„Jogi kihívásokat is felvethet a cloud computing („felhőalapú számítástechnika”) terjedése – Magyarországon is. A Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda friss elemzése szerint különösen az adatvédelem számít érzékeny területnek.
Ha egy vállalat az alkalmazottak személyes adatait az internetfelhőben szeretné tárolni, és történetesen a cloud szolgáltató külföldön van – márpedig erre nagy az esély –, ehhez a magyar jogszabályok értelmében az adatalanyok hozzájárulása szükséges. Ez komoly adminisztrációs gondot okozhat ez egy sok ezer főt foglalkoztató cégnél – hívja fel a figyelmet Kozma Zoltán, a DLA Piper jogi szakértője.
A problémák persze az alapoknál kezdődnek. Nem mindig egyértelmű például, hogy ha a cloud szolgáltató és a felhasználó vállalat nem azonos országban tevékenykedik, illetve ha az adatkezelésben több tagállam érintett, melyik ország adatvédelmi szabályozása az irányadó. Kérdés lehet az is, hogy jogi szempontból minek minősül a cloud szolgáltató, adatkezelőnek, vagy adatfeldolgozónak. Előbbire ugyanis jóval szigorúbb jogszabályi előírások vonatkoznak, hiszen az adatokkal aktívan foglalkozik, így meghatározza az adatkezelés célját, míg utóbbi adott esetben csak tárolja őket.
…
Érzékeny kérdés a DLA Piper elemzése szerint maga a cloud szerződés is. Tekintettel arra, hogy a cloud szolgáltatók szinte kivétel nélkül szabványosított szerződéseket, általános szerződési feltételeket használnak, amelyek kevés teret engednek az „egyezkedésre”. Alapvető kérdés például, hogy ki felel az adatvesztésért, helyreállításért, és milyen kártérítésre számíthat az ügyfél ilyen esetben – hívja fel a figyelmet Kozma Zoltán. Fontos tisztázni azt is, hogy a szerződéses jogviszony milyen feltételekkel szüntethető meg, illetve, hogy ebben az esetben mi történik a felhasználó cloud szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott adataival – teszi hozzá a DLA Piper szakértője.
…
Magyarországon felemás a helyzet, maguk a szabályok ugyan – mondhatni átgondolatlanul – szigorúak az európai uniós szabályozáshoz képest, ám az adatvédelmi biztosnak nincsen erős szankcionálási jogköre ezek betartatására. Ez pedig a gyakorlatban sokszor a jogszabály céljával ellentétes hatást váltott ki a vállalkozásoknál, sok cég – néha kényszerűségből is – a jogszabály megkerülését választotta adatkezelése során. Ebben egyébként változást hozhat a nemrégiben elfogadott, de még hatályba nem lépett, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, amely az újonnan létrejövő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak erős szankcionálási jogosítványokat biztosít akár milliós bírságolási tételekkel.”
Forrás:
Jogi buktatók a felhő alapú adattárolásban – Tanácsok cégeknek, Világgazdaság, 2011. július 28.
