Skip to main content
gazdaságközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Gyors és ügyfélbarát ügyintézést ígér Vágujhelyi Ferenc a NAV újonnan kinevezett vezetője

Szerző: 2021. augusztus 9.No Comments

„„Ahhoz, hogy több ember helyett készítsük el a bevallást úgy, hogy annak ellenőrzését és módosítását egyszerűen lehetővé tegyük, két dolog kell: adat és a gyakorlatban is használható elektronikus ügyintézési felület, amely magánszemélyek esetében egyre inkább a mobiltelefont jelenti” – fogalmazott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője.

A nyár sokaknak leginkább a pi­henésről szól, Ön július 8-án a NAV vezetőjeként lépett hivatalba. Milyen kihívásokat tartogat ez az időszak?

– Az egyik legfontosabb feladat az eÁFA rendszer bevezetése. Annak, hogy a gazdálkodóknak valódi hoz­záadott értékű szolgáltatást nyújtsunk, számos rendszer adatait kell úgy ös­szeillesztenünk, hogy az adózó képes legyen azt saját üzleti vagy számviteli döntésének megfelelően jóváhagyni vagy módosítani. Ehhez pontos ada­tokra van szükség. A rendszer akkor indulhat el, ha ez a feltétel teljesül.

A NAV fejlesztési terveinek szoro­san illeszkedniük kell a Digitális Ma­gyarország Operatív Programhoz, így fókuszban van a NAV szemantiku­san besorolt adatvagyon-kataszteré­nek összeállítása, a devianciaindiká­torok meghatározása, valamint a koc­kázatkezelés pontosságának javítása az adózók segítése és a csalások felderí­tése érdekében. Fontos terület még az élethelyzet-alapú elektronikus ügyin­tézés kialakítása, amelynek megvaló­sítása elkezdődött.

A pandémia azonban a szervezeten belül sem múlt el nyomtalanul, így a nyáron a projektek megvalósítása mel­lett arról is gondoskodnunk kell, hogy az elmúlt másfél év történéseit kipihen­jék a munkatársak, és lehetőségük le­gyen a szellemi feltöltődésre is.

– Az Európai Unió számára is pél­daértékű újításokat vezetett be a NAV, amely mára az egyik legjobban mű­ködő hivatallá vált Magyarországon. Az Ön vezetése alatt még milyen újí­tásokra lehet számítani?

– A XX. századra a közteherviselés alapja a gazdasági teljesítmény lett. Tulajdonképpen azért jöttek létre a bonyolult pénzügyi-számviteli rend­szerek, hogy a csak az adózó szá­mára látható elemi gazdasági ese­ményekből jól ellenőrizhető, számos konzisztenciaszabályt tartalmazó aggregált adatokat lehessen kiszámí­tani, amelyek kiszolgálják a viszonylag ritka és költséges adóhatósági ellenőr­zéseket. Ezek arra a feltevésre épültek, hogy a csalás a számvitel inkonzisz­tenciája által felismerhető.

A XXI. században az informatika és a távközlés robbanásszerű fejlődése azt eredményezte, hogy az elemi tranzak­ciók adatai gyakorlatilag valós időben az adó- és vámhatóság rendelkezésére állnak. Az online pénztárgép, az On­line Számla, az étel- és italautomaták, az elektronikus közútiáruforgalom-el­lenőrzés rendszerei ezt a célt szolgál­ják. Az eSZJA létét az teszi lehetővé, hogy a magánszemélyekre vonatkozó munkáltatói és kifizetői adatok folya­matosan bekerülnek a NAV rendsze­reibe. Az online kereskedelem térhó­dításával az adatok a megrendeléstől a számlázáson át a kiszállításig és fi­zetésig elektronikus formában jönnek létre, ebben a formájukban hitelesek, így rendelkeznek bizonyító erővel.

