„Nem maradt nagy bejelentés nélkül az idei, ezúttal offline megrendezett, immár 12. Infotér konferencia. Az új magyar szuperszámítógép mellett szóba kerültek az új operatív programok és az államigazgatási informatika mesterséges intelligencia alapokra helyezése is.
Az elmúlt közel két év mély nyomott hagyott mindenkiben és mindenen. A Google Trends adatai alapján 2020 legkeresettebb szava a koronavírus volt, amit szorosan követett a Zoom, a koronavírus update, a koronavírus tünetek és a Google Classroom.
A járványhelyzet hozta digitális robbanás alapjaiban változtatta meg az életet: a fiatal generáció értékes éveket veszített, a lezárások pedig a legtöbbeket arra kényszerítették, hogy a biztonságot jelentő analóg folyamataikat digitálisra cseréljék. Persze nemcsak a humán, hanem az üzleti szereplők is megjárták a maguk Canossáját, kezdve a távmunkát előnyben részesítő szervezeti kultúraváltástól, a kényszerinnováláson át, a hirtelen változó üzleti környezetben fennmaradásig. A tizenkettedik Infotér Konferencia három napon keresztül az elmúlt időszak tapasztalatainak és a hogyan tovább megvitatásának helyszínéül szolgált, a 0. napot pedig az oktatásnak és a fiatalokat érintő legfontosabb témáknak szentelte – ilyen volt a 0. napi NextGen és az Infotér Konferencia testközelből.
Szuperszámítógép, magyar MI
…A tárca nélküli minisztert Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese követte az előadók sorában. A szekció második bejelentése is ekkora hangzott el, miszerint Európa legnagyobb szuperszámítógépének fejlesztésébe kezd az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az OTP Bank – jelentette be Palkovics László. [Valójában a 2. legerősebb gép lesz, a mostani rangsor szerint. Szerk.]
A megállapodás keretében a legkorszerűbb, mesterséges intelligencián alapuló, öntanuló magyar nyelvi modell fejlesztése valósul meg, amely egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatokon képes kezelni akár teljes banki folyamatot is. A magyarul bevitt adatokat a szuperszámítógép képes lesz a mindennapi élet egyéb területein is alkalmazni, például az oktatásban, a kutatás-fejlesztésben, a piaci szektorban. A tervek szerint a jövő év közepéig két magyarországi helyszínen kezdi meg működését a szuperszámítógép, amely jelenleg a világ egyik legfejlettebb, kifejezetten mesterségesintelligencia-feladatokra kifejlesztett eszköze. A bejelentés során az ITM minisztere hangsúlyozta, hogy a számítógép kínálta lehetőségeket többek között állami szereplők, egyetemek, valamint a kis- és közepes vállalkozások számára is elérhetővé kívánják tenni. Az, hogy magyar nyelven is elérhetővé válnak azok a funkciók, amelyek eddig csak főképp angol nyelven, angol logika mentén építkeztek, az számtalan iparág szereplőjének könnyíti majd meg a mindennapjait.
Az oktatás, az informatika és a jövő kérdései
Az előadásokat követően több helyszínen, tizenegy kerekasztal-beszélgetés, tizenegy eltérő módon fókuszált, az IT-szakemberhiány, a vállalkozásindítás, a digitalizáció és az informatika a nők számára vonzóbbá tételének kérdésköreire. Természetesen az oktatás jövője, a mesterséges intelligencia és az autizmus is fókuszba került.
A 0. nap első panelbeszélgetése arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként lehetne enyhíteni az IT-szektor munkaerőhiányán, hiszen már nemcsak a fejlesztőirodák és az informatikai iparág szívja fel a szakembereket, hanem a többi ágazat is igényt tart a jó informatikusokra. A hiányzó IT-munkaerő létszáma lassan a tizenötezer felé közelít, a járványhelyzet hozta távmunka pedig megnyitotta a határokat, ami azt az egyensúlyvesztést eredményezi, hogy olykor több a piacon a fejvadász, mint a szakember. A beszélgetés során felmerült az is, hogy a felsőoktatásban is egyre kevesebb az oktató, illetve a lemorzsolódás is problémát jelent, nem beszélve arról, hogy a nagyobb cégek elhalásszák a hallgatókat, akik a diploma megszerzése helyett, inkább munkába állnak.
