„Az adatforradalom minden korábban megtapasztalt változásnál gyorsabb és mélyebb átalakulást okoz a társadalomban és a gazdaságban. A hivatalos statisztika jelene és jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy a fundamentális változások közepette mennyiben tud megfelelni küldetésének és kötelezettségének: hogy hitelesen, magas színvonalú statisztikai adatokkal mutassa be a társadalom, a gazdaság és a környezet állapotát és folyamatait. A hivatalos statisztika számára a hosszú történelmi perióduson át természetes működési közeget biztosító racionális jogállam válságjelei, a nagy technológiai cégek adatgyűjtő és adatelemző tevékenysége, a közösségi média és benne a post-truth valóság, az összeesküvés-elméletek, a fake news, az identitáspolitikák felemelkedése, a politikai és kommunikációs környezet átalakulása korábban ismeretlen kihívásokat teremtett. Az írás az adatforradalom nyomán kibontakozó felügyelő kapitalizmussal és annak manipulációs technikáival foglalkozó kritikai nézetek mellett bemutatja a hivatalos statisztika intézményeinek – elsősorban az Eurostatnak – a veszélyeket jól érzékelő útkeresését is. Az adatforradalom új társadalmi, gazdasági valóságát hordozó, exponenciálisan bővülő adatvagyon szinte kizárólag a technológiai cégek magántulajdonában áll. Márpedig a cikk érvelése szerint ezek társadalmi tények, amikhez azonban a hivatalos statisztikának nincs hozzáférése. Ennek hiányában nem képes klasszifikációit, osztályozásait, fogalomrendszerét megújítani, alkalmassá tenni az új társadalmi valóság megragadására, így a valóságról alkotott képe egyre homályosabb, elmosódottabb, és mindennek az árát hitelvesztéssel fizeti meg. Ráadásul a hivatalos statisztika mindebben vétlen, válságát a működési környezetében bekövetkezett, hatókörén kívül eső, visszavonhatatlan változások okozzák. Megoldást az jelenthet, ha jogilag biztosított, szabályozott, transzparens körülmények között hozzáférhetne az adatforradalom új társadalmi valóságát hordozó adatokhoz.”
Forrás:
A hivatalos statisztika válsága az adatforradalomban; Németh Zsolt; Replika; DOI https://doi.org/10.32564/117-118.7; 2020 (117–118); 179–210. o. (PDF)