Az Európai Gazdasági Térség egésze számára hasznos lenne, ha ehhez az új helyzethez alkalmazkodna az EU jog­rendszere is. Másfél évtizede az áfairányelvben – nagyon helyesen – fon­tos volt, hogy az újonnan alakuló cé­gek adminisztrációs terhei csak a tény­leges gazdasági teljesítményük arányá­ban növekedjenek. Az online számlá­zás és az elektronikus kereskedelem korában viszont az elavult szabályok akadályozzák a csalás időben történő felderítését. Az EU saját maga szá­mára alkotja meg a szabályokat, így ha azokon túlhaladt az idő, akkor azo­kat felül kell vizsgálni és meg kell vál­toztatni. Mondok egy példát: a közös­ségi beszerzésekről és szolgáltatások igénybevételéről érkező VIES (VAT Information Exchange System) adat­szolgáltatások információi nem valós időben, hanem kizárólag a bevallási időszak zárását követően állnak ren­delkezésre, ami komoly nehézséget okoz az adóhatóság számára a csalá­sok felderítésében. Az adatalapú adó- és vámigazgatás logikailag kapcsolja össze a gazdálkodást és az abból követ­kező kötelezettséget, így igazságosabb közteherviselést, végső soron igazsá­gosabb társadalmat eredményez, ahol nincsenek normával alá nem támasz­tott kivételek.

– A pandémia megerősítette a digi­tális átállás fontosságát. Milyen mó­don lehet tovább gyorsítani az adóhi­vatal informatikai fejlesztését?

– A pandémia a munkavégzésben, elsősorban a távmunkában és a távoli, azaz elektronikus ügyintézésben köve­telt szinte azonnali fejlesztéseket. Ma­gyarország – a fejlett távközlési és in­formatikai infrastruktúrára építve – jól teljesített ezen a téren. Mind a köz­szolgáltatók, mind a vállalatok gyor­san léptek, az állampolgárok pedig – a digitális írástudásban gyakran em­legetett hiányosságok ellenére – töme­gesen alkalmazkodtak. Ismét felszínre került, hogy a közigazgatás rendsze­reinek tervezésekor jellemzően nem a felhasználóbarát működés volt fó­kuszban. Egy magánszemély által el­végzendő évi egy ügyintézés interne­tes felületét nem úgy kell megtervezni, mint azt a felületet, amit egy könyvelő használ napi nyolc órában. Egy mo­biltelefon képernyőjén akkor sem cél­szerű kötelezően elolvasandó, részle­tes jogi tájékoztatást adni, ha egy pa­pír űrlapra egyébként vita nélkül min­denki rányomtatná. Például ma már a telefonos ügyfélszolgálatok is egyre in­kább csak gombnyomásra adnak adat­védelmi tájékoztatást. A rendszereink egyre inkább hús-vér embereknek ké­szülnek, és ezt a folyamatot felgyorsí­totta a pandémia, így elmondhatjuk, hogy például az eSZJA és az egyszá­zalékos felajánlásokról szóló rendel­kező nyilatkozatok esetében is töme­gessé vált az online jóváhagyás.

– A hivatal idén már 5,5 millió em­ber helyett készítette el az szja-beval­lást. Hogyan lehet a kiajánlott beval­lások körét tovább bővíteni?

– Ahhoz, hogy több ember helyett készítsük el a bevallást úgy, hogy an­nak ellenőrzését és módosítását is egy­szerűvé tegyük, két dolog kell: adat és a gyakorlatban is használható elektro­nikus ügyintézési felület, amely magánszemélyek esetében egyre inkább a mobiltelefont jelenti. Az adatgyűjtés­hez az adatvédelmi kérdéseket is meg­nyugtatóan kell szabályozni. Például az szja-kedvezmények figyelembevé­teléhez a bevallási tervezetben családi, sőt egészségügyi jellemzők megisme­résére van szükség, amihez más szer­vektől kap adatot a NAV, persze tör­vényileg szabályozott módon.

