Skip to main content

Találat: hátrányos helyzetű kistérségek

Kialakulhatnak-e okos falvak az Abaúji térségben?

„A tanulmány keretei között az Abaúji térség kutatása kapcsán arra szeretnénk választ kapni, hogy egy halmozottan hátrányos helyzetű térségben, ahol alacsony szintű a gazdasági és természettudományi innováció segíthet-e és lehet-e a változások motorja a társadalmi innováció. Ennek a kérdésnek a megválaszolásához először áttekintjük a téma szakirodalmát és azokat a „smart modell”-eket, melyek támogatást adhatnak vagy szóba jöhetnek a fejlesztések során. Ennek során különbséget teszünk a falvak és nagyobb városok esetében alkalmazható modellek között. A modellek és a terepi kutatások alapján megfogalmazunk egy...

Részletek

Szolgáltatóház lesz a falusi kisboltokból a Magyar falu programban nemrég meghirdetett, 45 milliárd forintos pályázat támogatásaiból

„ Valamennyi településen biztosítaná a kormány a napi fogyasztású élelmiszerek, mindennapos alapcikkek helyi beszerzését a Magyar falu programban nemrég meghirdetett, 45 milliárd forintos pályázat támogatásaiból – jelenleg mintegy háromszáz kistelepülésen nincs semmilyen bolt. Az új és meglévő üzleteket szolgáltató központokká alakítanák át postával, patikával – vázolta a terveket lapunknak Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz–Coop Szövetség elnöke. – Nagy örömmel vettük, hogy jelentős pénzkeretet különített el a kormány a kistelepülések lakosságmegtartó erejének növelésére, ezen belül arra, hogy támogassa az ott működő kiskereskedelmi egységek...

Részletek

Digitális szegénység – Információs Társadalom, 2017. XVII. évf. 2. szám

„Az Információs Társadalom új, „Digitális szegénység” tematikus számának létrejöttét az „Újragondolt szegénység” címmel a Blinken OSA Archívum 2016. szeptemberében rendezett kétnapos konferencia szolgált, melyet abból az alkalomból szerveztek, hogy Kemény István irathagyatéka az OSÁ-ba került, és nyilvánosan kutathatóvá vált. Ugyan a digitális szegénység magyarországi természetrajzáról a konferencián csak egyetlen előadás – Rab Árpád előadása – hangzott el, nyilvánvaló, hogy ma már a szegénység vizsgálata sem lehet teljes, ha csupán a hagyományos életviszonyokra irányul. A digitális eszközök és szolgáltatások a szegény és kirekesztett...

Részletek

A valóban elmaradottabb térségeket kellene segíteni, ezért felül kellene vizsgálni a járások besorolását

„A valóban elmaradottabb térségeket kellene segíteni, ezért felül kellene vizsgálni a járások besorolását - nyilatkozta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab város polgármestere a Népszavának adott interjúban. Rengeteg uniós pénz érkezik az országba, de az elosztásból úgy tűnik, ez sokkal inkább növeli, mintsem csökkenti az aránytalanságokat. - A mostani összegekben szerepelnek az út- és vasútfejlesztések, vízvédelmi programok, s ezek torzítják a képet, ahogyan a megyei jogú városokat helyzetbe hozó Modern Városok Program is. A járási székhelyeknek is jut pénz,...

Részletek

Problémák az egészségfejlesztési irodák rendszerével

„Az alapellátás és a népegészségügy összekapcsolása világtrend, azonban a magyar háziorvosok a fejkvótaalapú finanszírozás miatt nem motiváltak abban, hogy népegészségügyi szolgáltatásokat nyújtsanak, ahogyan abban sem, hogy együttműködjenek az elsősorban preventív feladatokkal megbízott egészségfejlesztési irodákkal. Igaz, a kollégák közül sokan azt sem tudják, hogy működik ilyen hálózat. 2012 és 2015 között uniós forrásból 61 egészségfejlesztési irodát (EFI) nyitottak az ország – elsősorban hátrányos helyzetű – kistérségeiben. A szakpolitika már több ízben is jelezte, hogy tovább növelnék az EFI-k számát, járásonként legalább egy irodát...

Részletek

A fejlesztéspolitikai intézkedések miként járultak hozzá a területi kohézió növekedéséhez?

„A HÉTFA Kutatóintézet igazgatója azt elemezte, hogy a fejlesztéspolitikai intézkedések miként járultak hozzá a területi kohézió növekedéséhez. Előadásában olyan kérdéseket járt körül, mint: Segítette-e a térségi hátrányok leküzdését? Segített-e integrálódni a nagyobb, erősebb piacokhoz? Épített-e és hogyan a helyi adottságokra? Összehangolta-e helyben a fejlesztéseket? Javította-e a térségek közötti és térségi együttműködést? Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési források a területi kohézióra elsősorban nem a források megcélzott tartalmával, hanem a források elosztásának módjával hatott. Ugyanakkor az eddigi tanulságok alapján a fejlesztéspolitika nem veheti át a...

Részletek

Megújult 21 oktatási intézmény energetikai rendszere

„Országosan 18 település 21 oktatási intézményének energiahatékonysága javult annak a beruházássorozatnak köszönhetően, amelyet 2,7 milliárd forintos uniós forrásból a projektgazda Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hajtott végre. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében megvalósult projekt ünnepélyes záróeseményét pénteken tartották a Pest megyei Turán, ahol 150 millió forintból korszerűsítették a Hevesy György Általános Iskola energetikai rendszerét. Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára rámutatott: sok olyan helyre sikerült a programból forrást irányítani, ahol a korábbi fenntartó és működtető...

Részletek