„A tanulmány keretei között az Abaúji térség kutatása kapcsán arra szeretnénk választ kapni, hogy egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben, ahol alacsony szintű a gazdasági és természettudományi innováció segíthet-e és lehet-e a változások motorja a társadalmi innováció. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához először áttekintjük a téma szakirodalmát és azokat a „smart modell”-eket, melyek támogatást adhatnak vagy szóba jöhetnek a fejlesztések során. Ennek során különbséget teszünk a falvak és nagyobb városok esetében alkalmazható modellek között. A modellek és a terepi kutatások alapján megfogalmazunk egy lehetséges okos régió modellt, valamint elkészítjük a vizsgált térség hálózat elemzési modelljét Gephi módszerrel, mely a kiskereskedelmi üzletek térbeli elérhetőségéről (valamint a civil szervezetek számáról) ad képet. A hálózatok fejlődése és rendszerbe szerveződése további új lehetőségeket nyit meg előttünk. Fontos kérdés, hogy ebben az új helyzetben a városok okosodása hogyan hat ki a régió és falvak okosodására azok fejlődésére, vajon a városok okosodásának multiplikatív hatása érezhetően javítja-e a környező településeken élők életminőségét. A város-vidék relációs kapcsolat változása a városlakók számára egy élhetőbb várost, míg a községek lakói számára pedig egy minőségibb élet kialakulásának feltételeit teremti meg, ezen kérdéskört kívánjuk áttekinteni tanulmányunk keretei között.”
Forrás:
Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben?; Sikos T. Tamás, Szendi Dóra; Tér és Társadalom; 35. évfolyam, 3. szám; DOI: https://doi.org/10.17649/TET.35.3.3361; 2021
