„Az Európai Bizottság ma javaslatot tett egy olyan irányelvre, amely minimális tényleges adókulcsot ír elő a nagy multinacionális csoportok globális tevékenységei számára. A javaslat eleget tesz az EU azon kötelezettségvállalásának, hogy rendkívül gyorsan, az elsők között hajtja végre a globális adóreformról szóló közelmúltbeli, történelmi jelentőségű megállapodást [1], amelynek célja a nemzetközi társaságiadó-keret méltányosságának, átláthatóságának és stabilitásának biztosítása.
A mai javaslat szorosan követi a nemzetközi megállapodást, és meghatározza, hogy miként fogják alkalmazni a gyakorlatban a – 137 ország által elfogadott – 15%-os tényleges adókulcs elvét az EU-ban. Közös szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kiszámítani a tényleges adókulcsot annak érdekében, hogy azt Unió-szerte megfelelően és következetesen alkalmazzák.
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta: „Európa azáltal, hogy gyorsan átülteti az átfogó OECD-megállapodást, teljes mértékben kiveszi a részét a méltányosabb globális társaságiadó-rendszer megteremtésében. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor egyrészt növelnünk kell a közfinanszírozást a méltányos fenntartható növekedés és beruházások érdekében, másrészt ki kell elégítenünk az állami finanszírozási igényeket is – mindezt a világjárvány következményeinek kezelése, valamint a zöld és digitális átállás előmozdítása érdekében. A minimális tényleges adómértékről szóló OECD-megállapodásnak az uniós jogba való beépítése létfontosságú lesz az adókikerülés és az adókijátszás elleni küzdelem szempontjából, miközben elejét veszi az országok közötti, a vállalkozások vonzását célzó egészségtelen adóversenynek. Ez jelentős előrelépést jelent a méltányos adóztatásra vonatkozó menetrendünk szempontjából.”
Paolo Gentiloni, a gazdaságért felelős biztos így nyilatkozott: „Ez év októberében 137 ország támogatta a globális társasági adózás átalakításáról szóló, történelmi jelentőségű többoldalú megállapodást, amely a versenyképesség megőrzése mellett kezeli a régóta fennálló igazságtalanságokat. Mindössze két hónappal később megtettük az első lépést annak érdekében, hogy véget vessünk az Európai Uniónak és gazdaságainak kárt okozó negatív adóversenynek. Az általunk előterjesztett irányelv biztosítani fogja, hogy a nagyvállalatokra vonatkozó új 15%-os tényleges adókulcsot az uniós joggal teljes mértékben összeegyeztethető módon alkalmazzák. Jövő nyáron, a kapcsolódó többoldalú megállapodás aláírását követően egy második irányelvvel fogunk foglalkozni a megállapodás másik pillérének végrehajtása érdekében, amely az adóztatási jogok újraelosztásáról szól. Az Európai Bizottság keményen dolgozott e megállapodás előmozdításán, és büszke vagyok arra, hogy a mai napon élen járunk globális bevezetésében.”
A javasolt szabályok minden olyan belföldi és nemzetközi nagy csoportra vonatkoznak majd, amelynek anyavállalata vagy leányvállalata valamely uniós tagállamban található. Ha az alacsony adómértékű társaság székhelye szerinti ország nem írja elő a minimális tényleges adómértéket, az anyavállalat tagállama „kiegészítő” adót alkalmazhat. A javaslat hatékony adóztatást biztosít azokban az esetekben is, amikor az anyavállalat egy EU-n kívüli olyan, alacsony adójú országban található, amely nem alkalmaz egyenértékű szabályokat.
A globális megállapodással összhangban a javaslat bizonyos kivételekről is rendelkezik. A tényleges gazdasági tevékenységet folytató csoportokra gyakorolt hatás csökkentése érdekében a vállalkozások kizárhatnak az adózásból egy, a tárgyi eszközök értéke 5%-ának és a bérjegyzék 5%-nak megfelelő jövedelmet. A szabályok a nyereség minimális összegeinek kizárásáról is rendelkeznek annak érdekében, hogy alacsony kockázatú helyzetekben csökkenjenek a szabályozásból eredő terhek. Ez azt jelenti, hogy ha egy joghatóság alá tartozó multinacionális csoport átlagos nyeresége és bevétele nem ér el bizonyos minimális küszöbértékeket, akkor ezt a jövedelmet nem veszik figyelembe a ráta kiszámításakor.
Háttér-információk
A minimális társasági adózás a globális megállapodás két munkafolyamatának egyike – a másik az adóztatási jogok részleges újraelosztása (az ún. 1. pillér). Ez kiigazítja a legnagyobb és legjövedelmezőbb multinacionális vállalatok társasági nyereségének adóztatására vonatkozó nemzetközi szabályokat, hogy azok tükrözzék az üzleti modellek változó jellegét, beleértve azt is, hogy a vállalatok fizikai jelenlét nélkül is képesek üzleti tevékenységet folytatni. A Bizottság 2022-ben – amint megállapodás születik a többoldalú egyezmény technikai vonatkozásairól – az adóztatási jogok újraelosztására vonatkozóan is javaslatot fog tenni.
A további lépések
A Bizottság adómenetrendje kiegészíti az OECD-megállapodásban szereplő elemeket, de annál szélesebb körű. 2023 végéig egy, a vállalkozások Unión belüli adózására vonatkozó új keretet is közzé fogunk tenni, amely csökkenteni fogja a tagállamokban tevékenykedő vállalkozások adminisztratív terheit, felszámolja az adózási akadályokat, és vállalkozásbarátabb környezetet teremt az egységes piacon.
További információk:
[1] Az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) foglalkozó inkluzív keretében létrejött, a gazdaság digitalizációjából eredő adóügyi kihívások kezelését célzó kétpilléres megoldásról szóló megállapodás.”
Forrás:
Méltányos adóztatás: a Bizottság a multinacionális vállalatok minimumadójáról szóló nemzetközi megállapodás gyors átültetését javasolja; Európai Bizottság; 2021. december 22.