Az üzleti szereplők mondták
– Az adat olyan kinccsé vált, mint korábban az olaj volt. Az adat is finomítva jó, de egyelőre nyers formájában találkozunk vele; a szállítók feladata, hogy megmutassák a vállalkozásoknak, hányféleképpen hasznosítható a finomított adat, miközben megmarad felette a kontroll. – Gonda Gábor vezérigazgató, T-Systems
– Az 5G-re, mint platformra számtalan megoldást lehet kiépíteni. Fontos lenne, hogy a kis- és középvállalkozások hozzájussanak olyan tesztelési lehetőségekhez, amelyeken kipróbálhatják saját, 5G-re fejlesztett megoldásaikat. – Orbán Anita vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettes, Vodafone
– 2030-ra a 4iG Magyarország és a régió vezető rendszerintegrátor cége kíván lenni, tartósan 100-150 milliárd feletti forgalommal, miközben komplex távközlési szolgáltatóként is meghatározó piaci szereplő lesz itthon és a régióban. – Tápai Tamás, informatikáért felelős vezérigazgató-helyettes, 4iG
– Minden cégnek megvan a lehetősége, hogy adatvezérelt vállalattá váljon. Ehhez viszont nem csak a meglévő adatokban kell gondolkodni, hanem új adatforrásokat kell keresni, teremteni, mert az igazi érték azok felhasználásában van. – Christopher Mattheisen, ügyvezető igazgató, Microsoft Magyarország
A délutáni szekció kitért arra is, hogy milyen informatikusra van szükség, ahogy az is fókuszba került, hogy miként válhat valakiből sikeres vállalkozó. Az oktatás jövőjére is kitekintettek a szakértők, valamint egy igazán aktuális téma, a lányok az informatikában címmel is helyet kapott a díszteremben zajló beszélgetésfolyamban. Az este a társadalmi érzékenyítés fényében telt. Az utolsó előtti kerekasztal-beszélgetés során az autizmus és az autista gyermekek oktatása, a koronavírus alatti digitális fejlesztése kerül fókuszba, a saját élmények az autizmussal való megbirkózás, és egy rögtönzött könyvbemutató mellett.
Tudásvezérelt gazdaság kell
„A negyedik ipari forradalom nem az ipart, hanem minket változtat meg”, kezdte az konferencia hivatalosan 1. napjának plenáris ülését Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke. Ha lépést akarunk tartani a versenyben, az emberekkel kell foglalkozni, tudásvezérelt ipari országgá kell válnunk, és ennek kell alárendelni a fejlesztéspolitikát is. Ehhez azonnal neki kell állni tudásmagok elültetésének, hogy a következő generáció tudásban versenyképesebb legyen, és a szellemi termékek exportján alapuljon a gazdaság.
Az elmúlt négy év digitalizációs sikereit sorolta fel Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára. Így például 670 ezer háztartásba jutott el a nagy sebességű internet, és a DESI előzetes, még nem publikált számai szerint a lakossági előfizetések között Magyarországon a legmagasabb a legalább egy gigabites kapcsolatok aránya. Elindultak az 5G-fejlesztések, több ipari-logisztikai létesítményben működnek vagy épülnek privát 5G-hálózatok. Minden állami iskola összes tantermében kiépült a wifi, hogy a hálózat ne legyen akadálya a digitális oktatásnak.
A gazdaság, a kkv-k digitalizációjáért tehet sokat a nemrég elindított Vállalkozói Információs Portál (vali.hu). György László, az ITM államtitkára elmondta, hogy sok kisvállalkozás bele sem kezdett a támogatási lehetőségek feltérképezésbe, mert reménytelennek érezték a próbálkozást. Az új portálon három kattintás (és egy regisztráció) után nemcsak megtekinthető minden, az adott vállalkozás számára elérhető lehetőség, de egyből jelentkezni is lehet rájuk.
