„Magas a digitalizáltság a pénzügyi és infokommunikációs szektorban, de a bányászat és az építőipar le van maradva.
A kis- és közepes vállalkozások (kkv) internetellátottsága magas szintű, ugyanakkor komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások üzleti folyamatokba integrálásában, így összegezhető a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) friss kutatása, amely 2500 kkv véleményét tükrözi.
A BME következtetései összhangban vannak az Európai Unió rendszeresen hivatkozott Digital Economy and Society Index (DESI) mérőszámának Magyarországra vonatkozó adataival, ahol a hálózat elérésben, internet-hozzáférésben és egyéb technológiai adatokban EU-s átlagon, sőt sok területen afelett teljesít Magyarország.
Pozitív eredménynek tekinthető, hogy bár szignifikáns eltérés van a 250 fő feletti vállalatok és az öt fő alatti mikrovállalkozások digitalizáltsága között, a digitális képességek és az internethasználat ennek ellenére elterjedtnek és egyenletes eloszlásúnak tekinthetők. Ez nagymértékben köszönhető azoknak a kötelező alkalmazásoknak, amelyeket az adóbevalláshoz, a banki tranzakciókhoz vagy más közigazgatási kapcsolattartáshoz kell alkalmazni a vállalatoknak.
Ezzel szemben komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások speciális üzleti folyamatokba integrálásának területén. A már említett DESI-mérés és a BME kutatása igazolta, hogy bizonyos iparágakban még alacsony fokú az információrendszerek, az adatbázisok, a korszerű adatelemzés vagy a felhőszolgáltatások igénybevétele.
Digitális készültség szempontjából a magyar vállalatok alacsony, közepes és magas készültségű csoportokra oszthatók. Magas a digitalizáltság a pénzügyi és infokommunikációs szektorban, míg például a bányászat, illetve az építőipar az alacsony digitalizáltságú iparágak közé tartozik. Megjelennek a regionális hatások is – ahol húzó iparágak működnek, és fejlettebb üzleti környezetről beszélünk, ott jóval magasabb a digitális készültség, például a járműipar térségeiben vagy a fejlett Közép-Magyarország régióban – írja az elemzés.
A tapasztalatok szerint a műszaki kihívások mellett gyakori, hogy a vezetési, üzleti, illetve vállalkozói szemléletbeli hiányosságok akadályozzák a digitális transzformáció sikeres végrehajtását – mondta Nemeslaki András egyetemi tanár, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének vezetője. A BME GTK a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együttműködve éppen ezért átfogó kutatási programot dolgozott ki az elmúlt két évben, amelynek részeként a magyar kkv-k digitális érettségét, az IKT-eszközök bevezetésével elért jövedelmezőség változását, illetve ezek regionális, iparági és vállalati mérethez köthető összefüggéseit is feltárják.
Hozzátette, hogy az eredmények ismeretében cél a műegyetemi vezetőképzések fejlesztése annak érdekében, hogy a hallgatók a gazdasági és műszaki ismeretek legkorszerűbb kombinációját, valamint az empirikus adatokat megismerve a hazai specialitásokat és kitörési pontokat is elsajátítsák.
A kutatás szerint a digitális érettség száznál több mutatója közül valójában csak háromnak van érdemi pozitív hatása a jövedelmezőségre: a számítógépet vagy laptopot, a hordozható eszközöket használó alkalmazottak arányának, valamint a főállású IKT-munkaerő foglalkoztatásának.”
Forrás:
A kkv-nak erősíteni kell az üzleti folyamatok digitalizációját; Világgazdaság; 2021. július 30.