Aki soha nem használt elektroni­kus szolgáltatást, annak a felhasználói azonosító és jelszó használata is kihí­vás lehet. Mindkét problémára egyre könnyebb megoldást találni. Az adat­kezelési hozzájárulás elektronikusan is megadható úgy, hogy az a következő évben is használható legyen. Például az egyházi egyszázalékos rendelkező nyilatkozatok esetében már nem kell évente újra megadni az adatokat, ha az elmúlt évben ezen a területen az adózó életében nem történt változás. Ennek az volt az előfeltétele, hogy az erre vo­natkozó adatokat kezelhessük és tárol­hassuk, amihez az adatvédelmi kérdé­sek részletes áttekintése és megbízható rendezése kellett.

Az elektronikus azonosításnak is van külön infrastruktúrát nem igénylő, a hagyományos folyamathoz hasonló, biometrikus azonosításra épülő válto­zata, amely az ügyfélkapun működik. Magam is kipróbáltam már felhaszná­lóként, hiszen véletlenül többször rosszul írtam be a jelszavam, így a szabá­lyoknak megfelelően kitiltott a rend­szer. Ezután a személyi igazolványom­mal, valamint az arcképemmel sike­rült bejelentkeznem, és így meg tud­tam változtatni a jelszavamat, tehát ez­zel a belépési és azonosítási módszer­rel sikerült azonosítanom magam, és elintéznem az ügyemet.

– A 2018-ban indult online szám­lázás komoly csapást mért a fekete­gazdaság szereplőire, a gazdaság fe­héredésében megelőztük például Né­metországot és Ausztriát is. Milyen módszereket lehet kidolgozni a to­vábbi fehérítés érdekében?

– Több, lehetőleg valós időben ér­kező adatra van szükség. Ez ma már nem jelent lényegesen több adminiszt­rációt, hiszen az amúgy is digitálisan létező adatot kell beküldeni, ehhez a gépi kommunikációs infrastruktúra is rendelkezésre áll. Ezekből pedig a mélytanulás, mesterséges intelligen­cia eszköztárának felhasználásával ki kell szűrni azokat a cégeket, amelyek nem észszerű viselkedési mintát mu­tatnak. Ha egy nagykereskedő ajánla­tot kap egy idegen partnertől egy ter­mék megvásárlására, másnap pedig bejelentkezik egy másik, aki éppen abban a mennyiségben, éppen abból a raktárból szeretné az árut megvenni, hogy ez meg is érje neki, akkor az il­letőnek el kellene gondolkodnia azon, hogy nem „körhintacsalásban” használ­ják-e puffercégnek. Ez tipikus példája annak, amikor azt hiszi valaki, hogy szerencséje van: eladnak neki vala­mit, és már aznap jelentkezik valaki, aki ugyanazt öt százalékkal drágábban megvenné. Valljuk be, ilyen szerencse ritkán éri a vállalkozásokat! Erre azon­ban már nemcsak az érintett cégeknek kell figyelniük, hanem a fejlesztések­nek köszönhetően a NAV mesterséges intelligencián alapuló elemzőrendszere is azonnal jelzi az anomáliát.

Az adatgyűjtés és a gyűjtött adatokon keresztül a mélytanulás és a viselke­déselemzés az, ami a jövőben a gazda­ság további fehérítését szolgálja. Egy-egy új adatkör bevonása – mint ami­lyen például az online pénztárgép és az online számlaadat-szolgáltatás volt – ugrásszerű, a NAV elemzési képes­ségének javulása pedig lineáris folya­mat. A becsületes adózók a minden­napokban ezt nem is érzékelik.

– A gazdaság digitalizálásában az adóhivatalnak kulcsszerepe van. Ön korábban már dolgozott a hivatalnál informatikai elnökhelyettesként, leg­utóbb pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács vezetőjének tiszt­ségét töltötte be, ahol szintén az in­fokommunikációs szektor fejleszté­séért dolgozott. Milyen módon lehet még hatékonyabbá tenni az adóhiva­tal informatikai fejlesztését?

