szabályozásra, hanem állami katalizátorra is szüksége van annak érdekében, hogy a magyar gazdaság versenyképességét növelni tudja.”
Forrás:
„A nemzeti adatvagyon feletti rendelkezés szuverenitási kérdés” – Mesterséges Intelligencia Koalíció a Makronómnak; Nagy Márton; Mandiner Makronóm; 2021. március 17.