Támogatás több forrásból
2021-ben nem megkerülhető téma az új uniós fejlesztési ciklus és a hozzájuk kapcsolódó operatív programok. Az ezzel foglalkozó szekció felvezető előadásában Vartus Gergely, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a korábbi időszakokkal ellentétben egyetlen átfogó operatív program, a DIMOP+ tartalmazza majd az összes infokommunikációs fejlesztési lehetőséget.
Komoly érvek szólnak amellett, hogy az infokommunikáció külön operatív programot kapjon. Az előző ciklusban sok párhuzamosság volt a különféle operatív programokban, ami nem tett jót a rendszer átláthatóságának. A jelenlegi tervek szerint minden fejlesztést, amelynek fő scope-ja az infokommunikáció lesz, a DIMOP+ ernyője alatt gyűjtenek össze, legyen szó e-kormányzatról, egészségügyről vagy akár a kisvállalkozások informatikai fejlesztéséről. Részleteket még nem lehet tudni, mert a konkrét pályázati konstrukciókat tartalmazó éves fejlesztési keret még nem jelent meg, viszont a kapcsolódó kormányhatározatokból az valószínűsíthető, hogy viszonylag sok kiemelt projektre lehet számítani.
A kerekasztal résztvevői hangsúlyozták a közvetlen uniós források (CEF2, Digital Europe, Horizon Europe) fontosságát is. Ezeket Magyarország jóval a lehetőségei (és gazdasági ereje) alatt használja ki. A jövőben a kormányzat arra ösztönöz majd minden szereplőt, hogy minél nagyobb mértékben igyekezzenek kihasználni ezeket a forrásokat is.
Digitális állam mindenkinek
Születésnapi tortával is ünnepelt az idén tíz éves Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a szokásos NISZ-Színpadon. Bancsics Ferenc egy kis visszatekintéssel érzékeltette az elmúlt évek fejlődését. A 2013-as Infotéren még arról beszéltek, hogy a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) sávszélességét 2020-ra 30 megabit/másodpercre kellene emelni. Ehhez képest most a hálózat átlagos sávszélessége 43 megabit, de ha kivesszük az egyenletből a gigabites vonalakat, 150-180 megabitre jön ki az átlag.
„Az e-közigazgatás jövője a mesterséges intelligenciára épül”, szögezte le Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára. Az MI-t ugyan belengi a gyanakvás légköre, de a nyugati országokban is számos gyakorlati alkalmazás támasztja alá például az arcfelismerés vagy biometrikus azonosítás előnyeit. A központi rendszerekben már kiépítették azokat az MI-elemeket, amelyek szabadon felhasználó építőkövei lehetnek a további fejlesztéseknek. Ennek megfelelően KEÜSZ-ként definiálták a hangfelismerést, a hanggenerálást, a chatbotot, az entitáskinyerést vagy éppen az automatikus döntéshozatali mechanizmust.
Szükség van azonban még két dologra. Egyrészt, szakrendszeri oldalon is olyan alkalmazásokat kell írni, amelyek támogatják az MI alapú ügyintézést. Másrészt az államigazgatás várja az ötleteket, alkalmazásokat a versenyszférától is – de ezeket olyan formában dolgozzák ki, hogy megfeleljenek a kormányzati szabványoknak, használják ki az említett központi szolgáltatásokat.
Tolnay Roland, a Kopint-Datorg ügyvezető igazgatója részletesebben is beszélt az automatizált közigazgatási döntéshozatali (AKD) rendszerről. Az AKD a keretet biztosítja majd a szakrendszereknek, amelyeken belül mikroszerviz alapon lehet létrehozni a folyamatelemeket. Akár 30-50 elemű folyamatlista is előállítható lesz, és az üzleti logika végig a szakrendszeren belül marad. Az automatikus döntéshozatal úgy néz majd ki, hogy az AKD web service-eken keresztül meghívja a folyamatelemet, az lefut, visszaadja az eredményt az AKD-nak, és megy tovább a folyamat.”
Forrás:
Három nap az informatika bűvkörében; Kiss Franciska, Schopp Attila; IT Business; 2021. november 3.