– Az informatikának van egy köz­műjellegű része, és egy olyan része, amely a NAV egyedi igényeit szolgálja ki. A hardver-infrastruktúra és a „do­bozos” szoftverek, amelyek nem spe­ciálisan adó-, vámhatósági vagy bűn­ügyi igényeket elégítenek ki, egyre in­kább az egységes kormányzati rendszer részei, így fokozatosan az ezért felelős szervezetek feladatkörébe kerülnek, a hatékony és megbízható szolgáltatás­nyújtás terhével együtt. A szakrend­szerek fejlesztése és az általuk kezelt adatvagyonban rejlő értékek kiakná­zása – mint például a mesterséges in­telligencia fejlesztése – viszont a mi feladatunk. Vitathatatlan, hogy koráb­ban az adóhivatalnak kulcsszerepe volt a gazdaság digitalizálásában. Ma a cé­gek azért digitalizálnak, hogy az ügy­feleiket elérjék és a versenyképességü­ket fenntartsák. Többségüknek nem a NAV miatt kell fejleszteniük informa­tikai rendszerüket, hiszen sokkal ko­molyabb IT-infrastruktúrát tartanak fenn például a saját elektronikus keres­kedelmi tevékenységük és kommuni­kációjuk működtetéséhez, mint amit a NAV-val történő ügyintézés megkíván.

– A NAV az adózás digitalizációjával abba az irányba halad, hogy egysze­rűsítse és közérthetővé tegye az ál­lampolgárok és a vállalkozások adó­ügyeit. Az ügyfélközpontúság terén vannak még lehetőségek? Ha igen, melyek azok?

– A jövőben nem lehet bonyolultabb a hatósági ügyintézés, mint a közösségi média használata. Ugyanakkor a bonyo­lultság mást jelent az állampolgárnak, és mást a könyvelőnek. Az előbbinek az a fontos, hogy az internetböngésző­nél vagy a mobilappnál többet ne kell­jen használnia. A könyvelőt nem za­varja a robusztus ÁNYK-rendszer, ha a többi rendszerével integráltan tudja használni. Sőt, egy könyvelő valószí­nűleg szívesebben használ offline rend­szert, amivel csak a végeredményt küldi be, így a módosítások kockázatát nem tudja elemezni a hatóság. Ebből is lát­szik, hogy az ügyfélközpontúság nem abszolút fogalom, mindenkit a számára leginkább megfelelő módon kell ki­szolgálni. Azért ki lehet tűzni jól de­finiált célokat. Például amíg egy ma­gánszemélyt az ÁNYK használatára kényszerítünk, addig nem állíthatjuk, hogy az adott folyamatban ügyfélba­rát módon járunk el. Amíg a könyve­lők ezt a rendszert mindennapi mun­kájukban rutinszerűen használják, ad­dig a magánszemélyek számára ez vég­telenül bonyolult. Célom, hogy a ma­gánszemélyek sokkal egyszerűbben tudjanak ügyeket intézni. Például bi­zonyos ügytípusokra létezik már on­line nyomtatványkitöltő webes alkal­mazás, amely lényegesen egyszerűb­ben használható. A rendszer leginkább az eSZJA-hoz hasonlít. Ezeket az egy­szerű ügyintézési módokat kell a jövő­ben fejleszteni és elterjeszteni.

– A revizorok hozzáállása is ko­moly átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Az, hogy előbb javíthat egy hiba észrevételezésekor egy cég, és segítenek neki a megol­dásban, korábban elképzelhetetlen volt. A revizorok munkájában is lesz még változás?

