Ferencz Orsolya: a világűr a geopolitikai vetélkedés terepe, ahol azonban a kis nemzeteknek is komoly szerep juthat
A kibontakozóban levő új technológiai vetélkedés „szűzterületéről”, a hatalmas lehetőségekkel kecsegtető, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejtegető világűr meghódításáért folyó versenyfutásról beszélt a minap az Inforádió Aréna című műsorában dr. Ferencz Orsolya miniszteri biztos. A politikus – aki egyébként továbbra is aktív szakemberként kutat és tanít a hazai tudományosságban – a Külgazdasági és Külügyminisztériumon belül szervezi a magyar űrkutatás és űrgazdaság fejlesztését. A világűr meghódítása ugyanis – bár ez nem mindig jut elsőre az olvasó eszébe – nem csupán nemzeti presztízscélokat szolgáló tevékenység (bár, az így szerzett dicsőség „soft power” ereje kevés dologhoz mérhető), hanem egyben rendkívül nagy jelentőségű gazdasági tényező is. Ráadásul – és talán ez sem a közismert tények között szerepel – Magyarország ezen a területen egyáltalán nem valamiféle „kezdő”. A magyar űrkutatás csaknem háromnegyed évszázados múltra tekint vissza, és a XX. század utolsó évtizedei során az űrkutatáshoz kapcsolódó magyar tudományos fejlesztések és ipari eredmények a mai napig jelentősnek számítanak. Az űrkutatásban rejlő komplex lehetőségekről, a világűr geopolitikai és geoökonómiai szerepének növekedéséről, a hazai űrkutatási és űripari teljesítményekről, és az emberes űrutazásokban való magyar részvétel programjáról (indíttatásáról, értelméről és hasznáról) beszélgetett az Inforádióban Ferencz Orsolya.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján néhány héten belül megnyílik a lehetőség arra, hogy mindenki, aki jelentkezni kíván, a szükséges dokumentumokat fel tudja tölteni, addig pedig a NASA fizikai feltételrendszerét érdemes tanulmányozni – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Ferencz Orsolya. Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos kiemelte: a jelentkezőknek mások mellett szükségük lesz repülőorvosi engedélyre, egy természettudományos MA-diplomára, megfelelő fizikai kondícióra és paraméterekre, magas szintű angoltudásra, második nyelvként pedig előnyt jelent az orosz. A szakember emlékeztetett, az Európai Űrügynökség toborzására, melyet 11 év után nyitott meg az ISA, mintegy 150 magyar honfitársunk jelentkezett, köztük sok nő, de a paraasztronauta-program is népszerű volt, amiben a paralimpiai bizottság működött közre.
Arról van tehát szó, hogy – miközben hazánk továbbra is aktív résztvevője az Európai Űrkutatási Ügynökség programjainak – a magyar honfitársaink számára egy olyan lehetőség kínálkozik most, hogy egy külön programban is részt vehetnek majd, amit különleges lehetőségeket teremt a magyar űrkutatás, sőt a hazai űripar számára is. A szakember ugyanis hangsúlyozta, hogy a projekt keretében a magyar űripar mintegy 12 műszer megépítésére, valamint nyolc kísérlet lefolytatására tett vállalást. Egy ilyen eszköz paletta kifejlesztése, tesztelése, legyártása ilyen rövid idő alatt hatalmas feladat, ami egyben jól jelzi azt is, hogy a magyar tudományosság és különleges műszeripar nem az ismeretlenségből száll be ebbe a nagyon komoly szellemi és pénzügyi tőkéket megmozgató területre.
Ugyanakkor Ferencz Orsolya azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a világűr természetszerűen egyfajta „lenyomata” a mi földi viszonyainknak. Legalábbis abban az értelemben, hogy az érezhetően erősödő hatalmi rivalizálások óhatatlanul kivetítődnek a világűr meghódításáért indított újabb versengésbe is. A törésvonalakat, erős ellenérdekeket láthatjuk például a Hold kiaknázásáért folyó küzdelmekben is. Míg azonban a Földön folyó geopolitikai csatározásokban a nagyhatalmak szerepe domináns, addig a világűr meghódításáért folyó versenyben – a fejlesztések egy-egy speciális tudást, tapasztalatot igénylő szegmenségre fókuszálva – a kisebb nemzetek előtt is nyílhatnak lehetőségek. A tét ugyanakkor hatalmas, hiszen – ha az űrkutatáshoz ma még óhatatlanul kapcsolódó nemzeti dicsőséggel most nem is számolunk – az űripari fejlesztésekre fordított befektetések egészen magas megtérülési rátával kecsegtetnek, egyben pedig technológiai értelemben is húzóágazatot teremthetnek a nemzetgazdaságokban.
Ferencz Orsolya: a hatalmi érdekérvényesítés nyúlványaitól a világűr sincs óvva; Exterde Tibor; Infostart; 2021. augusztus 11.
Űrkutatási biztos: 2025-ben már mehet magyar asztronauta az űrbe; Exterde Tibor; Infostart; 2021. augusztus 6.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Túlárazott eszközfejlesztések az Amerikai Űrkutatási Hivatalnál – veszélyben a tervezett visszatérés a Holdra
Egyes amerikai kormányzati szervek nehezen magyarázható közbeszerzési gyakorlata időről-időre felborzolja a szakmai kedélyeket. Az elmúlt években például a Honvédelmi Minisztérium erősen túlárazott beszerzési tételei kerültek napvilágra, most az Egyesült Államok Űrkutatási Hivatala, a NASA adott bizonyságot arról, hogy a közpénzekkel nem csak a katonák tudnak erősen pazarlóan bánni.
Egy a közelmúltban lezajlott auditálás kimutatta, hogy az űreszközök és felszerelések fejlesztéséért fővállalkozóként, azaz megbízóként felelős NASA az elmúlt 14 év során összesen 500 millió dollárt költött el egy új, korszerűbb űrruha kifejlesztésére, a használható felszerelési tárgyra azonban még éveket kell várni, és így kérdéses lehet, hogy az USA a tervek szerint vissza tud-e térni emberrel a Holdra a 2024-es céldátumig. Az utóbbi időben érezhetően nagy lendületet vett magán űripar jelentheti a kiutat. A szakemberek egy része a hagyományos beszállítók helyett az űripari start-upokra bízná az új űrruházat kifejlesztésére. Ugyanakkor a költségek exponenciális növekedése is el kell, hogy gondolkodtassa az amerikai űrhatóság vezetőit. Az amerikai közvélemény ugyanis – ez kevéssé köztudott – az űrkutatásra fordított hatalmas költségeket mindig is túlzónak tartja – és ez már a hazafiasabb hangulatú első űrkorszakban, az 1960-as évek nagy sikereinek idejében is így volt. Az auditból viszont az is gyanítható: a költségek ijesztő emelkedésében komoly szerepe lehetett annak is, hogy fontos szempont volt a munkaszervezésben, hogy minél több alvállalkozó részesüljön az állami feladatból. Jelenleg 27 cég dolgozik a szkafander kialakításán. Elgondolkodtató, hogy a SpaceX Falcon 9 rakétájának kifejlesztése mindössze 10%-a lehetett annak az összegnek, amit a NASA ugyanilyen feladatra költött volna.
A 500 Million Spacesuit? Welcome to NASA Contracting; Adam Minter; Bloomberg; 2021. augusztus 13.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor