„A Levegő Munkacsoport nemrég petíciót indított, arra kérve a Fővárosi Önkormányzatot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt egy minden személy- és tehergépkocsira kiterjedő budapesti útdíjról. A kilométer- és szennyezésarányos díjból származó bevételt részben visszajuttatnák a rászoruló budapestieknek, részben pedig a környezetkímélőbb közlekedésre fordítanák. A kezdeményezést azzal indokolják, hogy a jelenlegi mértékű gépjárműforgalom Budapesten nem fenntartható, ellehetetleníti a budapestiek mindennapi életét, és sok megbetegedésért, korai halálozásért felelős.
Szinte minden város küzd a világban az erős gépjárműforgalommal járó problémákkal: az Európai Bizottság adatai szerint csak a torlódások az Uniónak évente közel 100 milliárd euró veszteséget okoznak. Ugyanakkor már sok példa van arra, hogy az autóhasználatra kivetett helyi díjak előnyösek a városok számára.
Európában a legsikeresebb dugódíj-rendszer a stockholmi, amely az időponttól és az év időszakaitól függően változik. Az autósoknak nem kell megállniuk sem, hogy kifizethessék a díjat, egyszerűen automatikusan lefényképezik a gépjárművek rendszámát a városhatáron elhelyezett ellenőrző kamerák, majd a Svéd Közlekedési Hatóság azonosítja a tulajt és a hónap végén kiküldi a számlát. A napi 1-2 eurós díj elég volt ahhoz, hogy az autók 20 százaléka eltűnjön az utakról, ezzel egy biztonságosabb, tisztább és élhetőbb várost létrehozva. A stockholmiak elfogadták a díjrendszert és sokan még csak észre sem vették, hogy változtattak szokásaikon.
„Segítene a forgalmi helyzeten, ha első lépésként Budapest határán is fizettetnénk egy napi néhány száz forintos díjat. Ha az autóknak csak a 10 százaléka eltűnne az utakról, már attól is sok helyen egyenletesebbé válna a forgalom, kevesebb lenne az araszolás, a dugóban veszteglés. De a fő előnye az lenne egy ilyen Budapest-matrica bevezetésének, hogy tudatilag és gyakorlatilag is elősegítené az egész Budapestre kiterjedő útdíj bevezetését” – fogalmaz Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.
Milánóban a Belváros kombinált dugódíjas és alacsony kibocsátási övezet. A rendszerből származó összes bevételt a tömegközlekedés és a fenntartható mobilitás előmozdítására fordítják. A díj hatására mintegy 30 százalékkal csökkent a városközpontba behajtó járművek száma, nőtt az autóbuszok átlagsebessége és a levegőszennyezettség is mérséklődött.
Londonban úgy döntöttek, hogy a 2003-ban a szűk belvárosban bevezetett dugódíjat egy sokkal nagyobb területre, 379 négyzetkilométerre terjesztik ki (ez Budapest területe közel háromnegyedének felel meg), mégpedig úgy, hogy ebben a zónában napi 12,5 fontot (több mint 5000 forint) kell fizetni minden olyan autó után, amely nem felel meg a korszerű környezetvédelmi követelményeknek.
„Szerte a világon sok példa bizonyítja, hogy az útdíjnak és behajtási díjnak sokkal több az előnye, mint a hátránya. Ezért kérjük Budapest vezetőitől, hogy első lépésként egy megvalósíthatósági tanulmány készíttessenek el. A budapestiek egy zöldebb és tisztább városban szeretnének élni, amihez közelebb kerülnének az általunk javasolt útdíj bevezetésével. Ezt a javaslatunkat már több szakmai fórumon megvitattunk, és az elképzelésünk a szakemberek körében széleskörű egyetértéssel találkozik” – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.”
Forrás:
Számos városban jól működik a dugódíj; Levegő Munkacsoport; 2021. augusztus 14.
