Európai Uniófenntartható fejlődésgazdaság

Az Európai Bizottság saját forrásainak létrehozása érdekében három új bevételi forrást javasol

Szerző: 2022. január 3.No Comments

„A Bizottság a mai napon az uniós költségvetés következő generációs saját forrásainak létrehozása érdekében három új bevételi forrást javasolt: az első a kibocsátáskereskedelemből (ETS) származó bevételeken, a második az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, javasolt uniós mechanizmus által generált forrásokon, a harmadik pedig a multinacionális vállalatok reziduális nyereségének azon részén alapul, amely az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló közelmúltbeli OECD/G20 megállapodás („első pillér”) alapján visszakerül az uniós tagállamokhoz. Ezek az új bevételi források a teljes körű bevezetés után a 2026–2030 közötti időszakban várhatóan évente átlagosan akár 17 milliárd eurót generálnak az uniós költségvetés számára.

A ma javasolt új saját források elő fogják segíteni, hogy az EU törleszteni tudja a Next Generation EU vissza nem térítendő támogatási komponensének finanszírozására általa bevont forrásokat. Az új saját források emellett várhatóan a Szociális Klímaalap finanszírozását is biztosítják. A Szociális Klímaalap az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan javasolt új kibocsátáskereskedelmi rendszer alapvető eleme, amelynek célja a dekarbonizált gazdaságra való átállás szociális méltányosságának biztosítása.

Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos így nyilatkozott: „A mai csomaggal egyrészt megteremtjük a Next Generation EU törlesztésének pénzügyi fedezetét, másrészt a Szociális Klímaalap finanszírozásának biztosításával alapvető támogatást nyújtunk az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaghoz. Az új saját forrásokkal tehát garantáljuk, hogy a Next Generation EU valóban előnyös legyen a következő generáció számára.”

A mai javaslat arra a kötelezettségvállalásra épül, amelyet a Bizottság tett a 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetésről és a Next Generation EU helyreállítási eszközről szóló politikai megállapodás részeként. Elfogadását követően ez a csomag folytatja a bevételi rendszer reformját, amely 2020-ban indult el a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját forrás bevezetésével.

Uniós kibocsátáskereskedelem

Az „Irány az 55%!” elnevezésű, 2021. júliusi intézkedéscsomag célja, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az EU-ban a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, és így az EU továbbra is jó úton haladjon a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése felé. Ez a csomag magában foglalja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát. A jövőben a kibocsátáskereskedelem a tengerhasznosítási ágazatra is alkalmazandó lesz, a légi közlekedésben több kibocsátási egységet fognak árverés útján értékesíteni, valamint új rendszer jön létre az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozóan.

A jelenlegi uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek nagy része a nemzeti költségvetésekbe áramlik. A Bizottság ma azt javasolja, hogy a jövőben az uniós kibocsátáskereskedelemből származó bevétel 25%-a az uniós költségvetést gyarapítsa. A teljes körű bevezetés után a becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 12 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 9 milliárd euró) összegű bevétel keletkezik majd az uniós költségvetés számára.

A Next Generation EU törlesztése mellett ezek az új bevételek a Bizottság által 2021 júliusában előterjesztett Szociális Klímaalapot is finanszíroznák. Ez az alap társadalmilag méltányos átmenetet biztosít, valamint támogatja a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, közlekedési felhasználókat és mikrovállalkozásokat az energiahatékonyságba, az új fűtési és hűtési rendszerekbe és a tisztább mobilitásba történő beruházások finanszírozásában, illetve adott esetben ideiglenes jelleggel közvetlen jövedelemtámogatást nyújt számukra. Az alap teljes pénzügyi keretösszege főszabályként az épületek és a közúti közlekedés új kibocsátáskereskedelmi rendszeréből várt bevétel mintegy 25%-ának felel meg.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus

A Bizottság által szintén 2021 júliusában javasolt, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus célja a kibocsátásáthelyezés kockázatának csökkentése azáltal, hogy a nem uniós országok termelőit a termelési folyamataik környezetbarátabbá tételére ösztönzi. A mechanizmus az EU-n belüli szén-dioxid-árnak megfelelő hatású szén-dioxid-vámot vet ki az importra. Ez a mechanizmus meghatározott ágazatokat érint majd, és teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.

A Bizottság javasolja, hogy a mechanizmusból származó bevételek 75%-át az uniós költségvetésre allokálják.A becslések szerint a 2026–2030 közötti időszakban átlagosan évente mintegy 1 milliárd euró (a 2023–2030 közötti időszakban átlagosan 0,5 milliárd euró) összegű bevétel keletkezik majd az uniós költségvetés számára.A 2023-tól 2025-ig tartó közötti átmeneti időszakban a mechanizmus várhatóan nem hoz bevételt.

