„A Tanács elfogadta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2.0 (CEF 2.0) elnevezésű, 33,71 milliárd eurós költségvetésű uniós programot, amelynek célja a közlekedés, a digitális gazdaság és az energiaügy területén megvalósuló, magas teljesítményű, fenntartható infrastruktúra fejlesztésének a finanszírozása. A program e második változata a 2021-től 2027-ig tartó időszakot fedi le. A Tanács mai szavazását az Európai Parlament általi végleges elfogadás fogja követni.
Nagy örömömre szolgál, hogy a mai napon, a Parlamenttel március 11-én folytatott utolsó háromoldalú egyeztetést követően, valamint a Tanács korábbi elnökségei által végzett kemény munkára építve megerősíthettük az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelet Tanács általi elfogadását. A CEF nagyban hozzájárul az európai integrációhoz, különösen azáltal, hogy elősegíti a határokon átnyúló összeköttetéseket, előmozdítja a kohéziót és a fenntarthatóságot, valamint célzott infrastrukturális beruházások révén erősíti a versenyképességet. Ez a második CEF az eddiginél is erősebb program, amely jelentős szerepet fog játszani a Covid19-válság utáni helyreállításban és a klímasemleges EU kialakításában. – Pedro Nuno Santos, Portugália infrastrukturális és lakásügyi minisztere, a Tanács elnöke
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz költségvetésének lebontása
Ágazatonként az alábbi költségvetés fog rendelkezésre állni (folyó árakon):
- közlekedés: 25,81 milliárd EUR (ezen belül 11,29 milliárd EUR a kohéziós országok számára)
- energia: 5,84 milliárd EUR
- digitális gazdaság: 2,07 milliárd EUR
A különböző területeken a CEF által nyújtott támogatás
A közlekedés területén a CEF 2.0 a vasúti, közúti, belvízi és tengeri infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése érdekében előmozdítja majd az összekapcsolt és multimodális hálózatokat, valamint biztonságos és védett mobilitást tesz majd lehetővé. Elsőbbséget fog élvezni a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) továbbfejlesztése, különös tekintettel a hiányzó összeköttetésekre és az uniós hozzáadott értéket képviselő, határokon átnyúló projektekre. Az EU (2018-as árakon) 1,38 milliárd eurót fog a közlekedési költségvetésből a kohéziós országok közötti jelentős vasúti projektekre fordítani.
A CEF 2.0 azt is biztosítani fogja, hogy amikor az infrastruktúrán az Unión belüli katonai mobilitás javítása érdekében változtatnak, az továbbra is alkalmas legyen a kettős felhasználásra, azaz egyaránt használható legyen polgári és katonai célokra. A katonai mobilitásra a közlekedési költségvetésen belül 1,69 milliárd eurót fognak elkülöníteni.
Az energiaágazatban a program célja az, hogy hozzájáruljon a belső energiapiac további integrációjához a határokon és ágazatokon átívelő hálózatok interoperabilitásának javítása, a dekarbonizáció előmozdítása és az ellátásbiztonság biztosítása révén. Finanszírozásban részesülhetnek majd a megújulóenergia-termelésre irányuló határokon átnyúló projektek is. Az odaítélési szempontok meghatározásakor az EU figyelembe fogja venni az uniós és a tagállami energia- és éghajlatváltozási tervekkel való összhangot, beleértve az energiahatékonyság elsődlegességének elvét is.
A digitális konnektivitás területén bővült a program célja, hogy tükrözze azt a tényt, hogy a gazdaság és általában a társadalom digitális transzformációja a megbízható és megfizethető, nagy és nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való univerzális hozzáféréstől függ. A digitális konnektivitás emellett meghatározó tényező a gazdasági, társadalmi és területi szakadékok áthidalása szempontjából is. Egy projekt akkor részesülhet a CEF 2.0-ból nyújtott támogatásban, ha hozzájárul a digitális egységes piachoz és az EU konnektivitási céljaihoz. Elsőbbséget fognak élvezni azok a projektek, amelyek további területi lefedettséget biztosítanak, többek között a háztartások számára.
A CEF 2.0 hangsúlyt fektet a közlekedési, az energia- és a digitális ágazat közötti szinergiákra mint az uniós intézkedések hatékonyabbá tételének és a végrehajtási költségek minimalizálásának egyik módjára. Ez elő fogja mozdítani az ágazatközi együttműködésen alapuló munkát az olyan területeken, mint például az összekapcsolt és automatizált mobilitás vagy az alternatív tüzelőanyagok.
A program célja továbbá az éghajlati szempontok általános érvényesítése, figyelembe véve az EU hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalásait, például a Párizsi Megállapodást.
Eljárás és a következő lépések
A mai szavazással a Tanács elfogadta az első olvasatban kialakított álláspontját. Most az Európai Parlamenten a sor, hogy második olvasatban elfogadja a jogszabályt, mielőtt azt kihirdethetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Alkalmazása visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől történik.
- A Tanács első olvasatban kialakított álláspontja – Rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról
- A Tanács indokolása – Rendelet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról
- A Tanácsnak és az Európai Bizottságnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2021 és 2027 közötti végrehajtásáról szóló együttes nyilatkozata
- Az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetése és a helyreállítási csomag (háttéranyag)
- Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Európai Bizottság)
”
Forrás:
A Tanács elfogadta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2.0 kiemelt uniós programot; Európai Unió Tanácsa; 2021. június 14.