– Az összetett gazdasági működés összetett számviteli és gazdálkodási szabályokkal jár, ezért az emberi szak­értelem és intelligencia belátható időn belül nem lesz nélkülözhető. A jellege viszont megváltozik: az Online Számla rendszer mellett a „sima számla-ös­szepárosítós” áfaellenőrzések kevésbé igényelnek helyszíni revizori közremű­ködést. A kockázatkezelő rendszerek által detektált, egyre komplexebb ese­mények viszont egyre nagyobb szakér­telmet követelnek az ellenőrzési terü­let szakembereitől. Ugyanakkor idővel minden elemzőrendszerhez lehet alkal­mazkodni, így a véletlen kiválasztást valamilyen arányban fenn kell tartani. A valós idejű adatokra épülő kocká­zatelemzés még abban a fázisban ké­pes lesz felismerni a devianciát, ami­kor a költségvetést még nem érte kár. A jövő útja a jogkövető magatartással, az adózói viselkedéssel arányos fellé­pés: az adóellenőrzések a csalárd ma­gatartást célozzák, míg a tévesztőket segíti a hivatal. Utóbbi esetben a NAV az ügyfelet értesítve, esetleg vele kon­zultálva tud olyan információval szol­gálni, amellyel az ügyfél elkerülhet egy későbbi szankciót. Tehát még inkább partnerré válunk a tisztességes vállal­kozások számára.

– A pandémia rengeteg változást ho­zott az adóhivatal életében is. A ve­szélyhelyzet utáni időszakban melyek azok, amelyek valamilyen okból ki­folyólag nem tarthatók fenn, amikor visszatér a régi kerékvágásba az élet?

– A pandémia szinte a teljes szerve­zet munkáját érintette. Az adminiszt­ratív területet nyilván másként, mint a rendészeti feladatokat ellátókat vagy a vámigazgatásban dolgozókat, például a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőté­ren jelentősen nőtt az áruforgalom az online kereskedelem térnyerésével. A mi munkánk ismét a megszokott me­der felé tart, de ugyanabba a folyóba már nem lépünk bele, mint ahonnan kiléptünk a járvány kezdetekor. Meg­ismertük a távmunkát annak előnyei­vel és hátrányaival, kiderült, hogy fele­lősségteljes munka végezhető úgy is – a szigorú információbiztonsági szabá­lyok betartása mellett –, ha a szomszéd szobában a gyermek online matema­tikaórán vesz részt, de valljuk be, vi­lágjárvány nélküli időkben, a hétköz­napokban senki nem erre vágyik. Az adóhatóságon belül is létezik online ok­tatás, de vannak szakterületeink, ahol ez nem működik. Gondoljunk csak a cigaretta-, kábítószerkereső szolgálati kutyák kiképzésére, ami az ember és a kutya számára is csak „élőben” végez­hető gyakorlást kíván. A pandémia alatt az adózókkal közösen komoly gyakor­latot szereztünk abban, hogy rendkí­vüli helyzetben is fenntartsuk egy ha­talmas, szerteágazó, de egymással erő­sen összefüggő feladatokat ellátó szer­vezet működését.

NÉVJEGY

51 éves, nős, két felnőtt gyermek édesapja.

1994-ben fizikatanári, majd 1995-ben programozó matematikus végzettséget szerzett az ELTE-n. Szakmai pályafutását 1995 és 1996 között pénzügyi rendszerfejlesztőként kezdte a Philip Morris Hungarynél, majd 1997-ig információbiztonsági szakértőként dolgozott az ÁPV Rt.-nél. 1997 és 1999 között projektvezető volt az IBM Hungarynél, 1999-től 2002-ig az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese, 2003-tól 2010-ig a Professzionál Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. 2010 és 2013 között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakfőigazgatója, majd 2015-ig informatikai elnökhelyettese volt. 2015 óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, 2018 óta a Digitális Jólét Program Blockchain munkacsoportjának vezetője, 2020 óta a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnöke.

2021. július 8. óta a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vám-hivatal vezetéséért felelős államtitkára.”

Forrás:
Nem lehet bonyolultabb a hatósági ügyintézés, mint a közösségi média használata – Interjú Vágujhelyi Ferenccel, a NAV újonnan kinevezett vezetőjével; SZAK-ma.hu; 2021. július-augusztusi lapszám