A nemzetközi társasági adózási keret reformja

2021. október 8-án több mint 130 ország, amely tagja az OECD/G20-ak adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretének, megállapodott a nemzetközi adózási keret reformjáról: olyan kétpilléres megoldás született az adókikerülés kezelésére, amelynek célja annak biztosítása, hogy a nyereséget ott adóztassák meg, ahol a gazdasági tevékenység folyik és a gazdasági értékteremtés történik. Az aláíró államok a globális GDP több mint 90%-át adják. E megállapodás első pillére alapján a világ legnagyobb multinacionális vállalataitól származó úgynevezett reziduális nyereség egy részének megadóztatásához való jog visszakerül a részt vevő országokhoz világszerte. A Bizottság olyan saját forrást javasol, amely az érintett vállalatoktól az uniós tagállamokhoz visszakerülő reziduális nyereség 15%-ának felel meg.

A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy – azt követően, hogy az OECD/G20-ak inkluzív keretében létrejött megállapodás első pillérének részleteit véglegesítették – 2022-ben irányelvjavaslatot terjeszt elő, amely az egységes piac követelményeivel összhangban végrehajtja a megállapodás első pillérét. Ez a folyamat kiegészíti a második pillérről szóló irányelvet, amelyre vonatkozóan a Bizottság a mai napon külön javaslatot fogadott el. A megállapodás véglegesítésétől függően az uniós költségvetés hozzávetőleg 2,5–4 milliárd euró bevételhez jut majd ebből a saját forrásból.

Jogalkotási eljárás

Ahhoz, hogy ezek az új saját források az uniós költségvetés részét képezzék, az EU-nak két kulcsfontosságú jogszabályt kell módosítania.

Először is, a Bizottság a saját forrásokról szóló határozat módosítását javasolja annak érdekében, hogy a már meglévő saját források körét kibővítse ezzel a három javasolt új forrással.

Másodszor, a Bizottság a 2021–2027-es időszakra szóló jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésről (vagyis a többéves pénzügyi keretről) szóló rendelet célzott módosítását is előterjeszti. Ez a módosítás jogi lehetőséget kínál arra, hogy már a jelenlegi többéves pénzügyi keret alatt megkezdődjön a Next Generation EU-hoz kapcsolódó hitelfelvétel törlesztése. A Bizottság ezzel párhuzamosan a többéves pénzügyi keret megfelelő kiadási felső határainak emelését javasolja a 2025–2027-es időszakra vonatkozóan a Szociális Klímaalap miatti többletkiadások figyelembevétele érdekében.

A saját forrásokról szóló határozat a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli, amelyre az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően kerülhet sor. A határozat azt követően léphet hatályba, hogy valamennyi uniós tagállam a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyta. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet az Európai Parlament egyetértését követően a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli.

Következő lépések

Az Európai Bizottság szorosan együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, hogy a csomagot az intézményközi megállapodásban meghatározott határidőkön belül mielőbb végrehajtsák.

A Bizottság továbbá 2023 végéig javaslatot terjeszt elő az új saját források második kosarára vonatkozóan. Ez a második csomag a „Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret” (BEFIT) című, 2023-ra előirányzott javaslaton alapul.

Háttér-információk

A példátlan világjárvány jelentette kihívásra adott válaszként az Európai Unió 2020-ban rekordösszegű, több mint 2 billió euró összegű ösztönző csomagot fogadott el. Ennek keretében a Next Generation EU ideiglenes helyreállítási eszköz (folyó árakon) több mint 800 milliárd eurót biztosít a hosszú távú költségvetés számára a helyreállításhoz.

A Next Generation EU révén a Bizottság felhatalmazást kapott az uniós költségvetés által támogatott kötvények széles körű kibocsátására. Ez azt jelenti, hogy az Unió hitelfelvétel útján is támogathatja a tagállamokat a válság elleni küzdelemben és a rezilienciaépítésben. A hitelfelvétel törlesztésének elősegítése érdekében az uniós intézmények megállapodtak abban, hogy új saját forrásokat vezetnek be, mivel ez olyan, diverzifikáltabb és ellenállóbb bevételi típusokat tenne lehetővé, amelyek közvetlenül kapcsolódnak közös politikai prioritásainkhoz. Az új saját források révén elkerülhető, hogy a Next Generation EU keretében teljesített törlesztések miatt indokolatlanul csökkenteni kelljen az uniós programok költségvetését, illetve túlzott mértékben növelni kelljen a tagállami hozzájárulásokat.

2021-ben a Bizottság (folyó árakon) 71 milliárd eurót vont be hosszú lejáratú kötvények révén, illetve a szuverén kibocsátókra jellemző diverzifikált finanszírozási stratégiája keretében a jelenlegi állás szerint 20 milliárd eurót mozgósított rövid lejáratú uniós kincstárjegyek formájában.

[Eltérő rendelkezés hiányában valamennyi ár 2018-as árakon értendő.]

További információk

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Jogi aktusok

Bevételek | Európai Bizottság (europa.eu).

Forrás:
A Bizottság az uniós saját források következő generációját javasolja; Európai Bizottság; 2021. december 22.